A Bitcoin immár több mint másfél évtizede borzolja a kedélyeket, és írja át mindazt, amit a pénzről, a technológiáról és a bizalomról eddig gondoltunk. Miközben a digitális eszköz egyre mélyebben integrálódik a globális pénzügyi és állami rendszerekbe, sokakban még mindig kérdések sora merül fel: Mi adja az értékét? Vajon csak múló hóbort, vagy a pénz evolúciójának következő megkerülhetetlen lépcsőfoka?
Ezekre a kérdésekre kereste a választ a Méliusz Központi Könyvtárban megrendezett Kripto kedd előadássorozat legutóbbi alkalmával Béke Tamás kripto-tanácsadó. A rendezvény célja nem kevesebb volt, mint gyakorlatias, közérthető szemlélettel tiszta vizet önteni a pohárba a Bitcoin jelenlegi helyzetével és jövőbeli lehetőségeivel kapcsolatban.
A cserekereskedelemtől a matematika erejéig
Bár az előadás fókuszában a jelen és a jövő állt, a megértéshez elengedhetetlen volt egy villámgyors történelmi időutazás. A pénz fejlődése ugyanis szorosan leköveti a társadalmak komplexitásának növekedését:
-
Cserekereskedelem: hatékonytalan volt, hiszen pontosan olyan partnert kellett találni, akinek az volt a birtokában, amire nekünk szükségünk volt, és fordítva (pl. szarvasmarha tojásra).
-
Nemesfémek és érmék: megszületett a közös nevező, ami lehetővé tette a bonyolultabb társadalmak – mint például a Római Birodalom – működését.
-
Papírpénz: sokkal könnyebben szállítható és transzferálható megoldás, amely a modern, bankrendszerre épülő világ alapjait rakta le.
-
Elektronikus pénz és internet: megjelentek a plasztikkártyák és a telefonos fizetés. Fizikai pénz érintése nélkül éljük a mindennapjainkat, ám a rendszert továbbra is egy harmadik fél (a bankok és hatóságok) irányítja és ellenőrzi.
Itt lép be a képbe a Bitcoin, mint a következő evolúciós fokozat. A Bitcoin lényege, hogy a harmadik félbe vetett kényszerű bizalmat kiszervezi a matematikába és a kriptográfiába. Nem kell ismernünk a partnert, nem kell bíznunk a bankokban: a rendszer bizalom helyett bizonyítékra (Don’t trust, verify – Ne bízz, ellenőrizz!) épül.
A blokklánc és a Bitcoin analógiája: sokan keverik a kettőt, pedig a kapcsolatuk egyszerű: a blokklánc olyan, mint az internet, egy zseniális, ezerféleképpen felhasználható alaptechnológia. A Bitcoin pedig olyan, mint az email: az első, máig legmeghatározóbb és legstabilabb alkalmazása ennek a technológiának.
A Bitcoin nem a semmiből pattant elő; közel 40 évnyi kriptográfiai kutatás, köztük Nick Szabo Bit Gold koncepciója előzte meg. Végül 2008. október 31-én a rejtélyes Satoshi Nakamoto publikálta a Bitcoin fehér könyvét (whitepaper), majd 2009. január 3-án elindult az első, úgynevezett Genesis blokk. Azóta a hálózat megállíthatatlanul, 0-24 órában, 10 percenként generálja az újabb blokkokat, és már közelít az egymilliomodik mérföldkőhöz.
Miért értékes a Bitcoin?
Az előadó frappánsan reagált arra a szkeptikus érvre, miszerint a Bitcoin azért értéktelen, mert „nem lehet megfogni”: „Apple részvényt vagy Wi-Fi jelet sem fogott még senki, mégis használjuk és elismerjük az értéküket.” A Bitcoin értékét az egyedülálló tulajdonságainak ötvözete adja:
-
Decentralizált: nincs központi koordinátor vagy hatóság, amely leállíthatná vagy cenzúrázhatná.
-
Véges mennyiség: összesen és visszavonhatatlanul mindössze 21 millió darab létezhet belőle (ebből már több mint 20 millió a piacon van, az utolsó darabokat a becslések szerint 2140 körül bányásszák ki).
-
Osztható: nem kell egy egész Bitcoint venni, akár 100 millió részre (Satoshi) is osztható.
-
Transzparens: a teljes tranzakciós előzmény 2009 óta nyilvános és megmásíthatatlan.
