Az Unión belüli adóügyi információcsere hiányosságai hozzájárulhatnak az adókikerüléshez és az adókijátszáshoz

Európa

Az Európai Számvevőszék ma közzétett különjelentése szerint az Európai Unió tagállamai közötti adóügyi információcsere továbbra sem elegendő a méltányos és eredményes adózás biztosításához az egységes piacon. A problémák nem kizárólag az uniós jogszabályi keretet, hanem annak végrehajtását és nyomon követését is érintik. A számvevők megállapítása szerint a megosztott információk jellemzően nem megfelelő minőségűek vagy azokat nem használják fel kellő mértékben.

A határokon átnyúló tranzakciók egyre növekvő száma megnehezíti a tagállamok számára a megfizetendő adók helyes megállapítását, és elősegíti az adókikerülést és az adókijátszást. A becslések szerint csak a társaságiadó-kikerülés miatt kieső uniós adóbevételek nagyságrendje évi 50 és 70 milliárd euró között mozog, és ha figyelembe vesszük az egyedi adózási szabályokat vagy az adóbeszedés kifogásolható hatékonyságát, eléri a mintegy 190 milliárd eurót. A tagállamok közötti együttműködés tehát elengedhetetlen annak biztosításához, hogy a kivetett adókat az azokra jogosult tagállamokban hiánytalanul beszedjék.

A méltányos adózás az uniós gazdaság sarkalatos pontja: növeli a jogbiztonságot az adófizetők számára, fokozza a beruházásokat, élénkíti a versenyt és az innovációt – nyilatkozta Pelczné Gáll Ildikó, az ellenőrzésért felelős számvevőszéki tag. – Az utóbbi években indított kezdeményezések révén a közigazgatási szervek páratlan hozzáférést kaptak az adóügyi információkhoz. A megosztott információkat azonban sokkal nagyobb mértékben kell felhasználni ahhoz, hogy a rendszer elérje teljes potenciálját.

A számvevők figyelmeztetnek: az adóügyi információk cseréjére az Európai Bizottság által létrehozott jogszabályi keret átlátható és logikus, de több hiányossága is van. Először is a jogszabályi keret nem szab gátat eléggé az adókikerülésnek és az adókijátszásnak. Többek között a kriptovalutákra, de más bevételi formákra sem vonatkozik adatszolgáltatási kötelezettség, így azok nagyrészt adózatlanok maradnak. Továbbá a tagállamoknak nyújtott segítség sem éri el szükséges mértéket. A Bizottság csak érintőlegesen foglalkozik a rossz adatminőség kérdésével, illetve nem értékeli, hogy mennyire eredményesek és mekkora visszatartó erejük van a szabálysértések nyomán kiszabott szankcióknak. Végezetül a Bizottságnak több, a tagállamokat segítő iránymutatást kellene nyújtania, különösen az adatelemzés és -felhasználás területén.

A megfelelő korrekciós intézkedések meghozatalához elengedhetetlen, hogy az adóhatóságok jobb rálátással rendelkezzenek az adókikerülés és adókijátszás által leginkább érintett területekre, még sincs uniós keret a rendszer eredményeinek nyomon követésére. A számvevők felhívják a figyelmet arra, hogy a gyakorlatban uniós szinten nem alkalmaznak egységes teljesítménymutatókat az adózás területén a tagállamok között folytatott információcsere eredményességének mérésére.

Az adóügyi információcserére szolgáló rendszer jól működhet, ha az adatok pontosak, hiánytalanok és időben megérkeznek. A számvevők bírálata szerint ez sajnálatos nem mindig van így. Sőt, a megosztott információkat rendszerint nem használják fel kellő mértékben, ami adóbevétel-kieséshez vezet. A számvevők megállapították azonban, hogy mind a megkeresésre történő információcsere, mind a spontán információcsere eredményesen működik. Hasonlóképp az adófizetők két vagy több, közös vagy egymást kiegészítő érdekkel rendelkező tagállam általi egyidejű ellenőrzése eredményes eszköznek bizonyult az határon átnyúló tranzakciókra vonatkozó adók megállapításához.

Háttér-információ

Az adók beszedése az egyes tagállamok hatáskörébe tartozik. Ugyanakkor az Unió feladata, hogy segítse őket az adókikerülés és adókijátszás elleni küzdelemben. Az Európai Bizottság a tagállamokkal közösen arra törekszik, hogy átláthatóbbá, elszámoltathatóbbá és eredményesebbé tegye a nemzeti adórendszereket. E célból olyan rendszert hozott létre, amely az adóüggyel és a pénzügyi számlákkal kapcsolatos információk tagállamok közötti cseréjét szolgálja. Az OECD standardjaival összhangban az uniós adóhatóságok megállapodtak arról, hogy nemcsak az adózási szabályok helyes alkalmazása, hanem az adókikerülés és adókijátszás elleni küzdelem terén is szorosabbra fűzik az együttműködést.

A közigazgatási együttműködésről szóló 2011. évi irányelv a közvetlen adózás területén megvalósított közigazgatási együttműködésről szóló uniós jogszabályok alapköve. Az irányelvet hatályának kibővítése céljából számos alkalommal módosították az elmúlt években.

Az ellenőrzést a Számvevőszék a következő öt tagállamban végezte: Ciprus, Hollandia, Lengyelország, Olaszország és Spanyolország.

Az „Adóügyi információk cseréje az Unióban: biztos alapok, bizonytalan végrehajtás” című, 3/2021. sz. különjelentés 23 uniós nyelven elérhető a Számvevőszék honlapján (eca.europa.eu).

Különjelentéseit a Számvevőszék bemutatja az Európai Parlamentnek és az Európai Unió Tanácsának, valamint az egyéb érdekelt feleknek, többek között a nemzeti parlamenteknek, az ágazati szereplőknek és a civil társadalom képviselőinek. A jelentéseiben megfogalmazott ajánlások döntő többsége a gyakorlatban végrehajtásra kerül.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük