Papp: “Debrecen nincs kivéreztetve” – így alakul a város költségvetése 2021-ben

Helyi hírek

Erős és fejlesztéscentrikus költségvetés az idei, amely a tavaly bemutatott Debrecen 2030 városstratégia jegyében készült – mondta Papp László polgármester Debrecen Megyei Jogú Város 2021-es költségvetésének tervezetét bemutató sajtótájékoztatóján 2021. február 17-én.

Az önkormányzat közleménye szerint Papp azt hangsúlyozta, a világjárvány árnyékában ma különösen nagy jelentősége van annak, hogy egy város rendelkezik-e stabil jövőképpel, stratégiával. Debrecen határozott és világos jövőképpel rendelkezik, amely elsősorban a Debrecen 2030 városstratégiában testesül meg.

2020 és 2021 a koronavírus-járvány árnyékában telt és telik. 2020-ban minden körülmények között egyensúlyban kellett tartani a város költségvetését úgy, hogy a csökkenő bevételek és a járvány elleni védekezésre fordított növekvő kiadások mellett Debrecen ne veszítsen lendületéből – azaz a pandémia előtt meghirdetett városfejlesztési programokat, folyamatokat életben kellett tartani, hiszen azokat Debrecen minden körülmények között végre akarta hajtani.

Debrecen költségvetése letölthető pdf-formátumban.

2020 folyamán csak a világjárvány hatásai miatt 5,5 milliárd forintos költségvetési kiigazításra volt szükség. Ezek a hatások természetesen nem csak város költségvetését érintették, hanem a Debreceni Vagyonkezelő Zrt.-t működését is, amely végül úgy tudta ellátni feladatát, hogy még azoknál a cégeinél sem volt – az átlagos fluktuáción kívül – elbocsájtás, melyek jelentős bevételkiesést voltak kénytelenek elszenvedni. Nagy jelentősége van annak, hogy 2015-ben a város egy olyan új, kreatív gazdaságfejlesztési programot hirdetett meg, amely elsősorban új munkahelyeket, s jelentős iparűzési adónövekedést eredményezett. Az iparűzési adó az egyik legfontosabb bevételi forrása a városnak, amely Debrecen fejlesztési lehetőségeit jelentős mértékben tudja erősíteni.

A város nincs „kivéreztetve”

A 2021-es debreceni költségvetést – ahogyan a korábbiakat is – takarékossága és konzervatív, óvatos tervezési módszere mellett a fejlődés, a stabilitás, a biztonság jellemzi. A város nincs „kivéreztetve”, az önkormányzatnak van mozgástere, vannak lehetőségei – véli a városvezető. A város költségvetésének tervezése jelentős tartalékkal számol, ami meghaladja a 3 milliárd forintot.

A város költségvetése alapvetően horizontális fejlesztéspolitikát képvisel, azaz Debrecen minden részén – a városközpontban, a lakótelepeken, a kertségekben egyaránt – érezhetővé kell tenni azt a fejlődést, melynek fontos mozgatórugója a lakossággal tartott kapcsolat alapján végzett, a lakossági javaslatokat figyelembe vevő önkormányzati képviselői munka.

A költségvetés fókuszterületei a gazdaság-, a közlekedésfejlesztés, a Zöld Város Program, az intézmény- a kulturális és a jóléti fejlesztések. 2021-ben Debrecenben a legjelentősebb fejlesztési összeget a közlekedés fejlesztésére költ a város. A program része utak építése, felújítása, új csomópontok építése és meglévők átépítése. A kulturális területen zajló tervezésnél figyelembe kell venni, hogy az esztendő első négy-öt hónapja minden bizonnyal események nélkül zajlik majd, de a kulturális szféra ezzel együtt is a 2020-as színvonalat fogja tudni teljesíteni. Szociális területen jelentős fejlődést kíván biztosítani a város költségvetésre.

