Angela Merkel német kancellár hétfőn berlini sajtótájékoztatóján megerősítette, hogy nem indul újra pártja, a Kereszténydemokrata Unió (CDU) elnöki tisztségéért a decemberi tisztújító kongresszuson. A kormányfői tisztségről azonban nem mond le, de a jelenlegi lesz az utolsó kancellári ciklusa.
Hozzátette, hogy a következő törvényhozási ciklusban szövetségi parlamenti (Bundestag-) képviselőként sem kíván dolgozni, és más politikai tisztséget sem vállal.
Kérdésre válaszolva elmondta: döntése arra az esetre is vonatkozik, ha a kormány nem tölti ki a 2021 őszéig tartó ciklust, és előrehozott Bundestag-választást kell tartani.
Aláhúzta, hogy a 18. éve tartó pártelnöki munkásságának befejezéséről szóló döntés szakítás eddigi meggyőződésével, amely szerint a kancellári és a CDU-elnöki tisztség összetartozik.
Ez a szakítás “merész és kockázatos” – mondta, kifejtve, hogy módosított meggyőződése szerint a két tisztséget korlátozott időre mégiscsak szét lehet választani. Ez pedig lehetővé vált azáltal, hogy belátható időn belül lezárja politikai pályafutását.
Kiemelte: pontosan tudja, hogy mindez egyedülálló a német történelemben, de úgy érzi, ebben a megoldásban több az esély, mint a kockázat.
Mint mondta, ha nem lenne biztos abban, hogy a jelenlegi az utolsó kancellári ciklusa, nem döntött volna úgy, hogy nem pályázik ismét a pártelnökségre.
Már korábban meghozta ezt a döntést
Arról is szólt, hogy a döntést már a nyári törvényhozási szünet előtt meghozta.
Azzal kapcsolatban, hogy szeptemberben az Augsburger Allgemeine című bajor lap egy rendezvényén a pártelnöki tisztség megőrzésére utaló kijelentést tett, azt mondta, nyilatkozatában hagyott “egy kis mozgásteret”.
Angela Merkel ismertette: a CDU hétfői vezetőségi ülésén Annegret Kramp-Karrenbauer főtitkár és Jens Spahn egészségügyi miniszter is jelezte, hogy indulni kíván a pártelnöki tisztségért a december 7-én Hamburgban kezdődő kétnapos tisztújító kongresszuson.
Hangsúlyozta, hogy nem kíván részt venni az elnökválasztási folyamatban, és kormányfőként kész együttműködni a CDU demokratikusan megválasztott új vezetőjével.
Angela Merkel döntésének közvetlen előzménye a vasárnapi hesseni törvényhozási (Landtag-) választás, amelyen a CDU ugyan az első helyen végzett és várhatóan folytathatja a kormányzást eddigi partnerével, a Zöldekkel, de 1966 óta a leggyengébb eredményt, 27 százalékot ért el.
Ez “keserű és csalódást keltő”, azért is, mert a CDU-s vezetésű hesseni kormány jó munkát végzett. A rossz eredmény inkább a szövetségi politikáról alkotott választói véleményeknek tulajdonítható, kétségtelen, hogy a hesseni CDU sokkal jobban szerepelt volna, ha nem érvényesül “a szövetségi politika negatív hatása” – mondta Angela Merkel.
Hangsúlyozta, hogy pártelnöki és kancellári tisztségéből adódóan személyesen felelős a választási eredményért. Mint mondta, az általa vezetett szövetségi kormány “elfogadhatatlan képet mutat magáról”. Ezt nem lehet elhibázott kommunikációval magyarázni, sokkal többről van szó, egy nem megfelelő “munkakultúráról” – mondta Angela Merkel, hozzátéve, hogy mostantól a szövetségi kormány teljesítmények javítására, a “jó kormányzás” helyreállítására összepontosítja erejét.
Seehofer tisztelettel búcsúzik
A koalíciós társ és testvérpárt, a bajor Keresztényszociális Unió (CSU) részéről Horst Seehofer pártelnök, a Merkel kormány belügyminisztere azt mondta: “voltak vitáink, de mindig bizalom és kölcsönös tisztelet jellemezte az együttműködésünket, ennyiben sajnálom, hogy eljött ez a fordulópont”.
“Kár. Kimondom kereken, hogy kár”
– mondta Horst Seehofer, aki a kilencvenes évek eleje óta dolgozik együtt Angela Merkellel, a 2015-ös menekülthullám óta pedig a menekült-, és migrációs politika körüli súlyos konfliktusok jellemzik kapcsolatukat.
A szövetségi kormányt alkotó koalíció harmadik tagja,a Német Szociáldemokrata Párt (SPD) részéről Andrea Nahles elnök a párt vezetőségi ülése után tett nyilatkozatában hangsúlyozta, hogy Németország “komoly politikai helyzetbe” került, amelyet csak a kormányzás megújításával lehet rendezni.
Angela Merkel szavaival megegyezően azt mondta, hogy a szövetségi kormány “elfogadhatatlan állapotban” van, ezért a szociáldemokraták a november 4-én kezdődő kétnapos kibővített vezetőségi ülésükön konkrét célokat tartalmazó “menetrendet” – munkatervet – dolgoz ki arról, hogy mivel kell foglalkoznia a kormánynak a következő időszakban.
A Bundestag ellenzéki pártjai eltérően ítélték meg Angela Merkel döntését. A legnagyobb ellenzéki párt, a CDU/CSU pártszövetségtől jobbra álló Alternatíva Németországért (AfD) társelnöke, Alexander Gualand úgy vélte, pártjának “nagyon sok köze van” a szövetségi kancellár hatalmának csökkenéséhez. A másik társelnök, Jörg Meuthen hozzátette, hogy Angela Merkelnek a kancellári tisztségtől is meg kell válnia
A liberális Szabad Demokrata Párt (FDP) vezetője is a kancellári tisztségből való távozásra szólította fel Angela Merkelt. Christian Lindner szerint a pártelnöki pozícióból való távozással “Merkel asszony nem arról a tisztségéről mond le, amelyikről kellene”.
A Zöldek társelnöke, Annalena Baerbock hangsúlyozta, hogy Angela Merkel pártelnöki munkássága tiszteletet érdemel, hiszen egy nehéz időszakban vette át a párt irányítását, és megnyitotta a CDU-t egy “modern társadalomkép” felé. Arról sem szabad megfeledkezni, hogy Angela Merkel az első női politikus az “időként nagyon erősen férfiak által dominált” CDU élén – mondta.
