Új, a termelők számára kevésbé költséges vizsgálati módszereket dolgoznak ki a hamisított mézek felismerésére a Debreceni Egyetem kutatói.
A méz ősidők óta fontos szerepet játszik az ember táplálkozásában, kiváló étrendi és egészségre gyakorolt pozitív hatásának köszönhetően. Magyarországon a megtermelt méz mennyisége 2013-ban a KSH adatai alapján 18.500 tonna volt, az utóbbi 10 évben 15 és 30 ezer tonna között alakult. Hazánk hatodik az EU-ban a méhek száma alapján: több mint 1 millió méhcsalád él nálunk, és a méhészetek száma is emelkedik.
Az ország természeti adottságai kedvező körülményeket teremtenek a méhészet számára. Nagyon sokféle méhlegelő található hazánkban, melyek közül az egyik legfontosabb az akác. A nagy kiterjedésű akácerdőknek köszönhetően világviszonylatban is nagyon tiszta akácmézet tudunk előállítani, melyet 2014-ben hungarikummá minősítettek.
– A Debreceni Egyetem Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar Élelmiszertudományi Intézetében közel tíz éve foglalkozunk mézek vizsgálatával. Kutatásaink során a hangsúlyt elsősorban a termelőktől származó mézekre helyezzük, de természetesen vizsgálunk hazai és külföldi kereskedelmi forgalomban kapható termékeket is – mondta Czipa Nikolett, az Élelmiszertudományi Intézet adjunktusa.
A laboratóriumban a méz vizsgálatai többek között a pollenanalízis, a mikro- és makroelem-tartalom, az enzimaktivitás, a HMF-tartalom, a prolin-, az összes fenolos vegyület-, a flavonoid- és a nedvességtartalom, az elektromos vezetőképesség, a savtartalom, az összes cukortartalom, valamint a cukorösszetétel tényezőire terjednek ki.
– Az egyszerű cukrok egy része, mint például a mézet nagyrészt alkotó gyümölcs- és szőlőcukor bomlásterméke, a HMF, a hidroxi-metil-furfurol, amely természetes állapotban is jelen van a mézben. Ennek magas tartalma utalhat magas hőmérsékleten történt hőkezelésre vagy hosszú tárolási időre. Kutatásainkban foglalkozunk a tárolás során, valamint a melegítés hatására bekövetkező változások vizsgálatával és a mézhamisítással is. Ez utóbbi megállapítására a saját laboratóriumunkban is végzünk hamisítást, különböző cukortermékekkel, melynek fő célja, hogy a hamisított mézek felismerésére olyan módszereket adjunk meg, melyek kevésbé költségesek – magyarázta az adjunktus.
Czipa Nikolett kifejtette: a méz prolin-tartalma, az elektromos vezetőképessége, az összes fenolos- és flavonoid-tartalma azok a tulajdonságok, melyek segítségével az egyes fajtamézek közötti különbségek meghatározhatók, és bizonyítható az adott minta növényi eredete, természetesen a külső jegyek meglétének figyelembevételével.
– A vizsgálatok fontosak a hamisítás szempontjából, hiszen ha csak egy olyan tulajdonságot emelünk ki, melynek meghatározásához költséges elemzésre van szükség, nem biztos, hogy fényt deríthetünk a változtatásokra. Egy drága vizsgálattal szemben több, olcsó mérés is kimutathatja a manipulációt a mézzel, így nagyobb az esély a hamis minta kiszűrésére – tette hozzá a szakember.
Az Élelmiszertudomány Intézet vizsgálati módszerei a nyitrai és kolozsvári kutatók figyelmét is felkeltették.
