A kormány döntött arról, hogy a Fülöp-szigetekről, Georgiából és Örményországból péntektől nem jöhetnek gyorsított eljárásban vendégmunkások; a következő tanévtől eltörlik a pedagógusok teljesítményértékelési rendszerét; felülvizsgálják a hulladékgazdálkodási rendszert; előkészítenek egy új és szigorú környezeti felelősségi rendszert; szigorítják az akkumulátoripar szabályozását és átmeneti védelmet biztosítanak a védett erdőknek – jelentették be a kormányszóvivők pénteki, budapesti sajtótájékoztatójukon.
Szondi Vanda a kormány csütörtöki üléséről beszámolva elmondta, ahogy a kormány megígérte, szigorítja a vendégmunkások magyarországi munkavállalási lehetőségét.
Elmondta,
az előző kormány ezen a területen is elég nagy összevisszaságot hagyott; jelenleg összesen 24 jogcímen lehet Magyarországon külföldiként munkát vállalni. Hozzátette, jelenleg arra sincsen konkrét szám, hányan vállalnak most itt munkát.
Közölte, a kormány hosszú távú megoldást keres, és miután a helyzet bonyolult, az nem fog egyik napról a másikra megoldódni, de jelenleg is folyik ezzel kapcsolatban a felülvizsgálat.
Szondi Vanda azt mondta, első lépésként a kabinet pénteki hatállyal módosítja azt a kormányrendeletet, amely alapján a munkaerőkölcsönzők gyorsított, egyszerűsített eljárásban tömegesen hozhatnak be munkavállalókat három országból, a Fülöp-szigetekről, Georgiából és Örményországból.
Péntektől ebből a három országból nem jöhetnek munkavállalók, és akik jelenleg itt vannak, azok kérvényezhetik a munkavállalói jogosultságuk meghosszabbítását – közölte.
Köböl Anita kormányszóvő arról számolt be, hogy a kabinet több döntést is hozott, amelyek a természeti környezet védelmét, a fenntarthatóságot és a jövő generációinak élhető életminőségének javítását szolgálják.
Közölte,
a kormány csütörtökön döntött a hulladékgazdálkodási rendszer felülvizsgálatáról, egy új és szigorú környezeti felelősségi rendszer előkészítéséről, az akkumulátoripar szabályozásának szigorításáról, valamint a védett erdők átmeneti védelméről is.
Felidézte, a hulladékgazdálkodást egy 2023-ban indult, 35 évre szóló koncessziós rendszer szabályozza, a tevékenységet egy kizárólagos koncessziós társaság a Mol-csoporthoz tartozó Mohu Zrt végzi.
Hozzátette, az elmúlt három évben sok kérdés merült fel azzal kapcsolatban, hogy a 35 évre megkötött szerződés valóban a magyar emberek, az önkormányzatok és a környezet érdekeit szolgálja-e, illetve hogy teljesültek-e azok a fejlesztések és vállalások, amelyek a rendszer létrehozásakor ígéretet tettek.
Közölte, a kormány részletes jelentést kér a koncesszió működéséről, a beruházásokról és a közpénzek felhasználásáról és az eredményekről. A vizsgálat határideje szeptember 1.
Köböl Anita szólt arról is, hogy az előző kormány alatt nem volt önálló környezetvédelmi minisztérium, a terület gazdátlanul kalódott a különböző tárcák között. A kormánynak nagyon sok mindent kell felépítenie, majdnem a nulláról – jegyezte meg.
A kormány arról is döntött, hogy megkezdődik az önálló országos környezetvédelmi főhatóság létrehozásának előkészítése és országos ellenőrzési program indul a legnagyobb környezeti kockázatot jelentő ipari létesítményeknél.
Ismertetése szerint még júniusban elkészül az akkumulátoripar és más kiemelt kockázatú üzemek országos ellenőrzési terve és megkezdődik a legfontosabb létesítmények átfogó vizsgálata.
