Az Akadémiai Dolgozók Fóruma (ADF) panelbeszélgetést szervezett egyetemek képviselőivel a felsőoktatási intézmények fenntartóváltásáról, a működés új módjáról és következményeiről – számolt be a Telex.
A beszélgetést még az Erasmus-ügy kirobbanása előtt hirdették meg, de a téma azért is aktuális, mert január 9-én kiderült: nem kaphatnak friss uniós támogatásokat azok a magyarországi oktatási intézmények, amelyek közérdekű vagyonkezelő alapítványi formában működnek, vagy amelyeket ilyen alapítványok tartanak fenn.
A beszélgetésen részt vett több nagy egyetem tanára: Fábián István (Debreceni Egyetem), Deák Dániel (Budapesti Corvinus Egyetem), Gyenge Zsolt (MOME), Heidl György (Pécsi Tudományegyetem), Karsai György (SZFE), Szajbély Mihály (Szegedi Tudományegyetem) és Tímár Gábor (ELTE).
Fideszes irányítása miatt a Debreceni Egyetem is bukhatja az Erasmus+ programot
A részvevők elmondták, hogy az egyetemi átalakításoknál milyen állapotban volt az intézményi autonómia, és miért mentek bele az átalakításba.
Fábián István, a Debreceni Egyetem tanára, korábbi rektora kezdetben azt gondolta, hogy ami a felsőoktatásban történik, az a hozzá nem értésből adódik. De aztán 2010-2011-ben a Széll Kálmán Tervből kiderült: a kormány nem bízik a felsőoktatásban. Szerinte a felsőoktatási autonómia akkor veszett el, amikor a Debreceni Egyetem rektorát a hatalom választotta meg annak ellenére, hogy a szenátus kétharmada mást támogatott. (Szilvássy Zoltánt 2013-ban a szenátus nem támogatta, Balog Zoltán miniszter mégis őt javasolta rektornak – a szerk.)
„Ma a Debreceni Egyetemen szenátusa egy bélyegnyomó testület, ami ha kell, megszavazza Putyinnak a díszpolgárságot.”
Arra a kérdésre, hogy mi lesz az egyetemekkel az uniós támogatási programok felfüggesztése után, Fábián István úgy reagált, szerinte semmi nem fog változni, ha pusztán lecserélik a kuratóriumi kormánytagokat. „Ha Varga Judit helyett bekerül egy másik csókos, az nem fog semmit megoldani.”
A beszélgetés szemléje itt olvasható.
A közvetítés pedig itt hallgatható vissza:
