Kérdések és válaszok a kórházi integrációról

Egyetem

A Debreceni Egyetem Klinikai Központ, valamint a Kenézy Gyula Kórház és Rendelőintézet dolgozóinak tartottak kedden fórumot a Kölcsey Központban.

– Közösnek tervezett életünk útján most tesszük meg az első lépéseket. A minisztérium egyetértett a két intézmény integrációs törekvéseivel, amelyeket az érintettek Debrecen városával összefogva felvázoltak. Ennek eredményeként a miniszter elrendelte: a két intézmény közösen dolgozza ki annak részleteit, hogy miként fognak egy integrált egészségügyi ellátó intézményként működni a jövőben – ismertette Balog Zoltán, az emberi erőforrások miniszterének levelét Szilvássy Zoltán, a Debreceni Egyetem rektora a Kölcsey Központban tartott keddi dolgozói fórumon.

A rektor elmondta, hogy a miniszter három fontos időpontot határozott meg az integrációs folyamat részeként.

– 2015. június 30-ig a Kenézy Gyula Kórház és Rendelőintézet a Debreceni Egyetem fenntartásába kerül. Ez egy fenntartóváltás, nem jelent változást a napi munkában: mindenki ugyanott fog dolgozni, ugyanaz marad a főnök, ugyanúgy látják el a betegeket. Második lépésben a kiszolgáló és támogató funkciók integrációját 2015. december 31-ig kell lezárni. Közösen kell megszervezni mindazt, ami működteti a két intézményt: a kiszervezett szolgáltatásoktól az adminisztratív tevékenységekig. A végső dátum pedig 2016. december 31., amikor a szakmai feladatellátás integrációja befejeződik, és a Kenézy Gyula Kórház és Rendelőintézet a Debreceni Egyetem égisze alatt folytatja tovább a működését – sorolta Szilvássy Zoltán rektor.

Lampé Zsolt, a Kenézy Gyula Kórház és Rendelőintézet főigazgatója felidézte, hogy az integráció ötlete nem újkeletű, már a nyolcvanas évek végén megfogalmazódott a gondolat, hogy bizonyos területeken együttműködést kellene kialakítani a két egészségügyi intézmény között Debrecenben.

– Természetes, hogy sokakban megfogalmazódnak fenntartások és félelmek, ugyanakkor a párhuzamosságok felszámolása az integrációtól függetlenül is megoldandó feladat, így most inkább bizakodónak kell lennünk, mert ezt a folyamatot most mi határozhatjuk meg, és nem mások döntenek helyettünk. Az elmúlt két évtizedben már vannak eredményei a közös munkának. Több szakterületen – ahol egyébként országosan problémák vannak: például a gyermekgyógyászat, a kardiológia, a speciális diagnosztika – jelentősen nőt a színvonal, így ma már kijelenthetjük, hogy a közösen működtetett területeken jobb lett az ellátás, mint az országos átlag. Ha elindul az integrációs folyamat, akkor minden területen olyan együttműködést lehet kialakítani, amellyel jobban ki tudjuk használni az itt rendelkezésre álló kiváló szakemberállományt és az eszközparkot. A végeredmény egy országosan is mintaértékű egységes betegellátó rendszer lehet kiváló minőségi és mennyiségi paraméterekkel – emelte ki Lampé Zsolt főigazgató.

Balla György, a Debreceni Egyetem Klinikai Központ orvosszakmai igazgatója a megyei egészségügyi ellátás színvonala kapcsán kifejtette, hogy a számadatok alapján Hajdú-Bihar lakossága nem megy sem a szomszéd megyékbe, sem az ország más részeire, ez azt jelenti, hogy elégedett a helyi ellátással.

– A hajdú-bihariak mellett a szomszéd megyék több mint 20 százaléka, valamint Budapest, Győr, Szombathely, Zalaegerszeg lakosainak egy része is Debrecent választja. A kiváló szakemberek miatt jönnek ide! Ha változtatunk valamit, úgy tegyük, hogy se Hajdú-Bihar, se a szomszéd megyék lakosainak, se a gyermekek, se a felnőttek érdeke ne sérüljön. Egy jó orvost, nővért kinevelni nem néhány év, a magyar orvosok és nővérek pedig bárhol megállják a helyüket, ezért csak olyan változtatásokat csináljuk, hogy mindannyian itt találják meg a számításukat! Ez egy hosszú folyamat lesz. Az elmúlt hónapokban az osztályvezetők már egyeztettek, ezeknek a megbeszéléseknek egy része még hátra van, de az biztos, hogy a betegek és a dolgozók érdeke kell, hogy az első helyen álljon. Nekünk csak előre szabad mennünk, csak tovább javítani azt, amit eddig elértünk – hangsúlyozta Balla György orvosszakmai igazgató.

