Gyulladásos vagy daganatos betegség miatt hazánkban mintegy tizenkétezren veszítették el a székletszabályozás képességét és élnek sztómával.
A világon évente 12 millió új, nem bőr eredetű daganat alakul ki, ebből 4 millió a tápcsatornában. Hazánkban is egyre több a vastagbéldaganatban szenvedők száma. A férfiaknál a tüdő-, a nőknél az emlőrák után ez a második leggyakoribb daganatfajta. A vég- és vastagbelet érintő betegségek (daganatok és gyulladásos bélbetegségek) esetén előfordulhat, hogy a bél elzáródik, így a széklet számára egy mesterséges nyílást, vagyis sztómát kell kialakítani, ezzel átmenetileg vagy véglegesen tehermentesítve a béltraktust
– mondja Altorjay István, a Debreceni Egyetem Belgyógyászati Intézet Gasztroenterológiai Tanszékének vezetője.
A szakember hozzáteszi: megyénkben körülbelül 400-500-an élnek sztómával. A betegek egyik csoportját azok az idősebb, 60 éven felüliek képezik, akiknél a másképpen már nem kezelhető végbéldaganat miatt került sor a bél kiültetésére, míg a gyulladásos bélbetegség következtében sztómát viselők főként a fiatalabb, 20-30 éves korosztály tagjai.
Altorjay professzor szerint a tápcsatornai daganatok elsődleges okai között a túl sok zsír- és kevés rostfogyasztás, a mozgásszegény életmód és a dohányzás áll, míg a gyulladásos bélbetegségek hátterében legtöbbször immunrendszeri eltérés.
Ilyenkor a szervezetünkben élő több milliárd baktérium és a bélnyálkahártya védekezőképességének egyensúlya bomlik fel, a krónikus gyulladások növelik a daganatképződés kockázatát. A vastagbélben kialakuló daganatok háromnegyedének a hátterében későn észrevett és el nem távolított polipok állnak. Ha a vastagbéldaganatot időben észlelik, jobb eséllyel gyógyul meg a páciens. Ezért is fontos, hogy a bélbetegségeket jelző tünetek megjelenését követően mielőbb forduljunk orvoshoz
– tanácsolja a professzor.
Vagyis, ha a székelési szokások drasztikusan megváltoznak, ha véres, nyákos a széklet és gyakori a hasmenés, valamint hirtelen fogyás jelentkezik, indokolt mielőbb gasztroenterológushoz menni, aki először széklettenyésztéssel zárja ki az esetleges fertőzést, majd vastagbéltükrözéssel (kolonoszkópia) tárja fel a bél állapotát.
A sztómaviseléshez számos félelem és szorongás kapcsolódik, leginkább a szociális kapcsolatok elvesztésétől tartanak a betegek, ezért is fontos, hogy legalább az október 2-i sztóma világnapon nyíltan beszéljünk a betegségről. Altorjay professzor úgy véli, a mai rendkívül jól záródó, könnyen felhelyezhető és cserélhető gyógyászati eszközökkel a pácienseknek nem kell lemondaniuk a társas kapcsolatokról sem. Jól karbantartott sztómával pedig akár még jobb is lehet a beteg életminősége, mint egy folyamatos fájdalmat, vérzést és széklettartási problémát is okozó gyulladásos végbélbetegséggel.
