Forrás: YouTube

Botrány Ákos körül – egy újságíró szemével

Uncategorized

Nemzetközi politikai botrány kerekedett egy Ákossal készült interjúból. Az alábbiakban áttekintjük, milyen újságírói manipulációs trükkök vezethettek oda, hogy egy -nem is a legnézettebb- hazai TV-n sugárzott beszélgetés pár másodpercéből ilyen felháborodás és nemzetközi botrány lett.

A szerző Kenyeres Attila, a „Meghamisított valóság – a médiamanipuláció titkai” könyv írója.

Mi történt?

Interjút adott Kovács Ákos zenész az Echo TV-nek. A 47 perces beszélgetésben többek között kitért gyermekkorára, milyen elvek mentén nevelték szülei, milyen elveket vall ő maga, mit tart „normálisnak”, de szóba ejtette kapcsolatát is a rajongókkal. Riporteri kérdésre (09:00 körül) kifejtette, mit gondol az emancipációról. És ebből lett a botrány.

Mit mondott Ákos?

Az énekes a tőle megszokott fölényes stílusban mintegy kinyilatkoztatta az egyetemes igazságot. Azt, hogy létezik „abszolút jó”. És elmondta, hogy az micsoda. Majd -direkt sarkítva- hozzátette: az emancipációnak nagyjából a női súlyemelés megalapítása az eredménye. Ákos szerint a nőknek nem az a dolguk, hogy ugyanannyit keressenek, mint a férfiak. Majd folytatta: bár a mai világban már lassan mindennek a pénz az értékmérője, de úgy véli, a nőknek nem kéne a pénz utáni hajszában a férfiakkal versenyezniük. Többször hozzátette: egyformán fontosak a férfiak és a nők, de más-más szerepük van az életben, idézve Mózes könyvéből is. Szerinte a két nem közti biológiai különbségek is azt jelzik, mindenkinek más a feladata, ezért sem kellene egymással vetélkedniük a munkaerőpiacon. Mindkét nem képviselői a biológiailag rájuk szabott szerepeket lássák el.

Mi történt tehát? Ákos kifejtette, mit gondol. Lehet vele vitatkozni, lehet a már-már pökhendi és lekezelő stílusát kifogásolni, de a véleményét joga van elmondani. Ő pedig így látja a helyzetet, neki ez a meggyőződése.

A riporter
A riporter

Mit közölt ebből a sajtó nagy része?

A legtöbben azt a kiragadott mondatot, hogy „a nőknek nem az a dolguk, hogy ugyanannyit keressenek, mint a férfiaknak”. Ezt úgy magyarázva, hogy Ákos szerint a nőknek kevesebb fizetés kéne járjon, ők nem érdemelnek ugyanannyi munkáért ugyanannyi pénzt. Ezt mondta? Nem.

A sajtó nagy része tehát egyetlen, valóban félreérthetően megfogalmazott mondatot kürtölt világgá, a szövegkörnyezetből kiragadva, különféle eltorzított magyarázatokkal körítve. Vélhetően tőlük vették át bizonyos nemzetközi lapok is, amelyek szerint Ákos szexista, aki kétségbe vonja a női egyenjogúságot, és a nők csípője azért szélesebb, mert egyetlen dolguk a gyerekszülés.

Azt már nem említve, hogy Ákos többször hozzátette: egyformán fontosak a férfiak és a nők, csak más és más a szerepük. Vajon a nemzetközi lapok munkatársai közül hányan nézték meg a teljes interjút, vagy legalább a témáról szóló 4 perces részt? Vagy ők is csak a magyar sajtó egy részében közölt kiragadott és elferdített mondatokat olvasták, amelyeket akár maguk is tovább ferdítettek?

 

Mit láttak ebből a nézők?

A 47 perces interjúból 33 másodpercet tett ki az a rész, amiből a világraszóló botrány lett. Míg a teljes interjú ezen cikk megírásakor 306 ezer kattintásnál járt a YouTube-on, addig a kiragadott részlet már 370 ezernél. Az emberek nagy része tehát a médiakampány után ment, nem véve a fáradtságot arra, hogy Ákos gondolatait a teljes szövegösszefüggésében meghallgassa. Ez is mutatja, mekkora szerepe van a sajtónak abban, mit és hogyan tálal, és jelzi, mennyire kiszolgáltatott lehet a közvélemény az újságíróknak.

 

Milyen manipulációs trükköket alkalmazhatott a hazai és a nemzetközi sajtó?