Nem terveznek hitelfelvételt

Debrecen 2021-es költségvetésének mérlegfőösszege egészen magas: 162,58 milliárd forint. 2020-ban ez 160,9 milliárd forint volt. A tervezett költségvetés bevételi és kiadási oldala egyensúlyban van. Papp László polgármester hangsúlyozta: a város nem tervez hitelfelvételt.
A korábban felvett hitelek vonatkozásában az adósságszolgálat 2021-ben 1 milliárd 18 millió forint lesz. Az Északnyugai Gazdasági Övezet fejlesztéséhez megnyitott 44 milliárd forintos hitelkeretből a város 38 milliárd forintot hívott le, s ezt 2 milliárd forint híján már vissza is fizette. A maradék összeg visszafizetése ebben az évben megtörténhet.

A helyiadó-bevételek összegét – az iparűzési adófeltöltés elmaradását, valamint a kis- és középvállalati szektor számára az iparűzési adó 2-ről 1 százalékra való csökkentését figyelembe véve – 17,3 milliárd forintra tervezi a 2021-es költségvetés. 2020-ban 21,48 milliárd forint helyiadó-bevételt tervezett a város, melyből 18,78 milliárd forint realizálódott. Ha az adófeltöltés elmaradását figyelembe vesszük, akkor nagyjából teljesült a bevételi előirányzat, a pandémiás időszak ellenére is. Ez Debrecen gazdaságának erősségét mutatja. A vagyoni típusú adók esetében az önkormányzat nem tervez érdemi változtatást, sőt – a Debrecenben zajló ingatlanfejlesztéseknek köszönhetően – tavaly ezen a területen túl is teljesültek az elvárások. Idegenforgalmi adó tekintetében tavaly 160 millió forint volt a terv, de csak 40 millió teljesült, így az idei terv 50 millió forint.

Bevételi oldalon nagyon fontos tételt jelentenek a felhalmozási bevételek. Ingatlanértékesítésből 8,5 milliárd forintos bevételre számít a költségvetés. A város ezzel összefüggésben az Agóra Tudományos Élményközpont és Debreceni Egyetem Balásházy János Gyakorló Technikuma, Gimnáziuma és Kollégiuma ingatlanjainak az államnak való értékesítéséről tárgyal.

Az állami támogatások normatív szabályok alapján történő növekménye Debrecen esetében 2021-ben 2020-hoz képest 3,95 milliárd forint, a szolidaritási hozzájárulás növekménye pedig 2,94 milliárd forint. A különbség több mint 1 milliárd forint. Az állami támogatás mértéke tehát meghaladja a szolidaritási hozzájárulás növekedését. Ebben a különbözetben pedig „elfér” a gépjárműadó kiesése, valamint a parkolóhelyek használatának ingyenességéből származó bevételkiesés. Ezeket a kieső bevételeket tehát teljes mértékben kompenzálja az állami támogatás növekménye.

A polgármester kiemelte: ami igazán mutatja Debrecen költségvetésének erejét és perspektíváját, az a beruházási főösszeg alakulása. Összesen 84,8 milliárd forintnyi beruházási forrás áll rendelkezésre a 2021-es költségvetésben. Ez 52 százalékos beruházási arány, ami kifejezetten magas. Gazdaságfejlesztés területén 27 milliárdos forrás áll rendelkezésre, ami két nagy ipari park – a Déli Ipari Park és az Északnyugati Gazdasági Övezet – fejlesztését jelenti. A Déli Ipari Parkban a belső úthálózat és az infrastruktúra további fejlesztése zajlik majd, az Északnyugati Gazdasági Övezet esetében pedig az utak és az iparterület működéséhez szükséges egyéb fejlesztések lesznek. A Déli Ipari Parkban kis- és középvállalkozói park is létesül.

A legnagyobb fejlesztési beruházási keret a közlekedésfejlesztésre áll rendelkezésre: 35,7 milliárd forint. Útfejlesztésekre 27,1 milliárd forintot szeretne fordítani a város, kertségi fejlesztésekre pedig kimagasló módon 6,1 milliárd forintot. Ez utóbbi keretében például összesen 25 – zömében kertségi – utca, illetve utcaszakasz lakossági kezdeményezés alapján történő burkolását végzik, illetve indítják el. 260 millió forint értékben a járdákat fejlesztik majd a kertségekben. Útstabilizálásra pedig 116 millió forint áll majd rendelkezésre. A közlekedésfejlesztés témakörébe tartozik a Sas utcai, 200 férőhelyes mélygarázs megépítése is.

Folyamatos fejlesztés keretében megújul a város nagy forgalmú útjainak, csomópontjainak jelentős része is. Csak néhány példa: a Kishegyesi út komplex fejlesztése az autópálya-lehajtó körforgalmától a vasúti átjáróig tartó szakaszon; a nyugati kiskörút III. ütemének megépítése; állami fenntartású utak – például a Böszörményi út vagy a Nyíl utca-Hadházi út – csomópontjait érintő beruházások; autópálya-csomópontok építése; a Bethlen utca 2×2 sávúsítása; kerékpárutak építése a keleti és a nyugati városrészben egyaránt; buszsáv kialakítása a Fórum bevásárlóközpont mellett.

Debrecen városüzemeltetésre idén 3,19 milliárd forintot költ. A zöldterületi kiadásokban jelentős növekedést tervez a költségvetés: a tavalyi 2,2 milliárd forint helyett 2,95 milliárd forintot. Ez a zöldterületek – például a Zöld Város Program keretében történő – folyamatos fejlesztésének következménye.

A szociális területen jelentős növekedés tapasztalható, az intézmények működtetéséhez, valamint a bérnövekedéshez szükséges források biztosítottak. Az óvodák, a kultúra területe, a Kodály Filharmónia, a könyvtárak, a színházak mind-mind jelentős forrásból gazdálkodnak majd. Nagyon sok óvoda és iskola is megújul majd, elsősorban energetikai célú külső felújítás keretében, de a város igyekszik ezen intézmények belső felújításában is szerepet vállalni. Ebben az évben megkezdődik az Epreskeri Általános Iskola tornacsarnokának kivitelezése is. A város saját forrásából folytatódik a Pallagi úti idősek házának felújítása 70 millió forint értékben, s már zajlik a Thomas Mann utcai nyugdíjasház felújítása is európai uniós forrás felhasználásával.

Zajlik a Latinovits Színház kivitelezésének befejezése, a Csokonai Színház épülete pedig teljesen megújul a Modern Városok Program keretében. A Vojtina Bábszínház felújításának tervezése is zajlik. 2021-ban összesen közel 22 milliárd forint áll rendelkezésre kulturális fejlesztések megvalósítására. Az intézményi fejlesztések keretében a Régi Városháza energetikai felújítása is megkezdődik.

Lakótelepek, zöldterületek

Rendkívül fontos a város – elsősorban lakótelepi – közterületeinek, zöldterületeinek fejlesztése a Zöld Város Program keretében a Petőfi téren, az Újkertban, a Tócóskertben, a Tócóvölgyben és a Sóház városrészben. Mindezek összesen 3,7 milliárd forintos beruházási tételt képviselnek a költségvetésben. A város szeretné ezt a programot a következő európai uniós fejlesztési ciklusban is tovább vinni.

A jóléti fejlesztések keretében 1,5 milliárd forintból teljesen egészében megújul az Ötholdas Pagony játszótér. A Varázserdő projekt keretében Nagyerdőn folytatódik további sétányok létrehozása. Fejlesztik a város térfigyelő kamerarendszerét is 50 millió forint értékben. A Zsuzsi Erdei Vasúthoz tartozó természet háza megújítása is napirenden van. Az extrém sportok kedvelői pedig a Tócóvölgyben a Jégcsarnok mellett egy nekik szánt sportparknak örülhetnek majd, amely több forrásból, összesen 265 millió forint értékben valósul majd meg. Az Aquaticum mediterrán élményfürdő 2022-ben tervezett felújításához és bővítéséhez is megvannak már a források. A Nagyerdei Kultúrpark fejlesztésére több mint 8 milliárd forintos keretösszeg áll rendelkezésre, melynek kapcsán tervpályázat kiírása várható.

Papp László jelezte, hogy a költségvetés tervezetét 2021. február 18-án juttatják el a város közgyűlésének tagjaihoz, valamint az önkormányzat internetes honlapján (www.debrecen.hu) is látható lesz. A költségvetésről szóló döntés – az önkormányzati képviselőkkel való konzultációkat követően – a jövő héten születik meg.