Döntés született arról is folytatta – , hogy megszűnik az a szabály, amely alapján egy miniszter külön döntéssel jelölhette ki az akkumulátor-újrafeldolgozó üzemek helyszíneit. Köböl Anita azt mondta, új, átfogó szabályozás születik azzal kapcsolatban, hogyan és miként kell működtetni az akkumulátoripart, és a szereplők hogyan tudnak jól, a magyar emberek érdekének szem előtt tartásával együttműködni.
Ennek érdekében június 30-ig elő kell készíteni a szükséges jogszabálymódosításokat, valamint létrejön egy tárcaközi munkacsoport, amely augusztus 31-ig kidolgozza az új szabályozási koncepciót – mondta. A kormányszóvivő szerint a cél az, hogy a jövőben ne politikai döntések szülessenek, főleg nem egyedi politikai döntések, hanem világos, objektív és minden szereplőre egyformán érvényes szabályok alapján hozzanak döntést az ilyen beruházásokkal kapcsolatban.
Köböl Anita beszámolt arról is, hogy
a kormány megkezdi egy új, minden eddiginél szigorúbb környezetvédelmi felelősségi rendszer kidolgozását. Magyarországon senki ne tehessen kárt a környezetben következmények nélkül
– jelölte meg a szabályozás célját.
Kitért arra, hogy a környezetkárosítási bírságok összege évtizedek óta elmarad a gazdasági realitásoktól, a jogszabályok emellett tele vannak kiskapukkal, amelyeket a nagyvállalatok elkerülhetik a hatósági büntetéseket. Az új szabályozás a szennyező fizet elvére épül majd – jelezte.
A szigorítás különösen az olyan kiemelt kockázatú területeket érintheti, mint az akkumulátoripar, a vegyipar, a veszélyeshulladék-kezelés, a víz és talajszennyezés, vagy az illegális hulladéklerakás – magyarázta, hozzátéve, a szankciórendszer kialakításának határideje október
Köböl Anita azt mondta, a kormány döntött arról, hogy átmeneti fakitermelési moratóriumot vezet be a legértékesebb védett állami erdőkben és a Natura 2000-es területeken. Szeptember 30-ig szünetelni fog az olyan fakitermelés, amely az erdők hosszú távú állapotát érdemben befolyásolja, miközben a biztonsági, természetvédelmi és erdőfenntartási munkák továbbra is elvégezhetők – ismertette.
A moratórium ideje alatt a szakemberek felmérik az erdők állapotát, kidolgozzák az új természetvédelmi szabályokat, és csak ezután születik hosszú távú döntés az erdőgazdálkodás rendszeréről. A moratórium nem fog fennakadást okozni a tűzifaigények teljesítésében, hiszen kifejezetten az erdők védett részére vonatkozik – mondta.
Magyar Éva kormányszóvivő arról számolt be, hogy a következő tanévtől eltörlik a pedagógusok teljesítményértékelési rendszerét. Elmondta: a kormány álláspontja szerint szükség van teljesítmény-értékelésre, de a jelenlegi rendszer aránytalanul nagy adminisztratív terhet ró a pedagógusokra, nem mutat valós képet a munkájukról és a szakmai fejlődésüket sem támogatja.
Ettől a munkáltató számára a lehetőség megmarad a béremelésre, hosszabb távon pedig egy olyan teljesítményértékelési rendszer bevezetése a cél, amely hatékony, szakmailag jobban megalapozott és nem terheli felesleges adminisztrációval a pedagógusokat – közölte. Ismertette: felkérték az oktatási és gyermekügyi minisztert az új, valós teljesítmény értékelésre alkalmas rendszer kidolgozására a szakmai szervezetek széles körű bevonásával.
Szondi Vanda kormányszóvivő arról a kormánydöntésről is beszámolt, amelynek értelmében felülvizsgálják a Covid-járvány első hullámának idején a lélegeztető gépek beszerzésére vonatkozó szerződéseket.
Közölte: nem látszik, miért volt szükség ilyen mennyiségű, nagyságrendileg 17 ezer lélegeztető gép beszerzésére közel 300 milliárd forint értékben. Egészségügyi háttéranyagok a beszerzések előtt világossá tették a kormány számára, hogy szakszerű személyzet 800-1500 embert tud lélegeztető gépen egyidejűleg ápolni. Irreális mennyiségnek tűnik tehát a beszerzett gépek száma – közölte. A vizsgálatot a külügyminiszter folytatja le azonnali hatállyal, az eredményekről beszámolnak a nyilvánosság számára.
