Újabb magyarországi vasúti fejlesztések valósulhatnak meg a jövőben az Egy övezet, egy út nevű kínai kezdeményezés keretében, ezáltal külső finanszírozással, gyorsan és hatékonyan kerülhet sor a hálózat modernizálására – jelentette be Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter szerdán Pekingben.
A Külgazdasági és Külügyminisztérium közleménye szerint a tárcavezető a kínai kollégájával, Vang Jivel folytatott több mint három órás tárgyalását követően azt közölte, hogy megállapodás született arról, hogy újabb magyarországi vasúti fejlesztéseket vesznek fel az Egy övezet, egy út nevű kínai kezdeményezés infrastrukturális projektjeinek listájára.
A közleményből elegánsan kimaradt, de mindez magyarra fordítva azt jelenti, hogy felveszünk még egy csomó kínai hitelt, hadd fizessék az ükunokáink is.
“Ezzel megnyílik a lehetőség, hogy külső finanszírozással, gyorsan és hatékonyan tudjuk modernizálni, fejleszteni Magyarország vasúti hálózatát, amely különösen fontos most, amikor egyre több beruházás érkezik, egyre nagyobb gyárak épülnek, egyre több terméket fognak előállítani. És minél többet tudunk vasúton szállítani, annál jobban megóvjuk a környezetünket, annál hatékonyabban tudjuk kihasználni a földrajzi helyzetünkből adódó logisztikai képességeinket”
– sorolta.
Na de hát szobrocska! Ezért már megérte!
Szijjártó annyit nyalizott már a kommunista Kínának, hogy szobrot készítettek róla
Beszámolt arról is, hogy kezdeményezték, hogy hasonlóképp, az Egy övezet, egy út keretében, s ezáltal “gyorsabban, hatékonyabban, kedvezőbb finanszírozási feltételekkel” kerülhessen sor a Magyarország és Szerbia közötti kőolajvezeték építésére is, ami nagyban hozzájárulhat a térség energiabiztonságának javításához.
Ennek kapcsán a Kína és Közép-Európa közötti együttműködés fontosságáról beszélt. Rámutatott, hogy számos kínai infrastrukturális beruházás eddig is hozzájárult a régió fejlődéséhez, és ezek “zászlóshajója” a Budapest-Belgrád vasútvonal felújítása, amely ma 42 százalékos készültségben van Magyarországon, a projekt keretében pedig egyszerre használnak magyar, kínai és európai technológiai vívmányokat.
Illetve jó hírnek nevezte, hogy a pekingi kormány támogatja a kínai cégek magyarországi beruházásait, amit az is mutat, hogy a Kínai Ipari és Kereskedelmi Bank is hamarosan megjelenik hazánkban.
Emellett Kína díszvendégként hívta el Magyarországot az idei Nemzetközi Befektetési és Kereskedelmi Kiállításra, ez pedig komoly lehetőséget biztosít arra, hogy minél több magyar vállalat léphessen ki erre a hatalmas, 1,4 milliárdos lakosságú piacra, valamint minél több kínai cég horizontjára is felkerülhessen az ország – tájékoztatott.
Szijjártó Péter leszögezte, hogy az elmúlt tíz évben példátlan fejlődésen ment keresztül és történelmi csúcsra jutott a két ország kapcsolatrendszere. Szavai szerint ezen időszak alatt olyan átfogó stratégiai partnerség épült ki, amelyből hazánk sokat profitált, különösképp a legnagyobb nehézségek alatt.
“Így az elmúlt év során is, amikor a háború okozta gazdasági nehézségek igazán begyűrűztek Európába, amikor az Európai Unió továbbra sem fizette, fizeti ki a Magyarországnak járó forrásokat, akkor is a kínai gazdasági döntések, vállalati beruházások nagyon komoly segítséget nyújtottak nekünk, hogy ezeket a válságos időszakokat ne csak átvészeljük, hanem jó szokásunknak megfelelően erősebben kerüljünk ki belőlük”
– mutatott rá.
Majd kiemelte, hogy a két ország idén ünnepli a diplomáciai kapcsolatok felvételének 75. évfordulóját, ezért intenzív menetrend várható, magas magas szintű magyarországi és kínai találkozókkal.
A miniszter közölte, hogy a tárgyalás legfőbb kérdését a súlyos globális biztonsági kihívások jelentették, és tudatta, hogy ezek Magyarországhoz hasonlóan Kínát is mély aggodalommal töltik el.
“Aggodalommal tölt el ezért bennünket az, hogy a háborúpárti hangok a világban továbbra is rendkívül hangosak, és aggodalommal tölt el, hogy a világot sújtó legsúlyosabb biztonsági kihívások tekintetében nem igazán sikerült hatékony lépéseket tenni a béke irányába”
– tolta a szokásos hülyeségét Szijjártó.
“Kína és Magyarország is a béketábort erősíti. Mind Kína, mind Magyarország abban hisz, hogy nincsen megoldásuk a háborúknak a csatatéren, s a háborúkat minél előbb le kell zárni, a tárgyalóasztalnál kell megoldást találni”
– tette hozzá.
“Magyarország és Kína is békét szorgalmaz, mi támogatjuk a kínai béketervet, egész egyszerűen azért, mert van, és a békéről szól. És szerintünk minden olyan kezdeményezés hasznos, amely a nemzetközi politikai vitákat, a nemzetközi politikai közbeszédet a háborúról a béke felé tereli” – fogalmazott.
Végezetül pedig azt hangsúlyozta, hogy a felek mindent meg fognak tenni a nemzetközi szervezetek átpolitizálódása és a világ ismételt blokkosodása ellen is, ugyanis utóbbi komoly aggodalomra ad okot.
“Abban vagyunk érdekeltek, hogy a következő időszak az összeköttetéseké legyen, és egy akadálytalan, a nemzetközi jog talaján működő gazdasági együttműködési rendszer legyen működőképes”
– tudatta.
