Barbus biharicus, azaz a bihari márna nevet kapta az az új márnafaj, amelyet a Debreceni Egyetem TTK Hidrobiológiai Tanszékének kutatói fedeztek fel.
Évmilliókkal ezelőtt még egy fajhoz tartozott az a négy márnafaj, melynek negyedik tagját több éves kutatás eredményeként azonosították a Debreceni Egyetem Természettudományi és Technológiai Kar Hidrobiológiai Tanszékének kutatói Antal László adjunktus vezetésével.
– 2002-ben látott napvilágot egy cseh-görög-francia kutatás, melyben megállapították, hogy az 1852-ben leírt Petényi-márna (Barbus petenyi) mellett a Kárpát-medence északi részén egy külön fajba tartozó kárpáti márna (Barbus carpathicus) honos, a déli területeken pedig a balkáni márna (Barbus balcanicus) él. A fajok szétválását az Erdélyi-szigethegység és a Kárpátok felgyűrődése okozhatta, mivel elszigetelte egymástól a populációkat. A mi kutatásunk 2010-ben kezdődött, azzal a céllal, hogy kiderítsük, melyik folyónkban milyen márnafaj él – magyarázta Antal László.
A szakemberek 2013-ra megállapították, hogy az Ipoly, a Sajó és a Felső-Tisza vidékén a kárpáti márna honos, de a Sebes-Körös vízrendszeréből egy olyan halfaj került elő, amely genetikailag eltér a korábban leírt három fajtól.
– A második körben, 2014-ben egy újabb gént szekvenáltunk, ez a vizsgálat is hasonló eredményt hozott, mint az előző, ekkor vettük fel a kapcsolatot a 2002-es kutatás cseh vezetőjével, majd egy harmadik génszakasz vizsgálatát is elvégeztük, hogy eredményeink még biztosabb lábakon álljanak. Az eredményből kiderült, hogy valóban egy új fajról van szó, amit az élőhelye nyomán Barbus biharicusnak, azaz bihari márnának neveztünk el – mondta el az adjunktus. Érdekesség, hogy a kutatócsoportban részt vett Antal László felesége is, aki szintén a Debreceni Egyetem munkatársa, ő végezte a molekuláris biológiai módszertani vizsgálatokat.
A szakember hozzátette: a kisebb rendszertani kategóriákban, például a baktériumoknál napi szinten írnak le újabb fajokat, de a gerinceseknél ez ritkaság, jelenleg Magyarországon nem él más kutató, aki új halfajt fedezett volna fel.
A Debreceni Egyetem kutatóinak tanulmánya tavaly decemberben jelent meg a Molecular Phylogenetics and Evolution folyóirat online változatában, márciusban pedig a nyomtatott számban is publikálják.
A bihari márna felfedezése azért egyedülálló, mert gerinceseknél nagyon ritka, hogy a kutatók új fajt tudnak azonosítani – mondta a Debreceni Egyetem kutatója. Antal László adjunktus az unideb.hu-nak adott interjújában elárulta azt is, hogy a felfedezés igazi családi siker, hiszen felesége is tagja volt a kutatócsoportnak, ő végezte a molekuláris biológiai módszertani vizsgálatokat. Ennek ellenére eszükbe sem jutott, hogy magukról nevezzék el az új márnafajt.