A kárpátaljai kisebbségek jogairól szóló megállapodásról Szondi Vanda elmondta: egy hivatalos jegyzéket küldött az ukrán fél arról, hogy mit, mikorra vállal. Az oktatási jogok témájában 2026 végéig kell teljesítenie a vállalásait, a nyelvhasználati jogokat 2027. december 31-ig kell átültetni az ukrán jogrendbe. Az a biztosítéka, hogy ez valóban meg is fog történni, hogy be kell építeni az EU-csatlakozási folyamat során a dokumentációba. Az első klaszter lezárultánál lesz egy bizottsági jelentés, hogy sikerült-e mindent teljesíteni és hogyha nem sikerült, tehát nem ültették át az ukrán jogrendbe ezeket a vállalásokat, akkor megáll a csatlakozási folyamat – mutatott rá. Hozzátette: ez nyilvánvalóan nem érdeke az ukrán félnek, ha szeretne csatlakozni 10-15 éves távlatban az Európai Unióhoz, akkor igenis teljesítenie kell azokat a vállalásokat, amiket most kitárgyalt a magyar féllel.
Köböl Anita kormányszóvivő közölte: a Nemzeti Agrárkamara működésében és választási rendszerében olyan problémák alakultak ki, amelyek indokolttá teszik a szabályok felülvizsgálatát. A jelenlegi választási rendszer nem biztosít valódi versenyt, mivel legutóbb csak egyetlen jelölőszervezet tudott országos listát állítani.
Ezért a kormány új, átláthatóbb és igazságosabb választási rendszer kialakítását kezdeményezi, amely nagyobb beleszólást biztosít a gazdálkodóknak és erősíti a szakmai képviseletet. Szigorúbb összeférhetetlenségi szabályok jönnek létre, és átmeneti intézkedések biztosítják, hogy a kamara közfeladatait a változások idején is zavartalanul ellássa. Az a cél, hogy közel 400 ezer kamarai tag érdeke még hatékonyabban jelenjenek meg a döntésekben – jelezte.
Arról is beszámolt: a kormányülésen egyetértés volt abban, hogy érdemes felülvizsgálni a pártfinanszírozásra vonatkozó szabályokat, hogy azok valós adatokat tükrözzenek, és azt mutassák meg, hogy egy pártnak mekkora a társadalmi beágyazottsága – közölte Köböl Anita kormányszóvivő.
Hozzátette: Magyar Péter miniszterelnök már korábban is beszélt arról, hogy a pártfinanszírozási szabályokat olyan irányba lenne érdemes módosítani, hogy a rendszer ösztönözze és jutalmazza, hogy a pártok saját támogatást gyűjtsenek. A kormányszóvivő jelezte: a parlamenti választást követően megváltoztak a pártok közötti erőviszonyok, így változik a pártok és a pártalapítványok támogatása is. Ezt egy képlet alapján számolják ki, és a támogatás változását a Magyar Közlönyben teszik közzé.
Magyar Éva kitért arra is: a kormányszóvivői tájékoztatón belül egy új “rovatot” nyitnak, amelynek keretében beszámolnak a minisztériumokban, háttérintézményekben és állami szervezetekben zajló átvilágítások előrehaladásáról.
Elsőként a Honvédelmi Minisztériumban zajló vizsgálatokról számolt be, amelyek Szalay-Bobrovniczky Kristóf volt szakminiszter időszakát érintik. Elmondta: zajlik a kézigránát baleset körülményeinek feltárása, amelyben egy köztisztviselő súlyos sérüléseket szenvedett, valamint vizsgálják a kecskeméti repülőtérről eltűnt Mig-29-es repülőgép alkatrészek ügyét és a Védelmi Beszerzési Ügynökség informatikai rendszerét ért kibertámadást is.
