Nyílt próba a Csokonai Színházban

Kultúra

A Magyar Dráma Napján nyílt próbát tart a Csokonai Színház. A nézők a teátrum 150 éves jubileumát ünneplő díszelőadás, A magyar Faust színházi alkotófolyamataiba nyerhetnek betekintést szeptember 21-én, hétfőn 17 órától a színház nagyszínpadán.

Orbán János Dénes művét Árkosi Árpád rendezésében október 2-án mutatja be a színház, a főbb szerepekben Mészáros Tibor és Mercs János látható. A nyílt próbán a részvétel ingyenes, előzetesen regisztrálni nem szükséges.

A 18 órakor kezdődő próba előtt Lőrincz Zsuzsa dramaturg ismerteti meg a közönséget A magyar Faust világával, beszélget a szerzővel, a két főszereplővel, a rendezővel, a darab zeneszerzőjével, Könczei Árpáddal és a koreográfus Katona Gáborral.

A Magyar Írók Szövetségének kezdeményezésére 1984-től minden évben szeptember 21-én ünneplik A Magyar Dráma Napját, annak emlékére hogy 1883-ban ezen napon volt Madách Imre Az ember tragédiája című drámai költeményének ősbemutatója a Nemzeti Színházban.

A darabról

Bár a Faust-monda nyomai Magyarországon már a XVI. századtól felbukkannak a parasztság szájhagyományában, a „magyar Faust” elnevezés Hatvani István debreceni professzor nevéhez kötődik.

A XVIII. században élt Hatvani amellett, hogy teológiát és orvostant tanult Bázelben, majd Leidenben, kiemelkedő matematikai és fizikai ismeretekkel rendelkezett. A tehetséges fiatal tudósnak professzori állást kínált fel több külföldi egyetem is, ő mégis a Debreceni Református Kollégium matematikai, fizikai és vegytani tanszékét választotta. A kísérleti oktatás egyik legjelentősebb hazai úttörője harminchét évig volt a neves debreceni intézmény tanára. Bemutatott kísérletei az újdonság erejével hatottak – sokan bűvészt is láttak benne – és legendás hírnevet szereztek neki. Személye körül már röviddel halála után bűbájos tudományáról és az ördöggel kötött szerződéséről szóló anekdoták és ironikus történetek keringtek.

Orbán János Dénes művében Hatvani professzor Kelet-Közép-Európa nagy tudású és sajátosan magyar stílű Faustjaként megköti ugyan az alkut Mefisztóval, de a lelkét nem adja el; „belévesztünk az emberi tudatba” – mondja Lucifer a darab végén.

A nyakas magyar Faust és Mefisztó szellemi birkózása pokolfajzatok és angyalok, boszorkányok, szellemek, garabonciások és cívispolgárok közt játszódik a mennyben és a pokolban, Bázelben és Pozsonyban, de főleg Debrecenben, 1749-ben és 1786-ban.