1.Egy valóban szerencsétlenül sikerült mondat kiragadása a szövegkörnyezetből.

2.Annak szétkürtölése minél több csatornán, eltorzított értelmezéssel fűszerezve.

3.A nyilatkozó magyarázkodásra (vesztes pozícióba) kényszerítése. Ha nem szólal meg, az is jó, mert azt lehet sugallni, hogy lapít.

4.Manipuláció a számokkal: az eredeti, 47 perces interjút “közel egy órásként” írták le, minél hosszabbnak feltüntetve, vélhetően azért, hogy kevesebben nézzék meg.

5.Helyette egy 33 másodperces interjúrészlet közzététele, hogy csak a kiragadott részt lássák az emberek, ha lehet, ne tudjanak az eredeti szövegkörnyezetről.

6.Szakértők, politikusok stb. reagáltatása a témában, minél többször és minél többféle módon felidézve az eltorzított gondolatot, negatív érzetet keltve a befogadóban. És persze sokan sok csatornán fejtik ki véleményüket pro és kontra. Ahogyan ez a cikk is.

Mi lehetett a botránykeltés oka?

Vélhetően politikai okokból keltett a sajtó bizonyos része ekkora botrányt. Valószínűleg azért, hogy lejárassa a nyíltan a jelenlegi kormánypárttal szimpatizáló Ákost, rajta keresztül pedig a magyar kormányt. Amely aztán be is kapcsolódott az adok-kapokba – az már persze vitatható, hogy ezt jól tette-e… Azt, hogy a szerződést az Ákossal a nagy nyilvánosság előtt felbontó (és ezzel őt kényelmetlen helyzetbe hozó) német telekommunikációs cég képviselői meghallgatták-e a teljes beszélgetést, vagy csak az eltorzított sajtóhírekre és az annak nyomán kitört botrányra figyeltek, nem lehet tudni. Annyi biztos: Ákos az interjúban nem vitatta az egyenlő munkafeltételeket és béreket, amikre a német cég hivatkozott a szerződés felbontásakor. Ilyet csak bizonyos cikkekben sugalltak.

A példa jól mutatja, milyen erkölcsi és anyagi károkat tud okozni, ha valaki gondolatait kiforgatja a média. Politikai, szakmai karriereket tehet tönkre, vagy akaszthat meg, kritikus helyzetben akár választásokat dönthet el egy hasonló médiakampány. Természetesen nem okolható csak a sajtó, hiszen nem kell félreérthető gondolatokat közölni, és akkor nincs botrány. De ez sok esetben nehéz, ha kényes témában nyilatkozik valaki, főleg, ha élő a beszélgetés (bár Ákosnál nem így történt).

 

Ugyanilyen esetek:

Kövér László „köteles beszéde” 2002-ben.

Matolcsy György „jól meg lehet élni 47 ezer forintból” el nem hangzott kijelentése 2012-ben.

 

Mi a közös ezekben?

Minden esetben félresikerült, vagy nagyon könnyen félreérthető gondolatot fogalmaztak meg igencsak szerencsétlen módon -és mindig szóban- az érintett politikusok. Ezt a sajtó egy része kiragadta az eredeti szövegösszefüggéséből, egy apró ferdítéssel teljesen más, szélsőséges, felháborító gondolatokat tulajdonítva az illetőknek. Majd a már eltorzított állításokat szétkürtölte, vitákat generált róla, megszólítva másokat stb. (A forgatókönyv szinte ugyanaz volt, mint Ákosnál.) Holott egyikük sem azt mondta, amit a média nagy része nekik tulajdonított, botrányt keltve. A szóbeli interjúk esetében bárkivel megeshet, hogy félreérthetően sikerül egy-egy mondat. Ezért az írásos válaszadás lehet a biztosabb módszer. Persze az is kiforgatható, ha valaki szándékosan ártani akar….

Kenyeres Attila

Update:

A cikk írójától természetesen távol állt, hogy bárki szélsőséges eszméit, arrogáns megnyilvánulásait megvédje, és magyarázkodjon, netán helyesbítsen helyette. A cikk csak azt mutatja be Ákos esetén keresztül, milyen trükköket alkalmazhat a sajtó szerencsétlenül sikerült és/vagy könnyen félreérthető mondatok esetében, annak milyen következményei lehetnek.