Ónodi-Szűcs Zoltán, az Állami Egészségügyi Ellátó Központ főigazgatója, akit az integráció felügyeletével bízott meg a miniszter a szegedi és a pécsi integrációt hasonlította össze a debreceni folyamattal.

– Az két pontszerű esemény volt: döntöttek az integrációról. Hétfőn reggel még külön voltak, kedden reggel már együtt. Nem sok vita, egyeztetés és beleszólás volt. Így azonban nem feltétlenül az optimális megoldást találták meg. Ezzel szemben Debrecenben más utat választott a fenntartó: nem fogunk semmit elhamarkodni, inkább felvállaljuk, hogy ez a folyamat menjen végig az intézményen. Így lesz másfél év, hogy a legoptimálisabb megoldás szülessen meg – jelentette ki Ónodi-Szűcs Zoltán.

A főigazgató hozzátette, hogy a kardiológiai terület a legjobb példa a már meglévő együttműködésre.

– Az a furcsa helyzet volt, hogy az ország egyik legnagyobb kardiológiai, szívsebészeti központjának nem volt rehabilitációs ellátása, nem volt járóbeteg rehabilitációs tevékenysége. A két intézmény vezetői az elmúlt időszakban sokat konzultáltak, míg végül a korábbi különböző intézményi kapacitásokból kiindulva egy teljesen új, komplex ellátást tudtak létrehozni, így senkinek nem kell elhagynia a megyét, teljeskörű ellátást kap Debrecenben – magyarázta Ónodi-Szűcs Zoltán.

A főigazgató megjegyezte: tudja, hogy mindenkit konkrétan a saját osztálya érdekel, de az ilyen kérdésekre az integráció jelenlegi szakaszában még nem lehet válaszolni. A következő időszak egyeztetésein dől el, hogy melyik terület, melyik telephelyen, milyen formában fog működni.

Bács Zoltán, a Debreceni Egyetem kancellárja kérdésre válaszolva elmondta, hogy a Kenézy Kórház orvosai nem lesznek automatikusan oktatók az egyetemen. A kancellár hozzátette, hogy olyan új jogszabályai környezetet szeretnének, amely tiszta viszonyokat teremt és megfelelően kezeli a gyógyítás és az oktatás finanszírozását: amennyiben egy orvos vagy egy szakdolgozó a gyógyítás mellett oktatni is szeretne, akkor annak legyen rá lehetősége, és megfelelő plusz jövedelmet is kapjon érte. Szilvássy Zoltán rektor hozzátette, hogy a két intézmény közötti javadalmazási különbségek megszüntetése fontos cél, melyet a miniszter is megjelölt levelében.

A klinikaigazgatói pályázatokhoz kapcsolódó kérdésre válaszolva a jelenlévők elmondták, hogy amennyiben egy kórházi főorvos megfelelő szakmai múlttal, műtétszámmal és portfólióval rendelkezik, akkor ugyanannyi eséllyel indulhat egy klinikaigazgatói pályázatnál. Utóbbi kiírására csak azoknál a szakmáknál kell számítani, ahol mélyrehatóbb szerkezeti átalakítás lesz.

Balla György orvosszakmai igazgató felhívta a jelenlévők figyelmét, hogy az integrációval nem csökken majd a betegszám, sőt inkább növekedés várható, mivel egy nagyobb intézmény még több beteget vonzhat.

– Létszámleépítés nagyon nehezen képzelhető el, sőt inkább arról kell beszélni, hogy nagyon sok szakmát tudunk mondani, ahol most is orvos- és nővérhiány van. Olyan megoldásokat kell kitalálnunk, amivel meg tudjuk tartani az embereket, arra kell ugyanis számítani, hogy több lesz a munka – jelentette ki Balla György.

Az adminisztratív területek kapcsán Szilvássy Zoltán rektor elmondta, hogy a párhuzamosságok megszűntetése miatt átcsoportosítások várhatóak, de leépítéseket nem terveznek. Bács Zoltán kancellár szerint a betegellátásban biztosan szükség lesz minden orvosra és szakdolgozóra, az adminisztratív területeket pedig fel kell mérni.

unideb.hu

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.