Van elegendő vakcina, és a kormány az egyik legbátrabb oltáspárti döntést hozta azzal, hogy a munkáltatókra bízta a kötelező oltás elrendelésének kérdését – hangsúlyozta Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter az Országgyűlés igazságügyi bizottságában tartott éves meghallgatásán kedden.
Gulyás Gergely a vakcinákra vonatkozó képviselői kérdésre elmondta, hogy összesen mintegy 10 millió áll rendelkezésre az országban. A kormány szeretné, ha 4-5 millióan felvennék a 3. oltást; ha mindenki Pfizert kér, akkor is lesz elegendő.
Közölte, a védettségi igazolványokhoz kötött szolgáltatások körének meghatározása függ a járványhelyzet alakulásától. Vannak előrejelzések, melyek szerint a járvány 4. hulláma lassan stagnáló, majd enyhülő szakaszba jut – tette hozzá.
A miniszter kitért arra, hogy a járvány komoly próbatétel a területi közigazgatás számára. Tavasszal például előfordult, hogy napi 200 ezer oltás beadásának koordinálásában vett részt a közigazgatás, illetve összesen több mint 200 ezer munkahelyvédelmi bértámogatásról, a kutatásfejlesztés területén pedig 22 ezer kérelemről döntött. A járvány a területi közigazgatásban mintegy 3,5 milliárd forintos többletkiadással járt – ismertette a miniszter.
A kötelező oltásra vonatkozó kérdés kapcsán Gulyás Gergely elmondta: erről eddig Európában csak az osztrákok beszéltek. A magyar kormány az egyik legbátrabb oltáspárti döntést hozta azzal, hogy a munkáltatókra bízta a kötelező oltás elrendelésének kérdését, és a maga részéről kötelezővé tette a közigazgatásban, illetve a közoktatásban dolgozók körében – közölte.
Gulyás Gergely beszélt arról is, hogy a civil szervezetek támogatása 2012 és 2021 között 3,4 milliárdról 10 milliárd forintra nőtt. Az egyházak támogatása 2010 óta mintegy háromszorosára bővült, ami főként templomok építésében, felújításában mutatkozik meg. A nemzetpolitikai támogatások 2010 óta mintegy tízszeresére nőttek. A Hungary Helps Program keretében pedig 170 projekt indult 50 országban segítve mintegy félmillió embernek, hogy a szülőföldjén maradhasson, s ne váljon migránssá.
Képviselői kérdésre válaszolva Gulyás Gergely elmondta: a kormány nem tervez törvénymódosítást a választásokkal kapcsolatban.
Azzal az ellenzéki javaslattal kapcsolatban, amelyik szerint a közös listán indulók a választást követően egy, közös frakcióba kerülnének, a miniszter elmondta: álláspontja szerint a jelenlegi frakciószabályozás jó, nem tud arról, hogy ennek szabályain változtatni kívánna a kormányoldal.
Képviselői kérdésre válaszolva Gulyás Gergely elmondta, hogy a kormány hónapok óta szeretné kifizetni a főváros tömegközlekedési támogatását a Budapesti Közlekedési Központnak, de a főváros nem kíván megegyezni. A pénz rendelkezésre áll, de vita van a HÉV fővárosi szakaszának támogatásáról. Úgy látszik a főváros a vitát keresi a kormánnyal, nem a megegyezést – jegyezte meg a miniszter.
Mindeközben a kormány Budapestre, mint a nemzet fővárosára tekint, és ennek megfelelően támogatja a fejlesztéseket. Ilyen többek között a budapesti agglomerációs stratégia, amely az elmúlt 100 év legnagyobb vasútfejlesztése lesz összeségében 1000 milliárdos nagysárendben. Budapestnek jut uniós és kormányzati támogatás is – szögezte le Gulyás Gergely.
Azzal a képviselői felvetéssel kapcsolatban, hogy a fővárosban leterheltek a kormányablakok, a miniszter elmondta: mintegy 16 milliárd forintos többletforráshoz jut a területi közigazgatás, amiből 10 százalékos béremelésre lesz lehetőség.
Hozzátette: a magyar gazdaság elmúlt 10 éve a legeredményesebb évtized volt, és ebből leginkább az önkormányzatok profitáltak főként útfelújítás, intézményfejlesztés, bölcsődei és óvodai rekonstrukció formájában. A Magyar falu program sikerességére jellemző, hogy 2019-es indulása óta mintegy 1000 kistelepülésen nőtt a lakosság, tehát a program nemcsak a falu megtartó-, de még a vonzerejét is tudta erősíteni. Az 5 ezernél kisebb lélekszámú települések 99 százaléka nyert a faluprogramban – mondta Gulyás Gergely.
MTI
