Mándi László, Momentum Debrecen

A Momentum nem hagyja annyiban a CIVAQUA lesöprését – interjú Mándi Lászlóval

Helyi hírek

A debreceni közgyűlés február 13-án csütörtökön szavazott a város 2020-as költségvetéséről. A Momentum két módosító javaslata közül az egyik a többek között a Fancsika és a Vekeri-tó vízellátását is megoldó CIVAQUA-program előkészítésének elkezdésére vonatkozott. A fideszes többség leszavazta a módosítót. 

Mivel az erdőspusztai tavak kiszáradása az utóbbi hónapokban borzolta a debreceniek kedélyeit, Mándi Lászlót, a Momentum nemrégiben újraválasztott debreceni elnökét kérdeztük a történtekről. 

 

Kezdjük azzal: mi is a CIVAQUA, ami mellett most a költségvetési vitanapon érveltek?

Mindannyian tapasztaljuk a klímaváltozás következményeit Debrecenben és környékén. Nemcsak a nyári hőhullámokra gondolok, hanem a csökkenő és kiszámíthatatlanabbá váló csapadékra, mely többet között a mezőgazdaságot is sújtja. A csapadék elmaradása okozta az elmúlt években a népszerű kirándulóhelyeink és horgásztavaink, a Fancsikai-tavak és a Vekeri kiszáradását is, amelyekről már az egész város beszél. Azt talán kevesebben tudják, hogy a város tüdejének tekinthető Nagyerdő tölgyesei is száradásnak indultak az utóbbi években, veszélybe sodorva Debrecen egyik legfontosabb környezeti értékét. A CIVAQUA egy olyan átfogó vízügyi beruházás, amely ezeket a problémákat egyszerre orvosolná: a Tisza vizét a Keleti-főcsatornából egy vezetéken keresztül hozná el Debrecenig.

Elkeserítő állapotban van a Fancsika és a Hármashegyi-tó

Mennyire kidolgozott ez az elképzelés?

A CIVAQUA annyira kidolgozott, hogy a 2000-es évek elején engedélyes tervek és hatástanulmányok születtek a kivitelezés megkezdéséhez. Csak a pénz és a politikai akarat hiányzott hozzá, hogy valóban bele is fogjanak. Az akkori terveket nyilván aktualizálni kellene, hogy az építkezés ma elkezdődhessen. Erről szólt a módosítóm is.

 

Pontosan mire vonatkozott az önök javaslata?

Azt kezdeményeztük, hogy a város hozzon létre egy 100 millió forintos céltartalékot a CIVAQUA-program idei előkészítésére. Mivel az elmúlt 15-20 évben a hangzatos ígéreteken kívül semmit nem tettek a CIVAQUA megvalósítása érdekében, először is arra lenne szükség, hogy egy szakértői csoport áttekintse, hol is állunk, és mit kell tennünk ahhoz, hogy a meglévő tervek valósággá váljanak. Egészen biztosan szükség lesz a tervek aktualizálására, mai viszonyokhoz igazított pontosítására, átdolgozására. Erre a munkára különítettünk volna el első körben 100 millió forintot a Cívisváros költségvetéséből.

 

Nem állami feladat lenne egy ilyen mértékű beruházás megvalósítása?

Ahogy a Közgyűlésben is hivatkoztam a mondásra: „Segíts magadon, s az Isten is megsegít!”. A CIVAQUA jótékony hatásainak többsége Debrecent és környékét érintik. Nem ülhetünk tétlenül, és várhatjuk, hogy az állam majd hátha észreveszi ezt a problémát, és segít rajtunk. Milyen üzenetet közvetít az, ha egy súlyos vízügyi problémát megoldó projekt előkészítésére egy város egyetlen fillért sem tervez a saját költségvetéséből? Miért tartaná fontosnak az állam ezt a kérdést, ha a leginkább érintett város vezetése láthatóan egyáltalán nem gondolja annak?

Végveszélybe kerülhet a debreceni Nagyerdő – így látják az illetékesek

Mi volt a reakció a beadványra?

A legcinikusabb ellenérv az volt, hogy a Fancsikai-tavak és a Vekeri eleve csapadékgyűjtő tározókként lettek létrehozva, így természetes, ha a csapadék csökkenésével ezek fokozatosan kiszáradnak. De miféle szűklátókörű megközelítés ez? Egyrészt a tavak jelenlétéhez a város hozzászokott, ezekre infrastruktúra és életmód épült, családok ezrei jártak ki kirándulni, sétálni, horgászni, bográcsozni. Senki nem annak a tudatában tette ezt, hogy ez holnapra lehet, hogy mind eltűnik. Másrészt pedig, és ez a súlyosabb probléma Papp László reakciójával, a CIVAQUA haszna bőven túlmutat az erdőspusztai tavak újjáélesztésén. A CIVAQUA szükséges a Nagyerdő kiszáradásának megakadályozásához, és segítségével újraéleszthető az ugyancsak haldokló Tócó-patak is. A tervekben Pallagon és Debrecen délnyugati részén is új vízfelületek, tavak kialakítása szerepel, amelyek hozzájárulhatnak a nyári hőség elviselhetőségéhez a városban. A délnyugati víztározó pedig vízpótlást jelentene egy, a város nyugati határán telepítendő „zöld falhoz”, egy a szálló port jelentős mértékben megfogó erdősáv telepítéséhez. És akkor nem beszéltünk még arról a 30.000 hektár termőföldről, amelynek az öntözhetőségét biztosítanánk a CIVAQUA-val. Bár utóbbi – és csak ez az egy – földrajzi szempontból valóban túlmutat Debrecen közigazgatási határán.

Béreket emelne és megmentené a Nagyerdőt a debreceni Jobbik-LMP-Momentum szövetség

Csak negatív hangvételű vélemények érkeztek a beadványra?

Nem, a városvezetés természetesen sokadjára kijelentette, hogy a CIVAQUA egy valóban fontos ügy, azonban a módosító elutasításával egyértelműnek tűnik, hogy az átütő politikai akarat nincsen meg arra, hogy a megvalósítási folyamat felgyorsuljon. Polgármester úr a szaktárca kompetenciájára hivatkozva zárkózott el attól, hogy előkészítsünk egy olyan folyamatot, amely a fentebb sorolt környezeti előnyöket biztosítaná Debrecen számára.

 

Mi lesz most, hogy leszavazták a módosítót, és – ahogy ön mondta – egy fillért sem terveztek idén a CIVAQUA-ra?

A Momentum az a párt, ahol az elképzeléseket tettek is követik. Egyben biztos vagyok: nem fogjuk tétlenül várni, hogy a sokadik ígéret vajon megvalósul-e. Közös otthonunk, Debrecen felkészítése a klímaváltozás radikális hatásaira kiemelten fontos számunkra, emiatt is lett a CIVAQUA az egyik szívügyünk. Vannak ötleteink a továbblépésre, és erről hamarosan a debreceniek is hallani fognak.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.