Papp László nagy örömmel jelentette be március elején, hogy Debrecen városa és az itt működő cégek 200 dolgozónak fognak albérlettámogatást adni. A koncepció szerint a bérleti díj harmadát fizeti a bérlő, harmadát a cége, aki alkalmazza és az utolsó harmadot a város. Az elképzelés jól hangzik viszont mint, minden támogatás, ami megjelent az elmúlt években a magyar piacon, legyen szó Sulinetről, szocpolról vagy Csokról, az adott területen mindig áremelést eredményezett.
Ez a program a 200 kiválasztott számára biztosan olcsóbb lakhatást fog jelenteni, viszont hozzá fog járulni a bérleti díjak emelkedéséhez is. Lehet a városházán úgy gondolják, hogy ez hatalmas gesztus (választások jönnek, választási költségvetés van), de valójában ez csak keveseknek jelent megoldást.
Ahhoz, hogy a bérleti díjak csökkenjenek növelni kellene a kínálatot. Az ingatlanpiac kézben tartása azonban Debrecemben még nem lehetséges a városháza részéről (ellentétben Béccsel) mert a város csak ímmel-ámmal építi a várost. Engedélyeket adnak, segítenek a beruházóknak ingatlanokat felvásárolni, most például a Miklós utcán, de nincs egy folyamatos ingatlan és infrastruktúra fejlesztés. Kapkodás van. A Cívis Ház hiába rendelkezik két ezer lakóingatlannal. Láthatóan nem bír a feladattal. Könnyen felismerhetők bármely társasházon a CH által bitokolt lakások az állaguk alapján. Lehetne lakásügynökséget is létrehozni. Az üresen álló ingatlanokat önkormányzati cég kezelhetné. Így talán kevesebb puszuló házat látnánk a külső részeken is.
Megoldás lehetne, ha a város úgy adna át építési területeket a beruházóknak, ahogy pl. a Református Egyház megkapta a Platán utcai telket, hogy bölcsődét húzzon fel rá. Egy ilyen együttműködést lakóingatlan esetén tovább kellene módosítani. A város adja a telket, az ingatlant felépíti az adott cég és így a város lakásokhoz jut az adott ingatlanban. Magántulajdonosok esetében ez már egy bevett gyakorlat Debrecenben.
Néhány éve a város megépítette a Forest Offices irodaházat. Aztán gyorsan lepasszolták a NER embereinek, akiktől az Egyetem vette végül át. Utólag látható, hogy kollégiumnak több értelme lett volna ott. Magáncégek ezért is építenek “kollégiumot” a Kassai Campussal átellenben. A város miért nem látja, hogy erre van inkább szükség?
Kósa Lajos elpasszolta a Móricz kolit a Konzi mellett, holott kiváló egyetemi kollégium lehetett volna. Idén talán el is készül a társasház a helyén. A Váczi kolit, az Apafi sarkon, szintén elpasszolták, holott az egyetemisták részéről bőven lett volna jelentkező ide is. Sajnos a magánérdek gyakran felülírja a közérdeket a Piac utca 20-ban.
Felvetődik az a kérdés is, hogy a Debreceni Egyetem miért nem épít kollégiumokat? Ha van pénz Innovációs Parkra, vakcina gyárra, akkor miért nem építenek a Vezéren szálláshelyeket is? A sokat kárhoztatott Magyar Bálint óta nem volt egyetemi kollégium építés a városban. A magántőke bevonása most nem is lenne szükséges. Hely pedig bőven van a Böszörményi és Kassai Campuson is.
Másik megoldás az, hogy vissza kell hozni az emeletes ágyakat az egyetemi kollégiumokba. A 20 évvel ezelőtt bevezett komfort emlésen lehet csökkenteni. A Benczúr legendás 20 és 40 ágyas szobái életreszóló barátságokat alapoztak meg.
N.Nagy Sándor
