Az 1956-os forradalom és szabadságharc 70., valamint a Magyar Köztársaság kikiáltásának 37. évfordulója alkalmából rendezett ünnepséget Debrecen önkormányzata október 23-án a Kölcsey Központban – közölte a városvezetés. Az eseményen Papp László polgármester ünnepi beszédet mondott, majd átadta a város idei Boncz László-, Csokonai-, Dóczy Gedeon-, Hajós Alfréd- és Hatvani-díjait, valamint Debrecen Város Cívis Díszoklevelét.
Az ünnepség elején megemlékeztek a rendezvénynek hagyományosan otthont adó Görömbei András-terem névadójáról is. Görömbei András Kossuth-díjas irodalomtörténész, egyetemi tanár és Debrecen díszpolgára volt. Kutatásai elsősorban a határon túli magyar irodalomra és a népi írókra irányultak. Életművével olyan alkotók munkásságát és erkölcsi üzenetét segített megőrizni, akik a diktatúra idején is kiálltak a szabadság és a nemzeti összetartozás eszméje mellett.
Papp László beszédében felidézte, hogy a város közgyűlése évente két alkalommal, április 11-én, a város napján, illetve október 23-án, a magyar szabadság ünnepén adományoz elismeréseket azoknak, akik sokat tettek Debrecen közösségéért. Mint mondta, mindkét dátum fontos történelmi eseményekhez kötődik. Debrecen 1693. április 11-én kapta meg a szabad királyi városi rangot, 1956. október 23-án pedig a város egyetemistái az országban az elsők között léptek fel a diktatúra ellen.
“Nem túlzás tehát azt mondani, hogy Debrecenben indult az 1956-os forradalom és szabadságharc”
– fogalmazott a polgármester.
Papp László szerint október 23-a, akárcsak március 15-e, a magyar szabadság jelképe. Hangsúlyozta, hogy az 1956-os forradalmárok számára az 1848-as események jelentették az egyik legfontosabb példát. “A szabadság eme szimbólumai nem létezhetnek egymás nélkül” – mondta, hozzátéve, hogy a szabadságért küzdők emlékét és tetteik tanulságait meg kell őrizni a következő generációk számára is.
A városvezető arra is kitért, hogy még ma is élnek közöttünk olyanok, akik szemtanúi vagy résztvevői voltak az 1956-os eseményeknek. Emlékeik megőrzését és továbbadását ezért különösen fontosnak nevezte. Szerinte az utókor számára is világossá kell tenni, hogy a szabadság a magyarok számára alapvető érték, az emberek és közösségek pedig nemcsak elszenvedői, hanem alakítói is lehetnek saját sorsuknak.
A polgármester beszédében az összefogás jelentőségét is hangsúlyozta. Úgy fogalmazott, hogy egy közösség akkor képes megteremteni saját szabadságának kereteit, ha tagjai együtt gondolkodnak, együttműködnek, és közös célokért dolgoznak. Szerinte Debrecen történetét is meghatározza, hogy a város polgárai különböző világnézetük és élethelyzetük ellenére képesek közös ügyek mentén összefogni.
Beszéde végén arra kérte a díjazottakat és az ünnepség résztvevőit, hogy gondoljanak azokra, akik hetven évvel ezelőtt azért is küzdöttek, hogy a későbbi nemzedékek szabad országban, szabad akarattal alkothassanak maradandó értékeket.
Debrecen önkormányzata hagyományosan október 23-án adományoz városi kitüntetéseket a kiemelkedő tevékenységet végző, maradandó értéket teremtő személyeknek, illetve életművek elismeréseként.
A díjazottak
Debrecen Város Boncz László-díját a közgyűlés a gyermekvédelem, gyermekjólét, a szociális alapszolgáltatások és a személyes gondoskodás keretébe tartozó szakosított ellátások, továbbá az egészségügyi alap- és szakellátás, az egészségfejlesztés területén a lakosság érdekében kimagasló szakmai tevékenység, valamint életmű elismeréseként adományozhatja. A díjat ebben az esztendőben a közgyűlés döntése alapján a gyermekvédelmi ellátásban, valamint a hátrányos helyzetűek megsegítésében tanúsított elhivatott és példamutató munkássága elismeréseként Buzás Lajos, a Bihari Állami Gondozottak Egyesületének elnöke; valamint a gyermekek és a családok érdekében végzett lelkiismeretes munkája, példás hivatástudata, kimagasló szakmai elkötelezettsége elismeréseként Tóthné Elek Anikó, Debrecen Megyei Jogú Város Család- és Gyermekjóléti Központjának szakgondozója kapta.
Buzás Lajos a Bihari Állami Gondozottak Egyesületének alapítója és elnöke immár két évtizede elkötelezetten dolgozik az állami gondozásban nevelkedő gyermekek támogatásáért. Küldetését személyes élettapasztalata is hitelesíti: maga is hasonló körülmények között nőtt fel, ezért pontosan ismeri azokat a nehézségeket és kihívásokat, amelyekkel a családi háttér nélkül felnövő gyermekeknek szembe kell nézniük. Az Országos Gyermekvédelmi Szakszolgálat munkatársa, így a civil szféra mellett a mindennapi munkájában is a gyermekek védelméért dolgozik. Rendszeresen szervez nagyszabású jótékonysági akciókat, adományosztásokat, sporteseményeket és kulturális programokat. Nevéhez fűződik a Maugli Kupa elnevezésű sportrendezvény, valamint az évenkénti nagy sikerű debreceni csokigyűjtő akció is. Munkásságáért és a rászoruló gyermekekért végzett áldozatos tevékenységéért több helyi és szakmai elismerésben részesült. Életútjáról és tevékenységéről dokumentum-kisfilm is készült Zacisok címmel. Az alkotás komoly szakmai sikereket ért el: 2023-ban a Kulturális Filmek Fesztiválján III. díjat nyert, emellett a debreceni Malter Filmfesztiválon is bemutatkozott. Buzás Lajos tevékeny, segítő szeretetével, önzetlen segítségnyújtásával példát mutat az őt követő generációknak.
Tóthné Elek Anikó szakmai pályafutását a gyermekek iránti elkötelezettség, a segítő szándék, a rendkívüli munkabírás és az emberség határozza meg. Sokoldalú szakmai háttérrel rendelkezik: eredetileg szabó-varrónak tanult, majd dajka lett, ezt követően pedig gyermek- és ifjúságfelügyelő szakon szerzett képesítést. 1985-ben kezdte meg munkáját a Kartács utcai csecsemőotthonban, ahol húsz éven keresztül nagy odaadással és kiemelkedő szakmai igényességgel végezte feladatait. 2005-ben csatlakozott a Mester utcai Családok Átmeneti Otthonának közösségéhez, ahol azóta is szakgondozóként tevékenykedik. Közel négy évtizedes pályafutása alatt már több ezer gyermek és szülő életét segítette, támogatta és tette könnyebbé. Munkájának egyik legnagyobb értéke, hogy a gondozás számára nem pusztán munkaköri feladat, hanem valódi hivatás. Mindig lehet rá számítani, ha segítségre van szükség, és szakmai tudását, tapasztalatát készséggel megosztja másokkal is. Szükség esetén a Böszörményi úti Családok Átmeneti Otthonában, valamint a Gyermekek Átmeneti Otthonában is magas színvonalon látja el a helyettesítést. A 2025. évi szociális munka napja alkalmából a Debrecen Megyei Jogú Város Család- és Gyermekjóléti Központja szakmai elismerésében részesült.
A Debrecen Város Csokonai-díja elismerést Debrecen Megyei Jogú Város képviselő testülete a kulturális élet területén, különösen a közgyűjtemény, a közművelődés, a művészetek, a társadalomtudományok terén maradandó értéket teremtő, kiemelkedő tevékenység, valamint életmű elismeréseként adományozza. A közgyűlés döntése alapján ebben évben Debrecen könnyűzenei életét gazdagító, több évtizedes értékteremtő művészeti tevékenysége elismeréseként a Hangfogó együttes; a hazai néprajztudomány gyarapításában, valamint a tudományos kutatás és oktatás terén végzett kiemelkedő munkássága elismeréseként prof. dr. Keményfi Róbert egyetemi tanár, a Debreceni Egyetem Bölcsészettudományi Kara Néprajztudományi és Muzeológiai Intézetének igazgatója részesült Csokonai-díjban.
Tóth József fagottművész-tanár, címzetes igazgató a múlt évben – fellépés miatt – nem tudta átvenni a Csokonai-díjat, amelyet Debrecen zenei életében végzett kiemelkedő szakmai, zenetanári, vezetői tevékenysége elismeréseként kapott. A díj átadására így most került sor.
A Hangfogó együttes 1985-ös megalakulása óta a cívisváros könnyűzenei életének egyik legmeghatározóbb tartóoszlopa. Vezetője Mohos Péter. Repertoárjukban a generációkat megszólító, táncolásra csábító külföldi és magyar pop-rock örökzöldek, valamint a mai slágerek mellett kiemelkedő helyet foglalnak el a magas művészi értéket képviselő, színházi jellegű koncertműsorok. A zenekar az elmúlt évtizedekben nem csupán hazánk számos kulturális intézményében, egyetemén és fesztiválján bizonyított, hanem Debrecen kulturális nagyköveteként jelentős nemzetközi sikereket is elért. A debreceni közönség életében a Hangfogó együttes neve egyet jelent a közösségi élménnyel és az élőzene tiszteletével. 1993-tól kezdődően 13 éven keresztül üzemeltették saját klubjukat, a Hangfogó Music Pubot, amely péntek esténként a debreceni szórakozni és táncolni vágyó közönség első számú találkozóhelyévé vált. Ezt a hagyományt folytatva a mai napig havi rendszerességgel rendeznek teltházas retró partikat a városban. A klubélet mellett a zenekar állandó és nélkülözhetetlen szereplője Debrecen legfontosabb társadalmi és jótékonysági eseményeinek, így például a Rotary bálnak, az egyetemi gólyabáloknak, a jogászbálnak, az örmény bálnak, a magyar bálnak, a katolikus bálnak – s még sorolhatnánk.
Az elismerést az együttes vezetője, Mohos Péter vette át.
Prof. dr. Keményfi Róbert 1993-ban végzett a Kossuth Lajos Tudományegyetem földrajztanár-etnográfus szakán. 1994 óta oktat az egyetemen, amelynek 2012 óta professzora. Több folyóirat szerkesztője vagy szerkesztőbizottsági tagja. 14 hallgatója szerzett irányításával PhD doktori fokozatot, s közülük többen is debreceni közművelődési intézményekben dolgoznak. Tudományos munkásságát 236 közleménye fémjelzi. Ezek között szerepelnek a Debreceni Egyetem és a néprajztudomány történetével, az első világháború és a trianoni béke etnográfiai vetületeivel kapcsolatosak is, de foglalkozott a történelmi Bihar vármegye és a Fekete-Körös völgyi magyarság néprajzával is. Munkáinak jelentős része az etnikai és vallási térszerkezet etnográfiai és kartográfiai kérdéseit tárgyalja. 2010 és 2015 között a Debreceni Egyetem Bölcsészettudományi Karának dékánhelyettese, majd 2017 és 2026 között dékánja volt. Utóbbi minőségében támogatta az olyan városi jelentőségű programokat és kezdeményezéseket, mint például a Debreceni Nyári Egyetem, a Várhalmi Ilona-díj megalapítása, a Sol Oriens Kórus működése. Kezdeményezője és felelőse az egyetemi muzeológiai képzésnek, amely országosan is egyedülálló, s a közgyűjtemények szakember-utánpótlását hivatott biztosítani. Tevékenysége elismeréseként Keményfi Róbert számos kitüntetésben részesült.
Tóth József Debrecen zenei életének meghatározó szereplője. Országos szinten is elismert művész, aki több mint negyven éve kiemelkedő zenei tevékenységet folytat a zeneoktatás mindhárom szintjén – alap-, közép- és felsőfokon tanít. Sikerét növendékei országos versenyeken elért eredményei is fémjelzik, amelyeken munkájának elismeréseként tizennégy felkészítőtanári különdíjban részesült. Pedagógiai tevékenysége mellett huszonhárom évig volt a Debreceni Zenedében a fafúvós tanszak vezetője, tizenöt éven keresztül pedig igazgatója az intézménynek, ahol jelenleg művésztanárként és címzetes igazgatóként is segíti a közösség munkáját. Tevékenységének köszönhető, hogy sikeresen megvalósult az iskola épületének felújítása is. Zenetanári és vezetői pályafutása során kiemelkedő kapcsolatot alakított ki Debrecen kulturális és oktatási intézményeivel. A Kodály Filharmónia Debrecen közreműködőjeként a Kodály Kórusban és a szimfonikus zenekarban több mint 1500 hangversenyen szerepelt. 2010-ben elnyerte a Simonffy-díjat; 2013-ban Bonis Bona – A Nemzet Tehetségeiért Díjban, 2019-ben pedig Megyei Prima Díjban és Komlóssy-díjban részesült.
Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzatának Közgyűlése a köznevelés területén végzett kimagasló, elhivatott oktatói, pedagógiai, nevelői, vezetői munka vagy az ahhoz kapcsolódó, azt segítő, kiemelkedő tevékenység, valamint életmű elismeréseként adományozhat Dóczy Gedeon-díjat. Idén a köznevelésben végzett kiemelkedő szakmai tevékenysége és példamutató pedagógusi tevékenysége elismeréseként Csapóné Tóth Andrea, a Debreceni Árpád Vezér Általános Iskola pedagógusa; példaértékű intézményvezetői tevékenysége és a köznevelés területén végzett kiemelkedő szakmai, pedagógusi munkája elismeréseként Fekete József, a Medgyessy Ferenc Gimnázium, Művészeti Szakgimnázium és Technikum főigazgatója; valamint a műszaki szakképzés modernizációja, példaértékű vezetői és pedagógusi tevékenysége, az oktatási innováció terén elért kiemelkedő eredményei elismeréseként Németh István a Debreceni Szakképzési Centrum Péchy Mihály Építőipari Technikum általános igazgatóhelyettese részesült Dóczy Gedeon-díjban.
Csapóné Tóth Andrea 1989 óta pedagógus és 1994-től a Debreceni Árpád Vezér Általános Iskola tanítója, rendszeresen osztályfőnök. Munkájával aktívan részt vett az intézmény arculatának, Debrecen oktatási palettáján elfoglalt helyének kialakításában. A tanórai oktatás mellett egyik meghatározója az intézmény belső életének. Magas szakmai hozzáadott értékkel vesz részt az intézmény szakmai dokumentumainak kidolgozásában, az egész iskolát megmozgató szakmai programok szervezésében, lebonyolításában. Oktató-nevelő munkája mellett előszeretettel állít színpadra produkciókat, melyek keretében a tehetséges diákoknak lehetőséget biztosít arra, hogy ilyen irányú képességeiket is kibontakoztathassák. A modern kor kihívásainak eleget téve fontosnak tartja az önképzést. Számtalan tanfolyamon, továbbképzésen vett részt, ahol tudástára sok új ismerettel bővült. A Böjte Csaba által létrehozott székelyhídi Dévai Szent Ferenc Alapítvány által működtetett gyermekotthon tagjaival több mint tíz éve tartja a kapcsolatot, s koordinálja a számukra felajánlott adományok gyűjtését és hozzájuk való eljuttatását.
Fekete József közel 40 éve tevékenykedik a pedagógiai pályán, ebből 20 éve igazgatóként, illetve főigazgatóként. Intézményében igyekezett befogadó tanulási környezetet kialakítani. Munkájában naprakész, kiválóan alkalmazkodik a folyamatos változásokhoz, feltérképezi a legújabb kutatási eredményeket, melyeket beépít a napi pedagógiai gyakorlatba. Vezetése alatt a Medgyessy Ferenc Gimnázium, Művészeti Szakgimnázium és Technikum országosan ismert és elismert művészeti nevelést végző intézménnyé fejlődött. Szoros együttműködést valósított meg a felsőoktatási intézményekkel, különös tekintettel a művészeti egyetemekre. Mesterpedagógusként, közoktatási szakértőként, szakmai vizsgaelnökként a kezdetektől eredményesen dolgozik a tanügyigazgatásban. Oktatásügyi munkája során volt oktatási miniszteri tanácsadó, diákjogi szakértő, nemzetközi projekteket koordinált és országos szaktantárgyi versenyeket szervezett. Részt vett a „Debreceni példa” elnevezésű komplex tehetséggondozó program kidolgozásában és az általa vezetett gimnázium igazgatójaként bevezette a tehetséggondozási programot. A Nemzeti Pedagógus Kar feladatainak megvalósítását annak megalakulása óta segíti, mint területi és országos küldött. 2013-ban Bonis Bona és Holló László-díjat, 2019-ben Rotary Díjat, 2025-ben Trefort Ágoston-díjat kapott.
Németh István közel négy évtizede szolgálja elhivatottan a magyar köznevelést és szakképzést. Pedagógusi pályáját 1987-ben az ózdi Közgazdasági Szakközépiskolában kezdte. 1989-ben került a debreceni Péchy Mihály Építőipari Technikum jogelőd intézményébe, amelynek azóta folyamatosan meghatározó oktatója, 2002 óta pedig igazgatóhelyettese. Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Karán matematika-fizika szakos középiskolai tanári képesítést szerzett. Szakmai tudását később a Kossuth Lajos Tudományegyetemen középiskolai informatikatanári végzettséggel egészítette ki, majd a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen közoktatásvezetői és pedagógus szakvizsgát tett. A felnőttoktatásban is jelentős tapasztalatokat szerzett. Igazgatóhelyettesként több mint két évtizede vesz részt a Péchy Mihály Építőipari Technikum szakmai, pedagógiai és szervezeti irányításában. Mélyen ismeri az intézmény működését, hagyományait és közösségét, ugyanakkor partnerként támogatja az új szakmai és vezetői elképzeléseket. Több évtizedes tapasztalatát együttműködő, támogató módon állítja a közösség szolgálatába, szakmai tudására és megfontolt véleményére a mindennapi működés és a stratégiai döntések során egyaránt lehet építeni. 2020-ban a Debreceni Szakképzési Centrum kiváló pedagógusa elismerésben részesült.
A Debrecen Város Hajós Alfréd-díja elismerés kimagasló sportteljesítmény, kiemelkedő testnevelő tanári, sportvezetői, edzői, a versenysportban, a szabadidősportban, az utánpótlás-nevelésben, a testnevelés vagy a diáksport terén végzett magas színvonalú munka, maradandó értékeket teremtő tevékenység, életmű elismeréseként adományozható.
Ebben az évben a hazai és nemzetközi vívósportban elért kiváló eredményei, valamint példamutató sportolói magatartása elismeréseként Battai Sugár Katinka világbajnok magyar kardvívó, olimpikon, a DEAC vívószakosztályának sportolója; a debreceni műkorcsolyasport megteremtésében, az utánpótlás-nevelésben, valamint a jeges sportágak népszerűsítése terén végzett példaértékű munkássága elismeréseként Gyulai Györgyi műkorcsolyázó szakedző, a Debreceni Sportiskola szakosztályvezetője; valamint a labdarúgás és az utánpótlás-nevelés területén végzett több évtizedes szakmai, vezetői tevékenysége, a fiatal labdarúgó-tehetségek gondozásában elért kiemelkedő eredményei elismeréseként Lente Lajos, a Debreceni Egyetem Sporttudományi Koordinációs Intézet testnevelő tanára részesül Hajós Alfréd-díjban.
Battai Sugár Katinka vívó az idei szezonban pályafutása legjobb eredményeit érte el, ennek köszönhetően – holtversenyben – a világranglista 1. helyére lépett fel. A világkupákról egy arany-, egy ezüst- és egy bronzéremmel tért haza. Az európai körverseny győztese. 2025 végén megválasztották Az év női vívójának. Debreceni sportolóként természetesen városunkat képviseli: a debreceni vívósport történetében minden idők legjobb eredményét érte el, amikor a Hongkongi Vívó Világbajnokságon egyéniben bronz-, csapatban aranyérmet szerzett. 2023-ban megkapta a Hajdú-Bihar vármegyei Prima Díjat, 2023-ban és 2025-ben Az év magyar vívója lett, 2025-ben és 2026-ban pedig a DEAC az Év sportolójának választotta. Az élsport mellett a Debreceni Egyetemen végzi tanulmányait.