Hozzátette:
ugyancsak indokolt annak feltárása, hogy milyen gazdasági és szakmai megfontolások alapján vontak be egy angliai szolgáltatót a Magyar Honvédség egyenruháinak tervezésére, és miért került ez mintegy 3 milliárd forintba.
A tárca vizsgálja a korábbi időszakban megkötött eszköz és szolgáltatásbeszerzési szerződések szakmai és jogi megalapozottságát, a filmforgatásokhoz kapcsolódóan eltűnt eszközök ügyét, valamint a csádi misszió előkészítésének körülményeit is. Vizsgálat folyik a Balásy Gyula cégeivel kötött mintegy 75 milliárd forintos keretösszegű szerződések ügyében is.
A tárca azt kívánja feltárni, hogy a beszerzések és a szolgáltatások ellenértéke arányban állt-e a teljesítéssel, illetve hogy a közpénzek felhasználása minden esetben megfelelt-e a gazdaságosság és a hatékony forrásfelhasználás követelményeinek – jelezte, hozzátéve, hogy szükség esetén megteszik a megfelelő jogi lépéseket.
Az üzemanyagárakkal kapcsolatban döntés nem született a kormányülésen, a gazdasági miniszter figyeli az árakat, és amint szükséges, akkor lesz beavatkozás – közölte Magyar Éva kormányszóvivő kérdésre válaszolva.
Sulyok Tamás államfő elmozdításával kapcsolatos kérdésre Magyar Éva azt mondta: a kormány önmagában egyedül nem távolíthat el köztársasági elnököt. Ez közjogi kérdés, kizárólag az alkotmányos rend a keretei között, az Országgyűlés előtt, és nyilvános eljárásban lehet rendezni.
A köztársasági elnöki intézmény lényege, hogy a nemzet egységét és a közjogi stabilitást fejezze ki. Ha a bizalom helyrehozhatatlanul sérül, és az érintett nem vonja le a szükséges következtetést, akkor alkotmányos megoldása van szükség – jelentette ki.
Később hozzátette: nem tudnak olyanról, hogy az Európai Bizottság vagy az EU részéről jött volna bármilyen visszajelzés a köztársasági elnök eltávolítása ügyében
Köböl Anita kérdésre válaszolva megerősítette:
a kormány megtartja a 13. és a 14. havi nyugdíjat is. Szerinte az viszont látszik, hogy az előző kormány igazságtalanul és felelőtlenül kezelte a nyugdíjrendszer kérdéskörét, a mostani rendszer drága, igazságtalan és nem védi eléggé a nyugdíjasokat. Ezért célzott segítséget kívánnak nyújtani: 120 ezer forintos nyugdíjminimumot, a legalacsonyabb nyugdíjak emelését és a nyugdíjas szépkártya bevezetését vállalták
– közölte.
Az előző kormányszóvivői tájékoztatón felvetődött kérdésre válaszolva közölte: a kormány fenntartja az ukrán gabonaimporttal kapcsolatos tilalmat, ahogy a csehek és a lengyelek is teszik. Magyarország “frontország”, ez egy érzékelhető probléma számunkra, úgyhogy kitartunk a korlátozás mellett – indokolt.
Szondi Vanda közölte: a gyermekvédelmi törvényt egyelőre nem tárgyalta a kormány. Vitézy Dávid közlekedési beruházási miniszter hozzátette: a 16,4 milliárd eurónak ez nem feltétele. Van olyan kötelezettségszegési eljárás Magyarország ellen, ami ismert ebben az ügyben, de nem része ennek a csomagnak – jegyezte meg.
Szondi Vanda megerősítette, hogy hazarendelték a párizsi nagykövetet. Ennek okaként azt jelölte meg, hogy új külügyminiszter van, és természetesen ilyenkor ez egy normális diplomáciai folyamat, hogy áttekintik azt, hogy kivel, hogyan és milyen feltételek mellett tudnak hatékonyan együtt dolgozni.
A kormányszóvivő kérdésre válaszolva nem erősítette meg, hogy Budapesten lehet Magyar Péter miniszterelnök és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök találkozója.
(MTI)
