Míg Orbán Viktor zalaegerszegi beszédében ki sem merte ejteni azt, hogy “oroszok”, és inkább a Debrecenben elhangzott Pósán-beszédhez hasonlóan brüsszelezett, az ellenzéki pártok igyekeztek az ukrajnai háborúval párhuzamba állítani 1956. október 23-a eseményeit.
Gyurcsány: a kormány méltatlan 1956 örökségéhez
Az a kormány, amelyik nem ismeri el az ukrán nép jogát az önrendelkezéshez, a szabadsághoz, méltatlan 1956 örökségéhez – mondta a Demokratikus Koalíció elnöke a párt vasárnapi, budapesti, online közvetített megemlékezésén.
Gyurcsány Ferenc úgy fogalmazott, hogy 56 szelleme ma Herszonban küzd, az a kormány pedig, “amelyik orosz érdekeket szolgál, amely Oroszországnak keres mentséget, amely parolázik az orosz hatalommal, az (…) meghazudja, elhazudja, meggyalázza 1956-ot”.
A mai magyar kormány szuverenitásért harcol, ott, ahol önrendelkezés van, és szabadságot “hazudik” ott, ahol önkény van
– jelentette ki a DK elnöke, hozzátéve, együttműködni Európa népeivel nem az önrendelkezés feladása, hanem önrendelkezésünk önkéntes egyesítése.
A pártelnök hangsúlyozta, a magyar történelem haladónak tekintett szakaszaiban Nyugaton, a Nyugathoz kötve keresték Magyarország helyét. A mai kormány ennek az ellenkezőjét teszi, emberemlékezet óta ez az első olyan kabinet, amelyik önszántából és nem külső hatalmi befolyás alapján keresi a konfliktust a Nyugattal – mondta.
Gyurcsány Ferenc hozzátette, az a kormány, amelyik nem biztosítja a szabad szó, a szabad sajtó és a szabad egyházalapítás jogát, nem a nemzet szabadságát, hanem a hatalom önkényét hozza el.
A DK-elnök úgy fogalmazott: azt, amit a “mai kormányfő pávatáncnak hisz, a relativizálás politikáját, Mindszenty minden bizonnyal undorral figyelné”. Végül kijelentette, hogy szabadságot nem adják, azt meg kell teremteni, a szabadságért naponta meg kell küzdeni, ahogy a demokráciáért is.
Momentum: “Ruszkik, haza!”
A szabadságharc első lépése annak a kimondása volt, hogy nem akarunk tovább hazugságban élni – közölte a Momentum Mozgalom elnöke 1956-ra emlékezve vasárnap.
Gelencsér Ferenc beszédében kiemelte: 1956. október 23-án a legkülönfélébb emberek találtak egymásra a kommunizmus hazugságainak elutasításában, és ez alapjaiban rendítette meg az akkori diktatúrát.
Fiatalok és idősek, budapestiek és vidékiek, férfiak és nők, munkások és értelmiségiek, konzervatívok, liberálisok és a rendszer “önbecsapással leszámolni képes korábbi hívei” együtt vallották: elég a hazugságokból, ideje kimondani az igazságot! – idézték a közleményben az elnököt.
Hozzátették, a Momentum vezetője szerint az akkori diktatúra külföldi ügynököknek állította be a forradalmárokat, pedig ők csak azokért az értékekért harcoltak, amelyek “sajnos ma is hiányoznak: szabad oktatás, szabad egyetem, szabad sajtó, szabad választások”.
“Most őket ünnepeljük, és azt, hogy kimondták az igazságot akkor, amikor tilos volt. Legyen ez intő jel a hatalom mai birtokosainak is. Az igazságot el lehet leplezni ideig-óráig, de az igazság iránti vágyat sosem lehet legyőzni”
– zárta beszédét a Momentum tájékoztatása szerint a párt elnöke.
Több momentumos politikus Facebook-oldalára azt írta ki, hogy “Ruszkik, haza!”
Jobbik: “Ruszkik, haza!”
A Jobbik is hazaküldené az Ukrajnát lerohanó oroszokat, ezt a szovjet hősi emlékmű előtt üzenték meg a világnak.
Elhangzott, miközben Oroszország a szomszédunkban háborút folytat s gázzal zsarolja Európát, fontos felvetni, hogy mit keres a szovjet hősi emlékmű a szabadságról elnevezett téren, ugyanis ez az emlékmű nem más, mint a szovjet elnyomásnak, a kéretlen országba való belépésnek az egyik szimbóluma, ilyen módon pedig szégyen, hogy ez az emlékmű a szabadságnak hívott téren állhat, megcsúfolva ezzel nemcsak 1956-ot, de a világháborút s a magyarok szabadságérzetét is.
A párt határozati javaslatot nyújtott be az Országgyűlésnek, hogy távolítsák el a szovjet emlékművet a Szabadság térről.
Felszólítjuk a magukat jobboldalinak érző pártokat, hogy támogassák kezdeményezésünket, s üzenjük meg a Oroszországnak, a Szovjetunió örökösének, hogy a magyar emberek nemcsak 1956-ban, hanem most is a szabadság és a béke pártján állnak
– üzente a Jobbik.
MSZP: a nemzetnek mindenki része
A nemzetnek mindenki része: az 1956-os utcai hősök, akik a szabadságért harcoltak, Nagy Imre és azok is, akik egy jobb oktatásért küzdenek – mondta Kunhalmi Ágnes, az MSZP társelnöke vasárnap.
Kunhalmi Ágnes Komjáthi Imrével, az MSZP társelnökével Nagy Imre egykori miniszterelnök szobránál mondott beszédet az 1956-os forradalom és szabadságharc kitörésének 66. évfordulója alkalmából. Kunhalmi Ágnes felhívta a figyelmet arra: október 23-án az egész nemzet azokra a hősökre emlékezik, akik a hazájukért és a szabadságért harcoltak és Nagy Imre miniszterelnök meghatározó, kiemelkedő, “ha nem a legkiemelkedőbb” szereplője volt az 1956-os eseményeknek.
Megjegyezte: az elmúlt években
a Fidesz megpróbálta eltagadni Nagy Imre szerepét és kizárólag az utcán tüntető hősökre, fiatalokra koncentrált, de véleménye szerint Nagy Imre “ugyanolyan fontos szereplője az eseményeknek, mint mindazok a fiatalok és hősök, akik kimentek akkor az utcákra és harcoltak egy autoriter, elnyomó hatalommal szemben”.
Nagy Imre az akkori elnyomó hatalom áldozata volt – jelentette ki.
Hozzátette: ma azok a fiatalok, akik tüntetnek az oktatásért, egy jobb országért, egy közös nemzeti ügyért, “ugyanilyen áldozatai ennek az autoriter rendszernek”, amelyet a Fidesz az elmúlt 12 évben kiépített. Azt mondta: a Fidesz fenyegeti a tanárokat, kirúgja a pedagógusokat és kizárja a nemzetből mindazokat, akik nem értenek vele egyet, “nem riad vissza (.) az egyre durvább politikai retorzióktól sem”. Nem hiszi – tette hozzá -, hogy különösebben magyaráznia kellene a párhuzamot 1956-tal.
Kiemelte: azok a fiatalok, tanárok és szülők, akik vasárnap is tüntetni fognak egy jobb oktatásért, a jövő Magyarországáért, nagyon magasztos erkölcsi, összenemzeti ügyért harcolnak, és “nem szabad engedni, hogy kizárjon bennünket egy autoriter rendszer a nemzetből”.
A nemzetnek mindenki része: az 1956-os utcai hősök, akik a szabadságért harcoltak, Nagy Imre és azok is, akik egy jobb oktatásért, a felemelkedő nemzet zálogáért, a jó iskoláért küzdenek
– jelentette ki.
Komjáthi Imre beszédében arra hívta fel a figyelmet, hogy 1956 őszén a magyar nép nemet mondott a diktatúrára, és igent mondott a demokráciára. Ma a “mi feladatunk újra az, hogy Magyarországot visszavezessük a demokrácia útjára” – jelentette ki. A két politikus koszorút helyezett el Nagy Imre szobránál.
Jakab Péter továbbra is a nép pártján óhajt maradni
1956-ban se volt kérdés, ki a jobboldali és ki a baloldali. Egy rezsim ellen harcoltak. Egy szabad országért. Együtt, magyarként. Összefogásuk, kiállásuk, áldozatvállalásuk legyen iránytű mindannyiunk számára. Hiába fenyeget, hiába terrorizál a rezsim, nem hátrálunk 2022-ben sem
– írta Facebook-posztjában a Jobbikból nemrég kilépett Jakab Péter, aki ismét biztosította híveit arról, hogy marad a nép pártján.
Kétfarkúak: gyertek tüntetni!
A Magyar Kétfarkú Kutya Párt nem tartott központi megemlékezést, de egy stílusos alkotásra azért futotta tőlük:
Egy másik Facebook-posztjukban pedig a mai tüntetésre invitálták követőiket.
Mi Hazánk: nagyszabású megemlékezés
A Corvin közben tartott nagyszabású megemlékezést a Mi Hazánk. Hogy mennyire volt valójában nagyszabású, azt csak azok tudják, akik ott voltak.
