Európai Bizottság: egyre kevesebb cég tartja a korrupciót széles körben elterjedt problémának

Európa

Noha a vállalkozásoknak még mindig jelentős hányada – uniós szinten 63 százalékuk, Magyarországon 80 százalékuk – tartja a korrupciót széles körben elterjedt problémának, arányuk uniós szinten 4 százalékkal, Magyarország esetében pedig 11 százalékkal csökkent 2017-hez képest – közölte az Európai Bizottság a cégek korrupcióval kapcsolatos véleményéről készített felmérésében hétfőn.

A korrupcióellenes világnap alkalmából közzétett felmérés szerint a válaszadók szkeptikusak a korrupció elleni fellépést illetően.

Uniós szinten 51 százalékuk, Magyarországon 56 százalékuk tartja valószínűtlennek, hogy a korrupt személyeket és vállalkozásokat feljelentik a rendőrségnél vagy az ügyészségnél, illetve hogy az illetékes hatóságok lefülelik őket.
A felmérés szerint a magyar vállalkozások mintegy hét százaléka tapasztalta mindössze, hogy valaki szívességet, ajándékot, vagy plusz pénzt várt volna el szolgáltatások teljesítése érdekében. Ez az arány az EU egészét tekintve 5 százalékos volt.

Amíg az unió egészében a cégek 30 százalékban, addig a magyar vállalkozások 24 százalékban tapasztalták azt az elmúlt három évben, hogy a korrupció meggátolta volna őket egy nyilvános pályázati, vagy közbeszerzéses eljárás elnyerésében.

A részrehajlást az üzleti életben ismerősök, vagy családtagok irányába az uniós válaszadók 45 százalékban, a magyar válaszadók 43 százalékban tartották elterjedtnek. Ez az arány a közintézmények tekintetében uniós szinten 42 százalékos, amíg Magyarországon 26 százalékos volt.

Az uniós vállalkozások 34 százalékban, a magyar cégek 24 százalékban tartották elterjedtnek a politikai pártok finanszírozását közbeszerzések elnyeréséért, vagy politikai döntéshozatalba való beleszólásért cserébe. Az adócsalást, vagy az áfa meg nem fizetését a magyar vállalkozások 20 százalékban tartották elterjednek, amíg ez az arány az unió egészében 30 százalékos volt. Egy szolgáltatásért cserébe ajándék, vagy ingyenes utazás felajánlását a magyar válaszadók 12 százaléka tartotta elterjedtnek, amíg ez az unióban 27 százalékos volt.

A megvesztegetést az unióban 23, Magyarországon 24 százalékban tartották meglévő jelenségnek, amíg a kenőpénzek elfogadását a magyar cégek 29 százalékban, az unió egészében 23 százalékban tartották elterjedtnek – közölte az uniós bizottság.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.