Az Integritás Hatóság elnöke a Budapest Integrity Conference-en válaszolt a Debreceni Nap kérdéseire.
Milyen újabb hatáskörbővítésekre, illetve adatbázis-hozzáférésekre lenne szüksége az Integritás Hatóságnak ahhoz, hogy még hatékonyabban tudja végezni a munkáját?
Ez egy összetett kérdés. Az Integritás Hatóság nemrég jelentős hatáskörbővítésen ment keresztül, amelynek következtében – bár ezeket a részleteket az ágazati törvényekben még le kell képezni – már viszonylag széles körű adathozzáféréssel rendelkezik. Ennek ellenére vannak olyan területek, amelyek jelen pillanatban még problémásak. Ilyen például a különböző állami adatbázisokhoz – így többek között a vidékfejlesztési támogatások adataihoz – való hozzáférés. Ezeknek a teljes körű, adatalapú elérése fogja lehetővé tenni a hatóság tényleges prevenciós, előrejelző szerepének kiteljesítését. Éppen ezért tettem javaslatot korábban arra is, hogy vizsgáljuk felül a rendszert: a magyar antikorrupciós ökoszisztéma ugyanis rendkívül fragmentált, töredezett. Nagyságrendileg 18–20 különböző szervezetnek van valamilyen feladata a gazdasági bűncselekmények megakadályozásával és felderítésével kapcsolatban. A következő hat hónapban kiemelten fontos lesz felmérni ezeket a hatásköri ütközéseket, valamint azt, hol vannak rések a jogosultságok között, és hogyan tudja az államigazgatás ténylegesen hatékonyan visszaszorítani a korrupciót.
A bevezető beszédében említette, hogy az intézmények közötti esetleges rivalizálás miatt információk veszhetnek el. Lát ezen a téren előrelépést az elmúlt időszakban?
Ez egy nagy feladat, amelynek az alapja az, hogy az államigazgatási szervek között kooperatív, együttműködő viszony legyen, ne pedig verseny. Úgy gondolom, ez nem olyan harc, amelyet egyetlen hatóság önmagában megnyerhet. Az biztos, hogy az Integritás Hatóság alapvetően együttműködési szándékkal van jelen ma a magyar közszférában.