11 thoughts on “Botrány Ákos körül – egy újságíró szemével

    1. Nagyon jó, hogy van egy-két józan írás is ebben a nagy média zajban (a hype jó szó erre a jelenségre). Kenyeres Attilának igaza van, az embereket valahogy fel kellene vértezni a média manipuláció ellen. Csak egy ötlet, nem lehetne, hogy Attila indít egy blogot az ilyen jelenségek rendszeres bemutatására. “Alapanyag” biztos bőven akad.

    2. Elolvastam, amit lehetett az ügyben, de nem találkoztam olyannal, hogy bárki magyarázta volna Ákos bizonyítványát, mert nincs szükség rá, egyértelmű. Meghurcolnak egy embert a véleménye miatt, ami szerintem csak akkor felháborító, ha kiragadunk belőle egy mondatot. Mint sokszor tapasztaltuk már, hatásos fegyver ez, ha valakit ki akarnak készíteni. Kormányhoz való elvhűsége miatt, őt is kikellett.Öntudatos, dolgozó nő vagyok 18 éves korom óta, érdekes módon, én értem, hogy mit akart Ákos mondani. Nekem semmi érdekem nem fűződik ahhoz, hogy ne értsem.Manapság, nem népszerű vélemény ez, de ilyenkor lép életbe a sokat hangoztatott szabadság a véleménynyilvánításhoz.Elintézzük egy fejcsóválással a rasszizmust, de Ákosnak nem bocsájtjuk meg, amikor szóvá teszi, hogy sok nő képtelen fontossági sorrendet tartani és inkább a karrierje építését választja és nem szűl gyereket, vagy a igen, a nagymama neveli fel.Lehet Ákossal vitatkozni, időnként van is miről, de azért ketté vágni a karrierjét, mert ezt megmondta, ez enyhén szólva is, ágyúval a verébre. Emögött, valami más is van, amit még nem tudunk, de idővel ki fog derülni.

      1. Egyetértek Valériával, sokan szerettünk volna CSAK anyukák lenni, mert ez a munka mellett még akkor is nagyon nehéz, ha nem borul fel az egyensúly!

  1. Szerintem nagyobb itt az egész nek a füstke mint a lángja. Szerintem sok nő örülne ha megtehetné . hogy ,, csak., , Anyuka legyen ne kelljen mellette dolgoznia , mert ugyebár 2-3 gyermek ellátása is felèr egy műszakkal arról nem is beszêlve ha még több gyermeket kell ellátnia. Jó volna , ha ezt megtehetné ,de sajnos ezt nagyon kevesen tehetik meg , hogy ne legyen főállásuk is. Én az Ákos mondanivalójából ezt szűrtem le , nem azt hogy lenézi a nőket. Sajnos ezt egy kicsit felfújták , vagy nem kicsit nagyon. Nem azért írtam mert valamelyik pártot pártolnám vagy Ákost , de én így látom.

  2. Szerintem az is médiamanipuláció, ha az elemző példaképpen valahogy csak olyan eseteket említ (ákos, matolcsy, kövér), ahol a baloldali sajtó támadja a szegény jobboldali közéleti szereplőt, aki “nem is azt mondta”. A hitelesség kedvéért ajánlom a fordított irányú elemzéseket is elvégezni (pl. őszödi beszéd).

    1. Kedves Mátyás! Meglátása helytálló, vártam a hasonló kritikát. A cikk eredeti verziójában valóban szerepelt az őszödi beszéd is, sőt Mikola István ugyancsak 2006-os, hírhedt “szingli hordás” beszéde. Ami miatt ezeket végül mégis kihagytam, az az, hogy ezekben az esetekben nem volt ilyen szintű félremagyarázás. Mikola István valóban szó szerint “szingli hordákról” beszélt, ahogy Gyurcsány Ferenc valóban “kurvaországozott”. Ezeken a trágár és durva kijelentéseken már nem nagyon volt mit torzítani a sajtóban.
      Az őszödi beszéd külön eset amiatt is, hogy az -a többitől eltérően- nem nyilvánosan, hanem zárt körben hangzott el. Tehát Gyurcsány nem volt tudatában, hogy amit mond, azt egy egész ország hallja majd. Így nem hasonlítható sem a Kövér Lászlós elszólásokhoz, sem Ákoshoz, sem Matolcsyéhoz, de Mikoláéhoz sem.
      Annyiban rokon, hogy ott is az eredeti szövegkörnyezetből kiragadva hozták nyilvánosságra a mondanivalóját, és a forgatókönyv ott is valóban hasonló volt.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.