Az utóbbi években több ezerrel nőtt a hepatitis vírussal fertőzöttek száma hazánkban. A betegség több formája gyógyszerrel kezelhető, a B ellen védőoltás is van.
Július 28-a a hepatitis világnapja, 1925-ben ezen a napon született a hepatitis B vírus felfedezője, Baruch Blumberg Nobel-díjas amerikai orvos.
– A heveny és krónikus májgyulladást okozó hepatitis vírusok öt fajtája ismert: az A, B, C, D és E. Ezek közül az A és E vírust lenyelve, szájon át kaphatjuk meg, és a béltraktusból kerül be a májba. Az A vírus addig fertőz, amíg a széklettel ki nem ürül a szervezetből. Legtöbbször enyhe lefolyású, gyermekeknél gyakori, és hamar terjed, mivel elég, ha egy fertőzött nem mos kezet például a mellékhelyiség használata után. Sokszor jelentkezik rossz higiénés körülmények között élőknél. Az E vírus állatról emberre is terjedhet. Előfordulhat, hogy nem megfelelően átsült vadhúsból, – őz, vaddisznó, szarvas – vagy például májas hurkából kerül át az emberre – mutat rá Tornai István, a Debreceni Egyetem Belgyógyászati Intézetének hepatológusa.
A hepatitis B és D vírus legtöbbször együtt jelentkezik, bár a D vírus hazánkban igen ritka, csak akkor alakul ki, ha a B vírus is jelen van a szervezetben, ahova a bőrön, testfelszínen, nyálkahártyán keresztül jut be. Korábban elsősorban vérrel, vérkészítményekkel terjedt, de a véradókat ma már nagyon szigorúan szűrik, így ennek valószínűsége napjainkban minimális. Szexuális úton is fertőzhet, és sok esetben lép fel vénás droghasználóknál, valamint homoszexuálisoknál is. Hazánkban 1998 óta kötelező védőoltást kapnak ellene a 14 éves korú gyermekek. Ha a hepatitis B felnőttkorban jelentkezik, 95 százalékban spontán meggyógyul. A krónikus B hepatitis azonban nagyon veszélyes, ám a gyógyszeres kezeléssel megbízhatóan egyensúlyban tartható – összegzi a szakember.
A laikusok a hepatitis C-ről hallhattak legtöbbet, ugyanis a vírusnak ezt a fajtáját fedezték fel legkésőbb – körülbelül 25 éve –, ezért hirtelen, tömegében kerültek elő a betegek, akik akár 30-40 évig tünetmentesen éltek. Ez a vírus is elsősorban a vénás kábítószeresek között jellemző: 60-70 százalékuk fertőzött. A hepatitis C vírusban szenvedők 80 százalékánál alakul krónikussá a betegség, ami ellen nincs védőoltás, ám terápiája az elmúlt időszakban gyors fejlődésen esett át. Az egyetemi docens szerint a hazai egészségügy egyik legnagyobb sikere, hogy a korábban átlagosan egy évig tartó injekciós interferon-kezelést felváltotta az interferon-mentes terápia, ami 12 hét alatt a betegek közel 100 százalékának hozhat gyógyulást, azaz lényegesen rövidebb, hatékonyabb és sokkal kevesebb a mellékhatása. Ez a jelenleg ugyan nagyon drága, ám az OEP által támogatott kezelés Kelet-Európában csak hazánkban érhető el.
A hepatitis vírus roncsolja a májat, májgyulladást idéz elő, és több évtizedes fennállás alatt olyan mértékű májzsugort okoz, mint az alkohol, az elhízás vagy a többi krónikus májbetegség. Gyakori tünete a sárgaság. A B és C vírussal fertőzöttek esetében májelégtelenség és májrák is kialakulhat, ám korábbi stádiumban a betegség gyógyszeres kezeléssel visszafordítható. A hepatitis vírusfertőzéseket – a C kivételével – életünkben egyszer kaphatjuk csak el, aki átesett a betegségen és meggyógyult, az a továbbiakban védettséget élvez, és nem fertőződhet meg újra.
A szakember úgy véli, komplex szűrőprogramokkal sokat lehetne tenni a nem diagnosztizált, tünetekkel nem rendelkező, ám fertőző betegek felismeréséért.
