A hosszú ideje hatalmon lévő kormányok idővel politikai értelemben elfáradhatnak, és ez bizonyos tünetekben is megmutatkozhat – erről beszélt Csizmadia Ervin a Debreceni Napnak adott interjújában.
A politológus a miskolci Politológus Vándorgyűlés egyik beszélgetésére utalva részletesen elemezte a magyar politikai rendszer működését, a Fidesz helyzetét, Magyar Péter felemelkedését, valamint az online politika térnyerését is.
A szakértő ismertette, hogy körülbelül négy kormányzati ciklus után sok politikai rendszerben megjelennek a kifáradás jelei. Csizmadia hangsúlyozta: ez nem szentírás, vagyis nem törvényszerűség, hanem egy brit kutató következtetése, aki az 1960-as, 70-es és 80-as évek brit politikáját vizsgálta.
A kutató arra jutott, hogy még azok a kormányok is, amelyek második vagy harmadik ciklusukban stabilnak és sikeresnek tűnnek, a harmadik-negyedik ciklus környékén bizonyos negatív tüneteket kezdenek mutatni.
Csizmadia Ervin beszélt arról is, hogy a kutató szerint mi kell ahhoz, hogy egy kormány jó benyomást keltsen a választókban. Szerinte az egyik legfontosabb tényező a kompetencia érzete: a választók azt akarják látni, hogy a kormány képes irányítani az országot.
Emellett fontos a bizalom, a belső egység és az ideológiai tisztázottság is.
“Ne legyenek nagyon nagy belső hasadások a kormánypárton belül, ne legyenek olyan erőcsoportok, amelyek egymás ellen dolgoznak, és legyen egy ideológiai tisztázottsága a pártnak, amit úgy lehetne lefordítani, hogy víziója legyen, és abban az emberek higgyenek”
– fogalmazott.
A politológus szerint azonban önmagában az nem elég, hogy egy kormány gyengülni kezdjen. Ahhoz, hogy valódi politikai fordulat történjen, szükség van egy erős ellenzéki szereplőre is.
“Az kell, hogy az ellenzékben legyen potencia, legyen vitalitás, legyen valami, amiért az emberek odafordulnak hozzájuk”
– mondta.
A magyar politikai helyzetre áttérve úgy fogalmazott: a Fidesz negyedik ciklusában már valóban mutatott olyan tüneteket, amelyeket a brit kutató “politikai degenerálódásnak” nevezett. Csizmadia hangsúlyozta, hogy ez nem szellemi leépülést jelent, hanem politikai értelemben vett bizalomvesztést és szervezeti problémákat.
Példaként említette, hogy ilyenkor a választók megkérdőjelezhetik a kormány kompetenciáját, megjelenhetnek belső törésvonalak, kiszivároghatnak belső konfliktusok, és előtérbe kerülhet a korrupció témája is.
A politológus szerint 2010 és 2024 között a legtöbb ember nem hitte el az ellenzékről, hogy képes lehet leváltani a kormányt. Ez azonban 2024-ben megváltozott.
“Megjelent a Tisza Párt, megjelent Magyar Péter a színtéren, és az emberek nagyon rövid idő alatt elfelejtették azt, hogy ez az ellenzék, ami addig volt, nem nagyon cselekvőképes, és átfordultak ehhez az új szereplőhöz”
– mondta.
Ettől kezdve a Fidesz lépéskényszerbe került, mert nem volt hozzászokva ahhoz, hogy egy olyan kihívó jelenjen meg, amely képes elhitetni a választókkal, hogy akár jobban is tudna kormányozni.
Szóba került az is, hogy Magyar Péter belülről érkezett, a Fidesz világából, és sok esetben előre jelezte a kormányzati reakciókat. Csizmadia szerint ez nem véletlen, hanem mélyebb történelmi és politikai összefüggésekre vezethető vissza.
Úgy fogalmazott: Magyarországon történelmileg szinte mindig jobboldali pártok voltak kormányon, leszámítva a kommunista időszakot. Sőt, sokszor még a jobboldali kormánypártok ellenzéke is jobboldali volt.
“A Nyugat-Európában ismert ideológiai váltógazdálkodás – hol baloldal, hol jobboldal, hol liberálisok – Magyarországon nem igazán alakult ki”
– magyarázta.
Csizmadia szerint ebből következik, hogy Magyarországon egy valóban esélyes ellenzéki kihívó is inkább a jobboldali politikai térfélen tud megjelenni.
“Máshonnan nem tudott jönni, mert ha máshonnan tudott volna jönni, akkor 2010 és 2024 között már jött volna”
– mondta Magyar Péterrel kapcsolatban.
Csizmadia Ervin szerint nem önmagában a vidéki országjárás vagy a kampánytechnika a döntő, hiszen nagyon sok ellenzéki politikus járta korábban is a vidéket, csak nem tudott tömegeket vonzani.
Míg a korábbi ellenzéki pártok rendre kisebb rendezvényeket tartottak, félházakkal, Magyar Péter meg tudta adni az embereknek azt az érzést, hogy valódi változás következhet.
A politológus hangsúlyozta a politikai nyelvezet szerepét is. Szerinte a Fidesz sikerének egyik fontos eleme az volt, hogy egyszerű, közérthető nyelven kommunikált.
“Az egyszerű átlagválasztó is értette azt, ahogy ők beszéltek”
– fogalmazott.
Ezzel szemben szerinte a korábbi ellenzék gyakran túl elvont kommunikációt használt, amely kevésbé tudta megszólítani az embereket.
Az online politika térnyerésével kapcsolatban a szakértő úgy vélekedett, az elmúlt 8-10 évben gigászi változás történt, és a politika súlypontja áthelyeződött az online térbe. Úgy látja, azok kerülnek előnybe, akik ösztönösen jól érzik az online kommunikáció működését.
“A politika ma már nagyrészt a virtuális térben zajlik”
– mondta, hozzátéve, hogy sok idősebb politikus számára ez már nem természetes közeg. Egy bizonyos életkor felett ugyanis sok politikus “rohan az események után”, mert nem erre a világra szocializálódott.
A politológus arról is beszélt, hogy korábban Magyarországon léteztek politikusképző intézmények, de szerinte kérdéses, hogy ma mennyire készítik fel a politikusokat az online kommunikáció világára.
Magyar Péter sikerének egyik titkát éppen abban látja, hogy képes volt kombinálni a tömegrendezvényeket az állandó online jelenléttel.
“Pillanatról pillanatra az interneten élt”
– fogalmazott.
Csizmadia Ervin szerint a Fidesz egyik legnagyobb problémája az, hogy nem tudta jelentősen bővíteni szavazótáborát, különösen a fiatal generációk körében.
“Magyar Péter sikerét a fiatal nemzedék odaáramlása okozta. A Fideszhez pedig nem áramlott szinte senki”
– zárta gondolatait a politológus.
– N. Nagy Sándor –
