MTI fotó

Mi a teendő tömeges bevándorlás esetén?

Uncategorized

Cikksorozatunk első részében összefoglaltuk azokat a tényeket, amelyek a menekültáradat kapcsán megerősíthetők. A második részben arra kerestük a választ, mi lehet az oka, hogy hirtelen megugrott az Európába érkező menekültek száma. A harmadik részben pedig azt tekintjük át a menedékjogi törvény és az EU irányelvei alapján, mi lenne a teendő, ha Magyarországot tömeges beáramlás sújtaná.

A Belügyminisztériumtól kapott tájékoztatás szerint a menedékjogi törvény tartalmaz rendelkezéseket a tömeges beáramlás esetére. A magyar jogszabályok egyébként nem határoznak meg a befogadás tekintetében kvótát, aki menedékjogi kérelmet nyújt be, annak kötelesek vagyunk az eljárását lefolytatni.

Ki dönti el, hogy van-e tömeges beáramlás?

A menedékjogi törvény szerint tömeges beáramlás esetén Magyarország ideiglenes védelemben részesíti azon tömegesen menekülőket, akiket vagy az Európai Unió Tanácsa ismert el (2001. július 20-i, 2001/55/EK irányelv alapján) ideiglenes védelemre jogosultként, vagy a magyar kormány.

Ezek szerint mind az Európai Unió Tanácsa, mind a magyar kormány dönthet arról, milyen rendelkezéseket foganatosít. Ha az átmeneti védelemre jogosultak száma hirtelen és tömeges beáramlást követően meghaladja az ország befogadó kapacitását, akkor vagy az Európai Tanács vagy a magyar kormány sürgősséggel megvizsgálja a helyzetet, és „megteszi a szükséges lépéseket”. Beleértve további támogatásra vonatkozó javaslatokat is  (25. cikk).

Mit kell tennie a magyar államnak?

Ha az Európai Tanács vagy a magyar kormány szerint is tömeges a bevándorlás, akkor a magyar államnak ideiglenes védelemben kell részesítenie az ide érkezőket – létszámtól függetlenül. Ennek időtartama legfeljebb egy év, de újabb egy évvel, indokolt esetben még további egy évvel meghosszabbítható (4. cikk). Az európai irányelv szerint még akkor is biztosítani kell ezt a védelmet, ha az hátrányosan érinti az ország menekültügyi rendszerének hatékony működését (2. cikk). Az átmeneti védelem során alkalmazni kell az emberi jogok és az alapvető szabadságjogok, valamint a visszaküldés tilalmára vonatkozó kötelezettségeket (3. cikk). Tehát ha valaki ide érkezett, őt már nem lehet csak úgy visszaküldeni. A tömegesen beáramlók esetén adott ideiglenes védelem során a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal ugyanazon elvek szem előtt tartásával, de más, egyszerűsített eljárás keretében folytatja le az ügyeket.

Mit kapnak az átmeneti védelemben részesülők?

Az átmeneti védelemben részesülőknek tartózkodási engedélyt kell adni (8. cikk). Kötelesek vagyunk őket visszafogadni, ha egy másik állam területére jogosulatlanul akarnak belépni. Tehát kvázi „magyar” menekültekké válnak. Ez alól csak a tagállamok kétoldalú megállapodása alapján van mentesség (11. cikk). Az átmeneti védelemben részesülők munkát vállalhatnak, és oktatásban is részt vehetnek (12. cikk). Az államnak szállást kell biztosítania nekik, valamint a szociális jólétre és a létfenntartáshoz szükséges eszközökre vonatkozóan is segítséget kell kapniuk, ha nem rendelkeznek megfelelő eszközökkel. Az országnak az egészségügyi ellátásukról is gondoskodnia kell, legalább sürgősségi ellátást, valamint a betegségek alapvető kezelését kell biztosítani (13. cikk). Az irányelv szerint kitoloncolásra abban az esetben van lehetőség, ha véget ért az átmeneti védelem, és azon személyek esetében, akik “befogadásra nem alkalmasak”. A kitoloncolást az emberi méltóság megfelelő figyelembe vételével kell megtenni, és minden emberiességi okot figyelembe kell venni (22. cikk).

Kizárható az átmeneti védelemből az, akiről alapos okkal feltételezhető, hogy korábban béke elleni, háborús- vagy emberiség elleni bűncselekményt, súlyos, nem politikai bűncselekményt követett el, vagy az ENSZ céljaiba és elveibe ütköző cselekményekben találták bűnösnek az illetőt. Akkor is kizárható, ha alapos okkal feltételezhető róla, hogy veszélyezteti a befogadó tagállam biztonságát, illetve veszélyt jelent a befogadó tagállam közösségére, mivel jogerős bírósági ítélet állapította meg bűnösségét valamely különlegesen súlyos bűncselekményben. A kizáró okokat azonban csak érintett személy magatartására lehet alapozni (28. cikk). A kizárás ellen pedig jogi orvoslattal lehet élni (29.cikk).

Kenyeres Attila