Gyulai Györgyi a debreceni Jégcsarnok átadása idején, 2004-ben érkezett a városba. Lényegében a nulláról teremtette meg Debrecenben a versenyszerű műkorcsolyázás alapjait. Alapítója és vezetője a 2004-ben létrehozott Jégkarc Egyesületnek, emellett több mint húsz éve a Debreceni Sportiskola műkorcsolya szakosztályának vezetője és edzője. Munkásságának köszönhetően Debrecen felkerült a hazai és a nemzetközi műkorcsolya térképére. Edzői pályafutása során számos utánpótlás korosztályos országos bajnokot, dobogóst és válogatott kerettagot nevelt fel. A versenysport mellett kiemelt szerepet vállal a korcsolyázás, mint egészséges szabadidősport elterjesztésében. A Debreceni Jégcsarnok „Kori-suli” programjának és oktatási rendszerének keretében évente debreceni óvodások és iskolások ezrei tanulják meg a korcsolyázás alapjait az ő szakmai irányításával. Munkájával nemcsak sikeres sportolókat nevel, hanem közösséget is épít, értéket teremt, valamint hosszú távon hozzájárul a város sportkultúrájának gazdagításához.
Lente Lajos tanulmányait Szegeden, a Juhász Gyula Tanárképző Főiskola testnevelő tanári, majd a Semmelweis Egyetem Testnevelési és Sporttudományi Kara gyógytestnevelő tanári szakán végezte. A Magyar Labdarúgó Szövetség által előírt UEFA B és UEFA A licenccel, valamint UEFA Elite Youth A végzettséggel rendelkezik. Aktív labdarúgó-pályafutását követően a Debreceni Egyetem testnevelő tanáraként helyezkedett el, a labdarúgástól azonban soha nem szakadt el: életét a labdarúgásnak, azon belül mindenekelőtt az utánpótlás-nevelésnek szentelte. Hatalmas lelkesedéssel indította el 2003-ban a Loki Focisuli első korosztályát. Az 1999-ben született játékosoktól a 2002-es korosztályig számos debreceni gyermek az ő irányításával kezdte megismerni és megszeretni a sportágat. 2004 és 2007 között három korosztály edzőjeként fáradhatatlanul tanította a fiatalokat. Korosztályos együtteseivel jelentős hazai és nemzetközi eredményeket ért el. A legtöbb időt a 2001-ben született játékosokkal töltötte, akiknek fejlődése a kezdetektől az ő szakmai munkáját dicsérte. A csapat több éven keresztül veretlen maradt az Interliga-bajnokságban, majd az NB II U13-as északkeleti csoportjának első helyét is megszerezte, a 2015-ös szezonban pedig már az NB I-es bajnoki címet is elhódította. 2025-ben a Magyar Egyetemi és Főiskolai Sportszövetség Csík Ferenc Ezüst Plakettet adományozott Lente Lajosnak.
A Debrecen Város Hatvani-díja elismerést a közgyűlés a város fejlesztése érdekében a természettudományok, az egészségügy, a szociális tevékenység, az urbanisztika, a városfejlesztés területén maradandó, a jövőt megalapozó értéket teremtő, kiemelkedő munka, tudományos tevékenység, valamint életmű elismeréseként adományozza. Idén a közgyűlés döntése alapján a hazai és nemzetközi tudományos életben végzett kiemelkedő kutatói munkássága, valamint a Debreceni Egyetemen kifejtett magas színvonalú oktatói és intézményvezetői tevékenysége elismeréseként prof. dr. Csernoch László egyetemi tanár, a Debreceni Egyetem Általános Orvostudományi Kar Élettani Intézet intézetigazgatója; több évtizedes, kimagasló klinikai és kutatói munkássága, valamint a jövő orvosgenerációinak oktatása és a betegellátás terén elért kiemelkedő eredményei elismeréseként prof. dr. Módis László, a Debreceni Egyetem Klinikai Központ Szemklinikájának szemész szakorvosa; valamint a jogtudomány területén végzett kimagasló munkássága, a debreceni jogászképzésben kifejtett kiemelkedő tudományos és oktatói munkássága elismeréseként prof. dr. Szabó Béla, a Debreceni Egyetem Állam- és Jogtudományi Karának tanszékvezető egyetemi tanára részesült Hatvani-díjban.
Prof. dr. Csernoch László 1985-ben végzett okleveles fizikusként a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetemen. Ezt követően az Élettani Intézetben dolgozott tudományos segéderő, majd tudományos segédmunkatárs, illetve tudományos munkatárs munkakörben. 1992-ben egyetemi tanársegédi, 1993-ban egyetemi adjunktusi, 1998-ban egyetemi docensi kinevezést kapott. 1990-ben védte meg kandidátusi értekezését, 2001-ben habilitált. Ugyanebben az évben elnyerte a Magyar Tudományos Akadémia doktora címet. 2005. július 1-jétől kapott megbízást az Élettani Intézet igazgatói feladatainak ellátására, majd 2005. szeptember 1-jétől egyetemi tanári kinevezést kapott. Munkába lépését követően bekapcsolódott az élettan oktatásába. Részt vesz az orvos-, a fogorvos-, a gyógyszerész- és a molekuláris biológus hallgatók képzésében mind magyar, mind angol nyelven. A gyógyszerészképzés intézeti tanulmányi felelőse volt, majd a molekuláris biológus képzés orvosbiológus szakirányának vezetője. 1994 óta vesz részt a doktoranduszok képzésében. Alapító tagja, 2010 óta vezetője a Debreceni Egyetem Molekuláris Orvostudományi Doktori Iskolának, valamint külső tagja a Debreceni Egyetem Informatikai Doktori Iskolájának. Több ízben megkapta az Általános Orvostudományi Kar Év Oktatója elismerést, valamint Magyar Érdemrend Lovagkereszt elismerésben is részesült.
Prof. dr. Módis László közel négy évtizede meghatározó szereplője Debrecen egészségügyi, egyetemi és tudományos életének. Orvosi pályáját a Debreceni Szemklinikán kezdte. Szakmai munkássága szorosan összefonódik a várossal, a Debreceni Egyetemmel és a helyi közösséggel. A szemészet, ezen belül a szaruhártya és a szemfelszín betegségeinek korszerű diagnosztikája és sebészi kezelése területén végzett munkája országos és nemzetközi szinten is elismert. Kiemelkedő, Debrecen számára is maradandó teljesítménye a Cornea Bank 1994-es létrehozása, amelynek azóta is vezetője. A Cornea Bank jelentősen hozzájárult ahhoz, hogy a szaruhártya-átültetés korszerű feltételei Debrecenben is megteremtődjenek, és a betegek számára elérhetővé váljon a látás helyreállítását célzó korszerű ellátás. A Debreceni Egyetem Klinikai Orvostudományok Doktori Iskolájának alapítása óta oktatója és témavezetője. A Magyar Szemorvostársaság vezetőségében 2004 óta dolgozik, jelenleg a szervezet főtitkára. Több hazai és európai szakmai szervezetben is vezető szerepet tölt be. Számos elismeréssel rendelkezik, egyebek mellett a Magyar Szemorvostársaság Alberth Béla és Hirschler Ignác emlékérmével, a Magyar Műlencse Implantációs és Refraktív Sebészeti Társaság SHIOL emlékérmével, valamint Markusovszky Lajos-díjjal és az Orvosi Hetilapban megjelent legjobbnak ítélt publikáció elismerésével.
Prof. dr. Szabó Béla oktatói, tudományos és tudományszervező munkássága elválaszthatatlan a debreceni jogászképzés elmúlt harminc évének történetétől. Kiemelkedő szerepet vállalt a több évtizedes kényszerű szünetet követően 1996-ban újraindult debreceni jogászképzés megszervezésében és intézményi megerősítésében. A Kossuth Lajos Tudományegyetem Jog- és Államtudományi Intézetének igazgatóhelyetteseként, igazgatójaként, később pedig a jogutód Debreceni Egyetem Állam- és Jogtudományi Kara első dékánjaként, illetve a Marton Géza Állam- és Jogtudományi Doktori Iskola alapítójaként, korábbi vezetőjeként meghatározó szerepet játszott abban, hogy Debrecen ismét a magyar jogászképzés jelentős és elismert központjává válhatott. Szabó Béla professzor a római jog és jogtörténet elismert kutatójaként, az egyetemtörténeti feldolgozó kötetek szerzőjeként, iskolateremtő oktatóként joghallgatók és fiatal kutatók generációinak szakmai fejlődését segítette, tudományos munkásságával pedig jelentősen hozzájárult a Debreceni Egyetem és Debrecen városa hazai és nemzetközi tudományos tekintélyének emeléséhez. 2015-ben megkapta a Magyar Érdemrend Tisztikeresztjét, 2021-ben Mestertanár Aranyérem, 2024-ben a Debreceni Egyetem Rektorának Elismerő Oklevele elismerésben részesült.
Debrecen Megyei Jogú Város polgármestere az 1956-os forradalom és szabadságharc emlékét, szellemiségét ápoló, kiemelkedő kulturális és közéleti tevékenysége elismeréseként Debrecen Város Cívis Díszoklevelét adományozta Oláh László nyugállományú honvéd mérnök alezredesnek, a Nagy Imre Társaság Hajdú-Bihar vármegyei szervezete elnökének.
Oláh László életútja a hazaszeretet, a katonai fegyelem és a mélyen humánus értékrend ritka ötvözete. Tisztként pontosan megtanulta, mit jelent a hűség, az eskü köteléke és a szolgálat. Amikor az aktív katonai pályáról civil területre lépett, ezt a megingathatatlan belső iránytűt hozta magával a közösségi életbe is. A forradalom 60. évfordulóján, 2016-ban csatlakozott a Nagy Imre Társasághoz, ahol szinte azonnal a közösség motorjává vált. Elhivatottságát látva a tagság már 2017-ben megválasztotta a vármegyei szervezet elnökének, munkájának országos elismeréseként pedig ma már az országos elnökség sorait is erősíti. Nevéhez és fáradhatatlan munkásságához olyan magas színvonalú tudományos konferenciák, történelmi előadások és méltóságteljes megemlékezések köthetők, amelyek közelebb hozzák a ma emberéhez mártírjaink örökségét. Saját kutatású, rendkívül gazdag kiállítási anyagaival kézzelfoghatóvá és átélhetővé teszi a múltat – legyen szó az ’56-os debreceni eseményekről, a forradalom alatti ápolók hősies helytállásáról vagy nemzetünk sorsfordító mérföldköveiről. Munkáját mély szerénység, de rendíthetetlen elszántság jellemzi. Kiváló érzékkel képez hidat a generációk között, fogja össze a társszervezeteket, és szólítja meg a fiatalságot azért, hogy Nagy Imre és az 1956-os szabadsághősök eszméje örökké élő maradjon.
Papp László polgármester az elismerések átadását követően a díjazottakat köszöntve megköszönte, hogy a város nevében átadhatta a közgyűlés által odaítélt elismeréseket, és hogy az ünnepi közgyűlésen együtt emlékezhettek az 1956-os forradalom 70. évfordulójára. Mint mondta, Debrecenben nagyon sok értékes ember él, akinek életpályája és életútja elismerést érdemel. Hangsúlyozta, hogy egy díj értékét alapvetően két dolog határozza meg: az egyik, hogy kitől származik, ki adja, a másik pedig, hogy ki kapja. Debrecen városának díját átvenni önmagában is különleges ajándék, ugyanakkor az elismerések értékét a díjazottak kimagasló teljesítménye, munkássága és életútja is adja.
A polgármester kiemelte, hogy Debrecen büszke lehet arra, hogy ilyen nagyszerű emberek gondoskodnak a sorsáról. A díjazottakról bemutatott kisfilmek egy rendkívül értékes pillanatképet adtak a városról, hiszen a gyermekvédelemtől a művészeteken és a sporton át a tudomány, az oktatás és a hagyományőrzés területéig számos kiemelkedő teljesítményt ismerhettek meg a jelenlévők. Mint fogalmazott, ezek az életutak azt mutatják, hogy Debrecen fantasztikus teljesítményre képes az itt élő és alkotó embereknek köszönhetően. Papp László végül köszönetet mondott a közös ünneplésért, és a város közgyűlése nevében szívből gratulált valamennyi díjazottnak.
Az ünnepi közgyűlés keretében a Mécsesszemű remény című műsorral tisztelgett történelmi örökségünk előtt Barra Ákos hegedűművész, Bocskor Bíborka énekes-előadóművész, a Magyashegyi Underground frontembere, Kiss Gergely Máté Jászai Mari-díjas színművész, a Csokonai Nemzeti Színház Debrecen tagja, Kiss Mátyás, az Ady Endre Gimnázium tanulója, Molnár Endre tangoharmonika-művész, Jantyik Hanna fuvolaművész, a Kodály Filharmonikusok zeneművésze és Sárosi Dániel orgonaművész, a Tiszántúli Református Egyházkerület zeneigazgatója.
Fotó: debrecen.hu
