Határozott közleményben reagált az Országos Magyar Vadászkamara arra a kijelentésre, amely a közelmúltban hangzott el az ország egyik legnagyobb hallgatottságú rádióműsorában. A műsorban elhangzott, hogy “a rókának a közegészségügyi szempontból való vizsgálata teljesen egyértelműen pozitív”, mivel a ragadozó patkányokat is fogyaszt.
A Vadászkamara hangsúlyozta: tiszteletben tartja a véleménynyilvánítás szabadságát, és elismeri, hogy közösségek, érdekcsoportok vagy civil szervezetek jogosan állhatnak ki saját meggyőződésük és céljaik mellett. Ugyanakkor szerintük ez csak akkor elfogadható, ha az érvelés felkészülten, őszintén és mások megtévesztése nélkül történik.
A szervezet szerint a vörös róka (Vulpes vulpes) őshonos faj Magyarországon, állománya pedig hosszú ideje stabil. Ez azt jelenti, hogy sem jelentős növekedés, sem csökkenés nem tapasztalható. A Vadászkamara rámutatott: a rókára egész évben lehet vadászni, elsősorban az általa okozott természetvédelmi károk, valamint a terjesztett betegségek miatt.
A közlemény szerint a rókaállomány szabályozásában többféle vadászati módszert alkalmaznak, köztük különböző csapdákat és az úgynevezett kotorékozást. A szervezet szerint a sokat bírált kotorékozás nem a kutya és a ragadozó harcát szolgálja, és Európa országainak többségében legális vadászati módszernek számít. Véleményük szerint ezek az eszközök fontos szerepet töltenek be a vadgazdálkodásban.
A Vadászkamara hangsúlyozta, hogy a róka gyérítésének elsősorban nem vadászati vagy gazdasági jelentősége van, és nem a prémjéért vadásznak rá. Mivel azonban vadászható fajról van szó, a rókaállomány szabályozása a vadgazdálkodási ágazat feladata és felelőssége.
Petíciót indítottak a “kotorékozás” néven futó állatkínzás ellen
A szervezet adatokkal is alátámasztotta álláspontját. Az agráriumért felelős minisztérium által működtetett Országos Vadgazdálkodási Adattár statisztikái szerint a rókaállomány az elmúlt években 55-60 ezer egyed körül alakult. Ezt úgy sikerült fenntartani, hogy a vadászok évente 85-90 ezer rókát ejtettek el, vagyis az állomány becsült méretének mintegy másfélszeresét.
A Vadászkamara közölte, hogy érzékeli a társadalom érzékenységét a rókagyérítés módszereivel kapcsolatban, ezért több fórumon is igyekezett bemutatni a róka ökológiai szerepét, valamint annak pozitív és negatív hatásait. A szervezet tájékoztatása szerint jelenleg is folynak olyan szakmai egyeztetések, amelyek során más ágazatok bevonásával vizsgálják felül a vonatkozó vadászati szabályozásokat és gyakorlatokat. Céljuk, hogy a természetvédelmi, humán- és állategészségügyi szempontoknak megfelelően a vadászat társadalmilag elfogadható maradjon.
“Felkészületlen hőbörgőkkel nem dolgunk partnerként vitázni, de határozottan meg kell nyilatkoznunk, ha magyar állampolgárokat tényszerűen vezetnek félre, ráadásul úgy, hogy ez az egészségüket, testi épségüket veszélyeztetheti”
– közölte a szervezet.
Hozzátették, hogy amennyiben valaki jogszabályt sért, legyen szó állattartási szabályok megszegéséről vagy személyek, közösségek zaklatásáról, az illetékes hatóságok feladata az ügy kivizsgálása. A Vadászkamara szerint saját maga is élt már a rendelkezésére álló jogi lehetőségekkel, és a jövőben is megteszi ezt, ha szükségesnek látja.
A közlemény arra is kitért, hogy a róka közegészségügyi jelentőségével tavaly egy konferencián is foglalkoztak. A szervezet szerint az ott elhangzott előadásokat elismert szakemberek tartották, és azok nyilvánosan elérhetők a Vadászkamara honlapján.
A Vadászkamara végül arra kérte a lakosságot, hogy saját egészségük és biztonságuk érdekében a rókával kapcsolatos kérdésekben hiteles forrásokból tájékozódjanak.
“Hol legális?”
A petíciót elindító Rókales rövid Facebook-bejegyzésben reagált a kamara közleményére:
Felkészületlen hőbörgőkkel nem dolguk partnerként vitázni-értjük. Viszont: Kérnénk mutassák be hol LEGÁLIS IGAZOLHATÓAN A : 1. KOTORÉKOZÁS 2.ÖLŐ CSAPDÁK ALKALMAZÁSA. SEMMILYEN EGYÉB KÉRDÉSÜNK NINCSEN,ERRE A 2 KÉRDÉSRE VISZONT EDDIG SEM KAPTUNK VÁLASZT. Üdv,a hőbörgők
– írták.
