Új oktatási módszerek segítik a fogyatékossággal élőket

Egyetem

A fogyatékossággal élők tanulmányait segítő új módszereket mutattak be a napokban a Debreceni Egyetemen. A Nevelés- és Művelődéstudományi Intézet konferenciáján a középiskolai tanulmányoktól kezdve az egyetemen át a munkaerő piaci képzéseken alkalmazható hatékony megoldásokról tanácskoztak a szakemberek.

Csaknem félmillióra tehető a fogyatékossággal élők száma Magyarországon a 2011-es népszámlálási adatok szerint. Legtöbben mozgássérültek, gyengénlátók, illetve értelmi fogyatékkal élők. Az autisták esetében növekedés tapasztalható az utóbbi években. Mindez új kihívások elé állítja nemcsak a szülőket, hanem a közoktatási és a felsőoktatási rendszert is. A megoldási lehetőségekről és az új módszerekről tanácskoztak a szakemberek az „Inkluzív pedagógia – érzékenyítés – lemorzsolódás prevenció” című konferencián, amelyet a Debreceni Egyetem Nevelés- és Művelődéstudományi Intézete szervezett.

Munkaerő piaci kihívások
A szülők számára napi szintű kihívást jelent a fogyatékossággal élő gyermekük iskoláztatása. A hasznosítható tudás létkérdés, hiszen csak ennek birtokában tudnak a munka világába belépni, önállóan megélni – hangsúlyozta Dr. Csatár Péter, a Debreceni Egyetem BTK stratégiai és gazdasági dékánhelyettese a konferencia megnyitóján.

Hazánkban az EU-s átlagnál jóval alacsonyabb, 23 százalékos a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatási aránya. A hátrányos helyzet képzéssel orvosolható, azonban ebben is lemaradásunk van. A fogyatékossággal élők 56 százaléka általános iskolai végzettséggel rendelkezik, és kevesebb, mint 10 százalékuknak van diplomája, amely jelentősen elmarad az országos átlagtól – mondta Dr. Márkus Edina. A DE BTK Nevelés- és Művelődéstudományi Intézetének igazgatóhelyettese hozzátette: a helyzet megváltoztatásához speciális, a fogyatékossággal élők igényeiknek megfelelő, akadálymentesített képzésre van szükség. Ennek lényege, hogy mozgás-, látás, hallássérültek, intellektuális fogyatékossággal élők számára is elérhető. A fogyatékossággal élők képzése, majd munkába állása a munkaerőhiányt is enyhítheti – tette hozzá Dr. Márkus Edina, aki példákat is bemutatott a jól működő gyakorlatokra.

Fogyatékkal élők a felsőoktatásban
Az oktatási szinteken egyre feljebb haladva egyre kisebb arányban vannak jelen a fogyatékossággal élő tanulók – erről Hrabéczy Anett, a DE Neveléstudományi Intézetének mesterszakos hallgatója beszélt a konferencián, ismertetve a 2010-ben felsőoktatási tanulmányokat kezdett hallgatókra vonatkozó kutatási adatokat.

A Felsőoktatási Információs Rendszer (FIR) adatbázis adatai szerint a fogyatékossággal élők a felsőoktatásban leginkább a műszaki, társadalomtudományi, bölcsészettudományi és természettudományi képzésekben vesznek részt, legkevésbé pedig a sport, művészetközvetítés, a hittudomány és államtudomány területén. Fogyatékosságuk típusát tekintve legnagyobb hányaduk tanulási zavarral rendelkezik, de magasnak mondható az érzékszervi- és mozgásfogyatékossággal élő tanulók aránya is. Legkevésbé az autizmus, a figyelem- és magatartászavaros hallgatók vannak jelen a felsőoktatásban, ugyanakkor pont az autizmus-spektrumzavaros tanulók körében volt a legmagasabb a lemorzsolódási arány a vizsgált évfolyam körében. Az adatok szerint a sajátos nevelési igényű hallgatók is ugyanannyi idő alatt végzik el az egyetemet, mint a többiek. Nagyon fontos eredmény, hogy azok, akik mögött megfelelő támogató háttér volt, sikeresebbek voltak a tanulmányaikban. Ilyen támogató hátteret jelentett a család és a pedagógusok. Ezen belül a családi elvárások (járatták-e a gyermeket különórára, fejlesztő foglalkozásokra, tanultak-e együtt velük) töltöttek be fontos szerepet, mindez összefüggést mutatott a szülők iskolai végzettségével is. A pedagógusok esetében főképp az számított, hogyan viszonyultak a fogyatékossággal élő tanulóikhoz, és mennyire motiválták őket a továbbtanulásra. A kortárs közeg hatása is fontos, mennyire volt nehéz, vagy könnyű a beilleszkedés, voltak-e konfliktusaik – tette hozzá Hrabéczy Anett.

A kutató azt is hangsúlyozta, hogy az eredmények szerint a fogyatékossággal élő tanulók a közösségbe való beilleszkedés terén a felsőoktatásban szerezték a leginkább pozitív élményeket, azonban az oktatók ezen a színtéren bizonyultak a legkevésbé elfogadónak irányukba. Prof. Dr. Pusztai Gabriella, a DE BTK Nevelés- és Művelődéstudományi Intézetének igazgatója a konferencián elmondta: a legfrissebb hazai kutatások is megerősítik azt, hogy az egyetemi tanulmányok során akadályozó tényezőnek számítanak a különféle fogyatékosságok, átlagostól eltérően fejlett képességterületek. Friss kutatásuk szerint például a lemorzsolódott egyetemi hallgatók 30 százalékának jelentett gondot tanulmányai során az olvasás és a szövegértés. Ezért a felsőoktatásban is kiemelt szerepet kell kapnia a speciális nevelési igényű hallgatók támogatásának.

Segítség az egyetemtől
A Debreceni Egyetem többrétűen is segíti a fogyatékkal élő hallgatóit – mondta a konferencia megnyitóján Csatár Péter stratégiai és gazdasági dékánhelyettes. Példaként említette, hogy az egyetemi könyvtárban akadálymentes változatban is elérhető a Neptun elektronikus tanulmányi rendszer, a Bölcsészettudományi Karon pedig külön megbízott dolgozik, akinek feladata a fogyatékossággal élő hallgatók támogatása és a konzultáció a segítő szervezetekkel. A DE BTK Nevelés- és Művelődéstudományi Intézete is élen jár mind a fogyatékossággal élő egyetemisták tanulmányainak segítésében, mind abban, hogy az egyetemről kikerülő tanárok ne csak az iskolákban találkozzanak először megváltozott nevelési igényű fiatalokkal, hanem már az egyetemi tanulmányaik során – emelte ki a dékánhelyettes, hozzátéve: a lemorzsolódás okait feltérképező kutatások hozzájárulnak ahhoz is, hogy a fogyatékkal élők minél nagyobb arányban fejezhessék be az egyetemi tanulmányaikat. Az olyan konferenciák, mint a mostani, a kutatási eredmények és a jó tapasztalatok megosztását segítik – jegyezte meg Dr. Csatár Péter.

A leendő tanárok felkészítése
A DE BTK Nevelés- és Művelődéstudományi Intézete lehetőséget kínál arra, hogy a hallgatók felkészüljenek a speciális nevelési igényű tanulókkal való foglalkozásra – mondta Prof. Dr. Pusztai Gabriella a konferencia megnyitóján. Az intézet igazgatója hozzátette: a pedagógia szak nevelési asszisztens specializációján olyan szakembereket képeznek, akik a gyógypedagógus, a szülő és a tanító, tanár között közvetítenek, segítve azok munkáját. A neveléstudományi mesterképzésen segítő-fejlesztő szakembereket is képeznek, akik feltárják és fejlesztik azokat a területeket, amelyekben jól teljesítenek a fogyatékossággal élők (például a zene), hogy ezáltal javítani tudják a gyengébb képességterületeket. A doktori iskolában pedig a témát érintő jelentős kutatások zajlanak – hangsúlyozta Prof. Dr. Pusztai Gabriella.

A konferencián jó gyakorlatokat is bemutattak a sajátos nevelési igényű tanulók oktatása kapcsán. Ilyenek azok az érzékenyítő foglalkozások is, amelyeket a Debreceni Nagytemplomi Református Egyházközség Immánuel Otthona indított. Ezek során azok az egyetemisták, akik a diploma megszerzése után fogyatékossággal élőkkel dolgoznak, személyesen ismerhetik meg a Mosoly Ifjúsági Csoport tagjait. Így közvetlen tapasztalatokat szerezhetnek a sajátos nevelési igényű fiatalokról már az egyetemi éveik alatt. A konferencián az új módszerek között említették az úgynevezett participatív oktatást is. Ennek lényege, hogy a fogyatékossággal élő tanuló mint tapasztalati szakember együtt dolgozik az oktatóval a pedagógusképzés egyes kurzusain. Így a tanár szakmai tapasztalata kiegészül a fogyatékossággal élő nézőpontjával.

A fogyatékosság soha nem állhat a tehetség útjában
A fogyatékosság soha nem állhat a tehetség útjában – hangsúlyozta a konferencián Prof. Dr. Pusztai Gabriella, aki szerint erre példa Karácsony Sándor, a Debreceni Egyetem egyik legnevesebb professzora.

Karácsony Sándor tanárként, egyetemi oktatóként, ifjúsági mozgalmak szervezőjeként is megállta a helyét. Saját neveléstudományi koncepcióját a pszichológia, a nyelvészet és a filozófia eredményeire támaszkodva dolgozta ki. Ezt sokan tudják róla, azt azonban már kevesebben, hogy az elsők között szenvedett sérülést az I. világháborúban, ezért két mankóval járt egész életében. Ha akadályok előtt állunk, gondoljunk rá, hogy ő még ilyen körülmények között is az egyik legnagyobb hatású, legismertebb neveléstudós tudott lenni. A tehetség mindig utat tör, a fogyatékosság ellenére is – tette hozzá a DE BTK Nevelés- és Művelődéstudományi Intézetének igazgatója.

A konferencia zárásaként szervezett kerekasztal beszélgetésen középiskolai tanárok, gyógypedagógusok és oktatáskutatók osztották meg tapasztalataikat. A résztvevők hangsúlyozták a gyógypedagógusok, a tanárok, tantestületek valamint a fejlesztő pedagógusok, pedagógiai asszisztensek fontosságát. Ők azok, akik a szülőknek is segítenek, sok esetben ugyanis a fogyatékossággal élő tanulók szülei hátrányos helyzetűek, illetve nem tudják elfogadni a helyzetet, vagy nem tudják megtanulni azt, hogyan bánjanak gyermekükkel. Az ő segítésük is kiemelt feladat.

Kenyeres Attila

(Fotók: Szabó Barbara)