Megszüntetné a kormány a szabad orvosválasztást, és a beteglátogatást is korlátozná

Ország

Javaslatcsomagot dolgozott ki a Belügyminisztérium az egészségügy átalakításáról, amely október közepén már a kormány asztalán lehet.

A Medical Online beszámolója szerint Pintér Sándor előterjesztésében az alábbiakkal kapcsolatos javaslatok szerepelnek:

szakdolgozói béremelésről, az alapellátás átszervezéséről és új feladatairól, a rendelőintézetek jövő nyárra tervezett államosításáról, valamint a dolgozók megyéken belüli vezénylése mellett a kórházi látogatási rend átszabásáról is szó van.

A közlemény szerint az állami kórházakban dolgozók munkáltatója a megyei, irányító kórház lesz, munkaszerződésük pedig változó telephelyre szól, így a társkórházakban is biztosítva lenne a humán-erőforrás rotációja. A kapacitásokat egyenletes földrajzi eloszlásban a lakossági igényeknek megfelelően terveznék.

Az előterjesztésben szerepel az is, hogy a kórházak adósságának rendezésére és felszámolására vonatkozóan külön beadvánnyal készül a szakállamtitkárság.

2023. január 1-jétől szakdolgozói béremelést szorgalmaznak az előterjesztésben, amelyre a költségvetésből jövőre 130, 2024-ben pedig 142 milliárd forintot irányoznának elő. A béremelés célja az orvosi és szakdolgozói fizetések egészséges bérarányának kialakítása.

Az államtitkárság célja, hogy az állami intézményekben csak a szolgálati jogviszonyt vállalók (vagy önkéntes segítők) dolgozzanak, ezért a közreműködő, mint foglalkoztatási forma valamennyi típusát kivezetik a rendszerből 2024. január 1-jéig.

A körzethatárok átalakításának és kijelölésének joga az önkormányzatoktól az OKFŐ-höz kerülne, egyúttal a központ égisze alatt működő praxiskezelő venné át a betöltetlen körzeteket is. A gazdaságtalan üzemméretű praxisokat 2028. január 1-jéig számolnák fel. A csoportpraxisok kialakításának lehetőségét törölnék az alapellátási törvényből.

Az Országos Mentőszolgálat (OMSZ) 81 járásban 102 helyen tervezi az ügyeleti központok kialakítását. Az új háziorvosi ügyeleti rendszer költsége 33 milliárd forint, ebből 5,3 milliárd egyszeri beruházási költség, amelynek fedezetét az uniós helyreállítási alapból biztosítanák.

Célul tűzték ki az előterjesztésben az állami tulajdonú és üzemeltetésű háziorvosi informatikai rendszer, a miniHIS „minél nagyobb mértékű térnyerését”. Az EESZT-MiniHIS-re vonatkozó műszaki feltételek teljesítését valamennyi háziorvosi rendszergyártótól elvárják, azok a szoftverek, amelyek az előírásnak a türelmi idő elteltével sem felelnek meg, nem lesznek alkalmazhatóak a praxisokban 2024-től.

2023. július 1-jétől államosítanák az önálló járóbeteg-szakellátókat, amelyek a megyei irányító intézmény telephelyeként olvadnának be a költségvetési szervbe. Amennyiben a kabinet rábólint a tervekre, az érintett intézmények köréről, a folyamat ütemtervéről és az államosítás anyagi igényéről jövő január végéig kell előterjesztést készíteni a kormánynak. Első lépésként az államosítás 95, 100 százalékban önkormányzati tulajdonú rendelőt érintene, amelyekben a szakorvosi/nem szakorvosi kumulált óraszám eléri vagy meghaladja a 100 órát.

A centralizációs törekvések sorába illeszkedik a nemzeti orvoslaboratóriumi diagnosztikai hálózat kialakítása, amiről egy ével ezelőtt Takács Péter még az OKFŐ főigazgató-helyetteseként beszélt egy konferencián. A nemzeti laborhálózat koncepciója a számítások szerint mintegy 60 milliárd forintnyi forrást igényelne.

Új törvény elfogadását is szorgalmazza az előterjesztés „a szakápolás átalakításához kapcsolódó egyes intézkedésekről”, amely jogalapot teremt a tartós ápolási ágyak átadására azoknak a szakápolási központoknak, amelyeket az állami fenntartású egészségügyi intézményekben, a korábbi fekvőbeteg osztályok infrastruktúráján alakítanának ki, ahol az idősgondozást a szociális szektorra és az egyházakra támaszkodva oldanák meg. Fenntartásuk a szociális tárca feladata lesz.

A látogatási időn kívül a jövőben egy ápolási segítő is támogathatja az önmagát ellátni nem tudó, hosszú távú kórházi ellátást igénylő, pszichés krízishelyzetben lévő vagy haldokló beteget. A segítő – akinek személyét a beteg választja, és akinek adatai bekerülnek a betegdokumentációba is – ápolásnak nem minősülő tevékenységével tehermentesítheti a személyzetet is.

Szigorúbb, egységes látogatási szabályokat rendelnének el a kórházakban, amelyek szerint a látogatási idő és a látogatók száma egyaránt korlátozható, valamint előzetes bejelentkezéshez köthető, például online előjegyzéssel. Kizárják a látogatásból a 14 év alatti gyermekeket, ez a korlátozás ugyanakkor nem vonatkozna a testvérre és az egyenes ági rokonra.

A most készült előterjesztés szerint a szabad orvosválasztás az alapellátás kivételével megszűnik. A tervezet alapján a beteget a kórházban a szolgáltató munkarendje alapján beosztott orvos látja el, helyette másik orvos nem igényelhető.

Az előterjesztésben foglaltak egy új törvény elfogadását és 6 hatályban lévő jogszabály módosítását igénylik a parlamenttől, és 4 új kormányhatározat elfogadását a kabinettől.