Minden idők legsikeresebb magyar zenés játéka a Csokonaiban

Kultúra

A legendás musicalt, A padlást mutatja be a Csokonai Színház december 21- én pénteken a Víg Kamaraszínházban. Presser Gábor, Sztevanovity Dusán és Horváth Péter félig mese – félig musicaljét Visky Andrej rendezésében láthatják a nézők.

A padlás – mely Sztevanovity Dusán meséjéből született, Presser Gábor zenéjével – minden idők legsikeresebb magyar zenés játéka, amelyet az 1988. január 29-es vígszínházi ősbemutató óta már majdnem az összes vidéki színház a műsorára tűzött. A fiatal Rádiós szerepében Kránicz Richárdot láthatja majd a közönség. A díszletet Claire De Liso, a jelmezt Nagy Eszter tervezte. A jól ismert dalok, az Örökre szépek, a Fényév távolság és a Szilvásgombóc nem először hangzanak el a Csokonai színpadán, hisz 1988-ban már műsorra tűzte a színház minden idők legnépszerűbb magyar musicaljét.

A padlás egy titokzatos hely föld és ég között, ahol mindenki keres valamit, valakit: a Rádiós a külvilágtól elzárkózva a világmindenség hangjait és lényeit kutatja szuper-számítógépével, Robinsonnal; Mamóka társaságra vágyik, Süni szerelemre, a rendőrök egy veszélyes bűnözőt üldöznek, a szellemek pedig több évszázada bolyonganak Révészt keresve, akitől végső megnyugvásukat remélik. Váratlan találkozások és fordulatok kuszálják össze a szereplők életét, a padláson pillanatok alatt hatalmas felfordulás lesz: Révész kipróbálja milyen egy emberi testben élni, Témüller le akarja buktatni Rádióst, a rendőrök pedig körbekerítik az épületet – a szereplők álmai egyre elérhetetlenebbnek tűnnek. A láthatatlanra és a szépre érzéketlen, otromba külvilág szüntelenül fenyegeti a padláson kialakuló fantasztikumot, de a végén megtörténik a csoda, a mese győz, a láthatatlan láthatóvá válik: a szellemek elköltözhetnek az „örök szépek bolygójára”, Rádiós pedig észreveszi Sünit és szerelemre lobban iránta.