A klímaváltozás és a mezőgazdaság kapcsolatának legaktuálisabb kérdéseit vitatták meg kedden a Debreceni Egyetem agrárkarán.
A Föld mindössze 4 százaléka alkalmas szántóföldi művelésre, de az urbanizáció és a talajerózió miatt ez a terület rohamosan csökken. A becslések szerint 7,8 hektár termőtalaj vész el percenként, mindeközben a föld népessége fokozatosan emelkedik, ma már eléri a 7,5 milliárdot, 2050-re pedig meghaladhatja a 9 milliárdot. Ezért kulcskérdés a mezőgazdasági termelés fokozása, a növénytermesztés leghatékonyabb módszereinek feltárása.
A Debreceni Egyetem Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kara júniusban indított el egy nemzetközi projektet a témában. A program célja új innovatív kutatócsoportok létrehozása a klímaváltozás következményeinek és hatásainak interdiszciplináris kutatására.
– A program félidejéhez érkeztünk, örömünkre szolgál, hogy a mai konferencián csaknem 400 résztvevő előtt számolhatunk be eddigi eredményeinkről. Négy innovatív kutatásunk felkeltette az Európai Unió érdeklődését. Közülük az egyik legbiztatóbb program a borostyánkősav és a melléktermékek energiahasznosítása, illetve annak a klímaváltozáshoz fűződő kapcsolata – emelte ki Nagy János professzor, a projekt szakmai vezetője a konferenciát megelőző sajtótájékoztatón.
Az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára szerint a Debreceni Egyetem kiemelkedő kutató-innovációs tevékenysége mellett két társadalompolitikai oka is van, hogy a kormány kiemelten támogat minden olyan típusú kezdeményezést, ami nemzetközi együttműködéssel nemzetközi problémát próbál feltárni, és a kutatás eszközrendszerével a társadalom számára hasznos eredményeket tud hozni.
– Kiemelten vizsgáljuk azokat a növénytermesztési technikákat, technológiákat, amelyek új munkalehetőségeket, eredményesebb agrárpolitikát jelenthetnek az elmaradott térségekben. A másik a tájékoztatásra irányuló kutatások: hogyan kell a váratlan természeti katasztrófák vagy a lassúbb, de pusztító folyamatok, mint például a klímaváltozás hatásairól megfelelően informálni, hatásaira felkészíteni a lakosságot – hangsúlyozta Köpeczi-Bócz Tamás államtitkár.
A talaj és a környezet – a klímaváltozás hatása a mezőgazdaságra című tudományos konferencián a hazai egyetemek, kutatóintézetek, államigazgatási szervek, szakmai kamarák és vállalatok képviselői is előadásokat tartottak a témában.
– A Debreceni Egyetem agrárkarával évtizedekre visszanyúló, széles körű kutatás-fejlesztési együttműködésünk van, ezt jól mutatja részvételünk ebben a programban is. A szoros szakmai kapcsolat mellett fontos, hogy a nálunk elindított egyéb – humánerőforrás pótlása szempontjából kiemelt – programokba bevont hallgatók több mint 90 százaléka a Debreceni Egyetemről kerül ki – tájékoztatott Szabó Levente, a KITE Zrt. vezérigazgatója.
A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke szerint a klímaváltozás hatásai az elmúlt időszakban nagyon jelentősen sújtották a magyar agráriumot.
– Hazánkban egyre inkább felértékelődik az öntözés, az öntözött területek nagysága. Habár 200 ezer hektárra van engedély, az öntözött területek nagysága jelenleg százezer hektár alatt van, de a felméréseink szerint csaknem félezer hektárt szeretnének öntözni a gazdálkodók – mondta el Győrffy Balázs, aki komoly diplomáciai sikernek értékelte, hogy a vidékfejlesztési programban 2020-ig 53 milliárd forint áll majd rendelkezésre az öntözési technikák fejlesztésére, és az öntözött területek növelésére.
