A Magyarországi Evangélikus Egyház vezetőivel találkozott Kurt Koch bíboros

Ország

Magyarországi útjának zárásaként Kurt Koch, a Keresztény Egység Előmozdítása Pápai Tanácsának elnöke a Magyarországi Evangélikus Egyház (MEE) vezetőivel találkozott. A budapesti Üllői úti székházban tett június 10-i látogatásán többek között szó esett a hazai evangélikusság helyzetéről, a lutheránus oktatás jelenéről és jövőjéről, illetve az úrvacsora évéről. A bíboros egyúttal megtekintette az Evangélikus Országos Levéltárban őrzött eredeti, saját kezűleg írt, német nyelvű Luther-végrendeletet is.

Kurt Koch az Üllői úti székházban működő Evangélikus Országos Levéltárban megtekintette Luther Márton eredeti, német nyelvű végrendeletét, amelyet Czenthe Miklós levéltárvezető mutatott be számára. Felkereste a Podmaniczky–Degenfeld-könyvtárat is, ahol Hubert Gabriellának, az Evangélikus Országos Gyűjtemény igazgatójának kalauzolásával megszemlélhette az 1590-es vizsolyi Biblia – az első teljes magyar bibliafordítás – itt őrzött példányát, illetve a 17. század végéig a legkisebbnek tartott magyar nyomtatványt, egy német nyelvű Kis kátét, valamint Pázmány Péter Isteni igazságra vezérlő kalauzát.

A különleges gyűjteményi kincsek megtekintése után Krámer György országos irodaigazgató mondott igei bevezetőt és imádságot, majd Fabiny Tamás, az MEE elnök-püspöke ismertette röviden egyházunk struktúráját, múltját, jelenét, kiemelve a közelgő népszámlálást és annak tétjét is. Szólt továbbá az MEE diakóniai munkájáról, az üldözött keresztény közösségek támogatásáról, illetve egyházunk nemzetközi és ökumenikus kapcsolatairól is.

A rövid bemutatkozásra reagálva a magas rangú vendég úgy fogalmazott, hogy az evangélikusok és a katolikusok közt zajlik a legrégebbi, évszázadok óta tartó dialógus. Öröm, hogy a Lutheránus Világszövetség és a római katolikus egyház is évtizedek óta párbeszédet folytat. Kurt Koch kiemelte a világszövetség és a római katolikus egyház által szervezett lundi és malmői ökumenikus megemlékezést a reformáció kezdetének ötszázadik évfordulóján; ezek az ökumené és az egymással való kapcsolatkeresés fontos példái voltak Ferenc pápa részvételével.

A Keresztény Egység Előmozdítása Pápai Tanácsának elnöke azt is kifejtette: bár 2030-ban lesz az Ágostai hitvallás megszületésének ötszázadik évfordulója, reméli, hogy az egység és a híd építésére törekszünk addig is, annak ellenére, hogy a közös úrvacsoravételnek a lehetőségét még akkorra sem látja biztosnak. A katolikus és a protestáns testvérek közös úrvacsoravételével kapcsolatban hangsúlyozta: azt kell elsődlegesen megvizsgálnunk egyénként is, hogy mit hiszünk. Miben hiszünk? Miről teszünk tanúbizonyságot, amikor úrvacsorát veszünk? És mit értünk a papi hivatáson?

Dr. Hafenscher Károly, az MEE Zsinatának lelkészi elnöke az eucharisztikus kongresszus és az úrvacsora évének kapcsolatáról, kapcsolódási pontjairól számolt be, emellett kiemelte a zsinat legutóbbi döntését is, amely lehetőséget ad a konfirmáció előtt – de felnőtt felügyeletével – vehető úrvacsorára.

Az evangélikus–katolikus együttműködésről, a közös hagyományok kérdéséről, a lutheránus oktatás jelenéről és jövőjéről Csepregi Zoltán egyháztörténész, az Evangélikus Hittudományi Egyetem rektora beszélt, majd szorosan ehhez kapcsolódva egyház és társadalom viszonyáról, az egyház és az oktatás szerepéről Prőhle Gergely, az MEE országos felügyelője tartott rövid beszámolót.

A találkozó végén Kurt Koch és Hortobágyi T. Cirill pannonhalmi főapát az evangélikus egyház elnökségétől átvehette az Ordass-emlékplakettet. Fabiny Tamás elnök-püspök pedig egyebek mellett megkapta Kurt Koch bíboros Luther Mártonról katolikusoknak című könyvét.

A bíboros meghívását az MEE elnöksége, Fabiny Tamás elnök-püspök és Prőhle Gergely országos felügyelő kezdeményezte két évvel ezelőtt, kettős céllal. Egyrészt a Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus évében, amikor az MEE is az úrvacsora jegyében alakította és alakítja azóta is programjait, a lehető legmagasabb szinten szerettek volna párbeszédet folytatni az eukharisztia közös megélésének lehetősége kapcsán. Másrészt fontosnak tartották, hogy az az egyházi vezető, aki talán a legátfogóbban látja a világ keresztény közösségének helyzetét, nyilvánosan, világi közegben is megszólaljon arról, mit gondol kontinensünk jövőjéről a jelen helyzetben, amikor a korszellem láthatóan nem kedvez a keresztény hit és értékek érvényesülésének, mégis egyre több helyen hivatkoznak Európa keresztény gyökereire.

Evangelikus.hu

Fotók: Magyari Márton, Evangélikus Információs Szolgálat

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük