A februári Semcorp-üzemi baleset után sok helybeli attól tartott, hogy a szennyezés a felszín alatti vizeket is elérhette. Ennek tisztázására a Mikepércsi Anyák a Környezetért Egyesület (MIAKÖ) a Greenpeace Magyarországgal közösen három, lakosság által használt magánkút vizét vizsgáltatta meg.
A laboreredmények szerint a korábbi üzemi balesethez köthető szennyezőanyagok nem jelentek meg a kutakban. Ugyanakkor mindhárom vízmintában az ivóvízre megállapított határértéket többszörösen meghaladó mangánkoncentrációt mértek. Ezekből a kutakból a tulajdonosok nap mint nap isznak, főznek, állataikat itatják és kertjeiket is ezek vizével öntözik – írja a Greenpeace Magyarország.
A Semcorp-baleset után indultak a vizsgálatok
A debreceni Semcorp-gyárban február 18-án történt üzemi balesetet követően vett csatornamintákban az Eurofins laboratóriuma több, a gyártási technológiára jellemző anyagot mutatott ki. Az aceton, a klórozott oldószerek – köztük a kloroform és a diklórmetán –, a szénhidrogének, valamint a vízi élővilágra veszélyes mennyiségű alumínium jelenléte a szakemberek szerint balesetszerű szennyezési hullámra utalt.
A civil szervezetek bejelentése nyomán a kormányhivatal vizsgálatot indított. Június végén a talajvízben több helyen is a határértéket jelentősen meghaladó koncentrációban mutattak ki különböző szennyező anyagokat, ezért felfüggesztették a Semcorp tevékenységét. A hatósági mintákban arzént, cinket, ólmot, kobaltot, kadmiumot, nikkelt, báriumot, krómot, rezet, mangánt és lítiumot is azonosítottak.
A mangán viszont minden mintában magas volt
A mostani mintavétel a gyár közelében fekvő Gugyori, Szemán-tanya és Szepes térségében történt.
Bár a labor nem mutatta ki a korábban azonosított szennyezőanyagokat, mindhárom kút vizében jelentősen megemelkedett mangánszintet mért. A vizsgálatok 790, 520 és 240 mikrogramm/liter koncentrációt mutattak ki, miközben az ivóvízre vonatkozó paraméteres érték 50 mikrogramm/liter.
Egyelőre nem tudni, mi okozza
A MIAKÖ és a Greenpeace szerint a vizsgálatokból egyelőre nem lehet megállapítani, hogy a magas mangánkoncentráció természetes eredetű vagy emberi tevékenység következménye. A térség földtani adottságai miatt geológiai eredet sem zárható ki, ugyanakkor a mért értékek további hidrogeológiai és környezetvédelmi vizsgálatokat tesznek szükségessé annak tisztázására, mi áll a jelenség hátterében, illetve jelent-e egészségügyi vagy környezeti kockázatot a lakosság számára.
A két szervezet közölte, hogy a mérési eredményeket átadja az illetékes hatóságoknak, és kezdeményezi az ügy kivizsgálását. Emellett azt is kérik, hogy a hatósági vizsgálatok ne csak a most elemzett összetevőkre terjedjenek ki, hanem az akkumulátorgyártás során használt egyéb releváns anyagokra is, hogy átfogó képet lehessen kapni a térség felszín alatti vizeinek állapotáról.