-
Olcsó és gyors: akár százmillió dolláros tételek is elküldhetők a világ túlsó felére percek alatt, minimális költséggel.
-
Zöldebb, mint gondolnánk: bár sok energiát fogyaszt, globálisan több mint 50%-ban megújuló energiára támaszkodik. Oroszországban például a szibériai kőolajbányászat melléktermékeként keletkező, egyébként elégetett gázokat alakítják árammá a konténeres bányászfarmok meghajtására, ezzel csökkentve az üvegházhatást.
Így hódítja meg a világot a kripto
Az előadás legizgalmasabb része a jelenlegi geopolitikai és állami szintű adaptáció bemutatása volt. A Bitcoin mára a nagypolitika asztalára került.
Egyesült Államok: a stratégiai tartalék kora
Az USA-ban a politikai vezetés szintjén történt meg a pálfordulás. Donald Trump elnök és JD Vance alelnök határozottan Bitcoin-párti retorikát folytatnak. Trump kijelentései, miszerint „Soha ne add el a bitcoinodat!” vagy hogy az USA-t „Bitcoin szuperhatalommá és kriptoközponttá” kell tenni, egyértelmű irányt mutatnak. Ennek legfontosabb gyakorlati lépéseként az amerikai állam létrehozott egy stratégiai Bitcoin-tartalékot a lefoglalt illegális vagyonokból (kb. 300-330 ezer BTC), és törvényileg rögzítik, hogy ezt nem adhatják el. A Bitcoin ezzel olyan elidegeníthetetlen kategóriába került az állam szemében, mint a nemzeti parkok. Ezzel párhuzamosan a piac feszülten várja a Clarity Act nevű átfogó törvénycsomagot, amely tiszta szabályozási keretet teremt a stabilcoinok, a bányászat és az intézményi befektetők számára, végleg összekapcsolva a hagyományos pénzügyeket a kriptoszférával.
Oroszország és a geopolitikai semlegesség
Vlagyimir Putyin maga is elismerte, hogy a Bitcoint nem lehet leállítani. Az ukrajnai háború kitörése és a nyugati szankciók óta az orosz nemzetközi vállalatok az állam kifejezett támogatásával használják a Bitcoint a nemzetközi elszámolásokhoz, kikerülve a vámokat és az embargókat. A hálózat geopolitikai semlegessége itt mutatkozik meg leginkább: a hálózat nem válogat jók és rosszak között, egyszerűen csak működik.
Kína és Hongkong kettőssége
Bár Kína 2021-ben hivatalosan betiltotta a bányászatot, a statisztikák szerint a földalatti – vagy éppen burkoltan állami – bányászat révén még mindig az élvonalban vannak. A kínai állampolgárok számára a Bitcoin menekülőutat jelent a szigorú tőkekorlátozások elől. Eközben Kína kísérleti terepe, Hongkong, a világ egyik legnyitottabb kriptoközpontjává vált, ahol már elérhetők az első ázsiai azonnali (Spot) Bitcoin ETF-ek is.
Japán, Szingapúr és az Arab Emírségek
-
Japán már 2017 óta a legbiztonságosabb és legszigorúbban felügyelt mintapiacot üzemelteti.
-
Szingapúr a spekulációt ugyan korlátozza, de a blokklánc-technológia és a tokenizáció fejlesztésében élen jár.
-
Egyesült Arab Emírségek az olajvagyon egy részét technológiai és kriptoközpontok kiépítésébe fekteti. Náluk az innováció olyannyira a jövő záloga, hogy a blokklánc-logika már az iskolai tanterv részét képezi a legfiatalabbak számára.
Mikor jön el a tömegek ideje?
Béke Tamás rámutatott: régebben azt gondoltuk, akkor lesz a Bitcoin sikeres, ha az amerikai elnök beszél róla. Ez most megtörtént. A következő szint azonban az lesz, amikor a technológia teljesen láthatatlanná és kényelmessé válik a hétköznapi ember számára.
Amikor eljön a nap, hogy a saját, megszokott banki applikációnkban (például az OTP netbankban) egyetlen kattintással, regisztrációk és technikai nehézségek nélkül vehetünk majd Bitcoint – pont úgy, ahogy ma a Revoluton tesszük –, akkor fog megvalósulni a teljes tömeges adaptáció. Igaz, addigra az árfolyam is valószínűleg a többszöröse lesz a mainak.
