A III. Debreceni Tehetséggondozó Diákkonferencia volt a témája annak a sajtótájékoztatónak, melyet a Klebelsbreg Intézményfenntartó Központ tartott 2016. május 3-án.
Komolay Szabolcs, Debrecen kultúráért felelős alpolgármestere a tájékoztatón elmondta, hogy a város számára rendkívül fontos a tehetséggondozás. A tehetség önmagában kevés. Szárba szökkenéséhez és kibontakoztatásához szükség van arra, hogy a talentummal megáldott és a környezete is felismerje a kiválóságot, így meg lehet teremteni a lehetőséget a fejlődésre. Debrecen városa 2008-ban elindította tehetséggondozó programját, melynek az a feladata, hogy megtalálja és segítse a tehetséges tanulókat, valamint a pedagógusnak nyújtson támogatást a diákok értékeinek felismeréséhez.
Debrecen dinamikusan fejlődő oktatási központ, így hosszú távon elengedhetetlen elvárás a tudás és az intézményrendszer olyan kialakítása, melyből kikerülve hasznos tagjai lehetnek a fiatalok Debrecen társadalmának. Ma az a feladat, hogy ehhez megteremtsük a feltételeket – folytatta az alpolgármester. A konferencia jó lehetőség, hogy megmutathassák magukat a fiatalok – tette hozzá Komolay Szabolcs.
2008-ban indult a város átfogó, valamennyi köznevelési intézményre kiterjedő tehetséggondozó programja, az Európai Tehetségtanács (European Council for High Ability – ECHA) tiszteletbeli elnöke, Franz J. Mönks professzor és a Magyar Tehetségsegítő Szervezetek Szövetségének elnöke, dr. Balogh László szakmai iránymutatásával, a Debreceni Egyetem közreműködésével. Majd 2010-ben szervezték meg először a Debreceni Tehetséggondozó Diákkonferenciát, melyet azóta kétévente rendeznek meg. Két cél volt akkor, hogy tehetséggondozó osztályokat hozzanak létre és tehetségközpontot alakítsanak ki – mondta el Pappné Gyulai Katalin, a Klebelsbreg Intézményfenntartó Központ (Klik) debreceni tankerületi igazgatója. Idén húsz intézményből 202 gyermek nyújtott be pályázatot, s 130 dolgozat született. Fantasztikus a részvételi arány, ha ennyi tehetség-ígéret van, azt nem szabad veszni hagyni – hangsúlyozta Pappné Gyulai Katalin.
Az első körben beadják dolgozataikat a diákok, majd mentortanáraik segítenek abban, hogy prezentáció formájában ismertetni tudják kutatási területük eredményeit saját intézményükben. Saját iskolaközösségük választja ki azokat, akik a középdöntőbe kerülnek. Idén 99-en kerültek a középdöntőbe, akik közül egy három tagú, teljesen független zsűri választott. Így 30-an vehetnek részt a 2016. május 4-én rendezendő konferencián, ahol szó esik többek közt például arról, hogyan lehet „vulkánt készíteni”, hogyan nyűgöz le egy 13-14 éves fiatalt Van Gogh világa, miért választja egy gyermek a táncot, vagy éppen Ázsia kultúrájával is meg lehet ismerkedni.
Karika Rozália, a Klik debreceni tanügyigazgatási referense a zsűri másik két tagja, dr. Bene Edit, a debreceni polgármesteri hivatal humán főosztályának vezetője és Sári Péter Attiláné, a Hajdú-Bihar Megyei Pedagógiai Szakszolgálat főigazgató-helyettese véleményét is tolmácsolva elmondta, hogy hatalmas élmény volt meghallgatni a középdöntősöket a zsűrinek. – Arra vállalkoztunk, hogy megmutassuk, a megismerés, a tudás útja élményszerű, és ez motiválhatja tovább a gyermekeket. Annyira sokszínűek voltak az előadások témájukban, az előadásmódokban, mint amennyire sokszínű az ember, amennyire más minden gyermek. Megjelent a diákhumor erkölcsi állásfoglalással. Volt, aki 60-70 órát fordított a felkészülésre, mivel robotot épített, de akadtak olyanok is, akik a művészettörténet különböző állomásaira belépve a művészeti irányzatokról mondtak véleményt. Akadtak olyanok is, akik autómodelljeiken keresztül bemutatták a magyar tudósokat, akik hozzájárultak az autózás fejlődéséhez, valamint volt olyan is, aki földrészeken és korokon át utána járt a fegyverek történetének. A gyerekek dönthették el, milyen formában, milyen mélységben és milyen módszerekkel foglalkoznak témájukkal. A mentortanároknak fontos szerepük volt ebben. Összetett volt a feladat, mivel beszámolót kellett készíteni, majd prezentációra is szükség volt – ebben sokkal előrébb vannak a gyerekek, mint azt képzelni lehetett –, és előadást kellett tartani. Az élő kommunikáció talán a legnehezebb feladat – emelte ki Karika Rozália.
Felmerül a kérdés, miért ilyen fiatal korban kezdjük el a tehetséggondozást – tette hozzá Komolay Sazbolcs. Ha 14 éves korig nem kapják meg az alapokat a gyermek, akkor a tehetség elvész. Meg kell teremteni a lehetőséget, hogy a gyöngyszemek csiszolódjanak, érlelődjenek. A konferencia lehetőség, hogy a tehetségüket megmutassák és felkészíti őket olyan dolgokra, melyekre az életben szükségük lesz. Itt megtanulhatják ezeket tét nélkül. A városvezetés ösztönözni kívánja ezt a folyamatot, ezért hozták létre a Cívis Talentum Díjat és a Tehetséges Fiatalokért Közalapítványt, valamint egy ösztöndíj-rendszer is kialakítás alatt van. Meg kell teremteni a lehetőséget a fiataloknak a kibontakozáshoz, mert egyszer majd ők fogják vezetni ezt a várost és ezt az országot. A tehetséggondozó program a hátrányos helyzetűeknek is segít abban, hogy fejleszthessék képességeiket, ami a társadalmi mobilitásnak is fontos eleme – emelte ki Komolay Szabolcs alpolgármester.
A debreceni tehetséggondozó program eddigi tapasztalatainak összegzése A debreceni példa címmel már könyv formájában is olvasható.
