Ismert személyeket is találunk a ma délelőtt megnyitott ügynökakták kartonjai között. Ítélkezni semmiképp sem szabad, a névsor ugyanis önmagában nem tárja fel a teljes igazságot: nem derül ki belőle, milyen kényszer hatására került valaki az állambiztonság hálójába, és valójában mit is tett ügynökként.
Így viszont a rendszer mindenkit egy kalap alá vesz, s az adatbázisokban szereplőkre válogatás nélkül ugyanaz a megbélyegzés nehezedik. Egy-egy egyéni szerepvállalás tisztességes megítéléséhez a beszervezési és munkadossziék tüzetes ismeretére lenne szükség. Ezeknek a dokumentumoknak a nagy része azonban hiányzik a levéltárakból, s a kutatások szerint többségüket valószínűleg örökre megsemmisítették.
Hírességek, ismert emberek, akik szerepelnek az ügynökaktákban
Dévényi Tibor („Déva”): A Három kívánság egykori házigazdájának 6-os kartonja szerint a lemezlovast és műsorvezetőt 1975. augusztus 4-én, 28 éves korában szervezte be a Belügyminisztérium III/III-as csoportfőnöksége (a belső ellenzék elleni elhárítás). A kartonján a minősítése „tmb.” (titkos megbízott), a beszervezés alapjaként pedig a „hazafias” megjelölést tüntették fel, ami a korabeli adminisztrációban az ideológiai meggyőződésből vállalt együttműködést jelölte. A foglalkoztatás vonalaként az „ifjúságvédelmet” jelölték meg, a beszervező tisztként pedig Kazán István hadnagy szerepel. Arról nincs adat, hogy Dévényi valóban készített-e jelentéseket, vagy hogy a nyilvántartás bejegyzése megfelel-e a valóságnak.
B. Tóth László („Göndör”): A népszerű rádiós műsorvezetőt, a Poptarisznya szerkesztőjét az 1981-es adatok szerint tartották nyilván hálózati személyként. Az ő kartonján a bejegyzések alapján mindössze egyetlen leadott jelentés ténye szerepel.
Vágó István („Quiz”): A 2023-ban elhunyt kvízmester és televíziós személyiség neve kizárólag a mágnesszalagok titkosított adatállományában bukkant fel. A bejegyzés a BM III/II–4–A alosztályához – a kémelhárításhoz – köti a személyét, ami a külföldi hírszerzők elleni védelmet szolgálta. Mivel adatait szigorúan titkosított hálózati személyként kezelték a mágnesszalagokon, ez a korabeli állambiztonsági logika szerint kiemelten védett státuszt jelez.
Szikora Róbert („Nanu-Nanu”): Az R-Go frontemberének neve egy 1984. februári adatlaphoz kapcsolódik, ahol titkos megbízottként („tmb.”) tüntették fel, szintén hazafias alapon. Szikora a nyilvánosságra hozatal után azonnal és határozottan visszautasította a vádakat. Elmondása szerint az Országos Rendezvényszervező Iroda (ORI) vezetőivel a koncertek előtt kötelező egyeztetéseket kellett tartaniuk a rendbontások megelőzése és a rendszer elleni felszólalások elkerülése érdekében, ám határozottan leszögezte: „Szerették volna, ha jelentéseket írok, de nem kértek rá, és nem is tettem ilyet. Ez abszolút kizárt. Meg sem próbáltak beszervezni.”
Torgyán József: a Független Kisgazdapárt (FKGP) néhai elnöke, Torgyán József kartonja szerint a politikust „Szatmári Lajos” fedőnéven 1957 novemberében próbálták beszervezni terhelő adatok alapján – az 1956-os forradalom alatt az Újpesti Forradalmi Bizottságban betöltött szerepével zsarolva őt. A dokumentumok tanúsága szerint Torgyán tanúként és gyanúsítottként is kihallgatásra került, de lelkiismereti okokra hivatkozva megtagadta a tényleges együttműködést. Hogy védje magát, egy időre elmegyógyintézetbe vonult. Mivel a szabadulása utáni zaklatások ellenére sem volt hajlandó munkát végezni, az állambiztonság 1958 májusában formálisan is kizárta a hálózatból, munkadossziéja („M-dosszié”) pedig soha nem keletkezett. Az most közzétett levéltári papírok lényegében igazolják Torgyán korábbi, 1991-es borítékügy idején tett nyilatkozatait.
Vikidál Gyula: a zenész még 2004-ben vallotta be, hogy „Dalos” fedőnéven öt éven át, 1981 és 1986 között a III/III-as csoportfőnökség hálózatához tartozott. Vikidál titkos megbízottként szóbeli jelentésekkel szolgálta ki a hatóságokat, amelyekben többek között Nagy Ferót és Erdős Pétert is célba vette.
Nógrádi György („Raguza”): A Fidesz-közeli biztonságpolitikai szakértőt a dokumentumok szerint 1981 júniusában szervezte be a BM III/III-as csoportfőnöksége ifjúságvédelmi vonalon, titkos megbízottként. Bár Nógrádi korábban többször is tagadta a beszervezést, Ungváry Krisztián történész kutatásai és a most előkerült mágnesszalagos adatok alapján feladatokat is kapott az állambiztonságtól.
Karikó Katalin („Lengyel Zsolt”): A Nobel-díjas kutató neve a 6-os kartonok és a mágnesszalagok között is megtalálható mint foglalkoztatott hálózati személy. 2018-ban maga hozta nyilvánosságra.
Martonyi János („Magasdi”): Az első és második Orbán-kormány külügyminisztere a kémelhárítással foglalkozó BM III/II-8-A egység nyilvántartásában szerepel.
Szita Károly („Krakus Péter”): Kaposvár polgármestere 1980 és 1989 között állt a BM III/II. osztályának kötelékében.
Kiss-Rigó László („Lawrence”): A szegedi püspök 1989 júniusától szerepelt a BM III/III-1-a egyházi vonalán.
Csurka István („Raszkolnyikov”): A drámaíró-politikus esetében a dokumentumok igazolják, hogy zsarolással próbálták beszervezni, de érdemi ügynöki munkát nem végzett, így kapcsolatát hamar megszüntették.
Lezsák Sándor: Az MDF alapítójának neve a mágnesszalagos nyilvántartásban bukkant fel.
Szegvári Katalin („Spán Katalin”): A szerkesztő-riportert 1977-ben szervezték be hazafias alapon; előbb a III/II-es polgári kémelhárításnak, majd 1983-tól a III/III-nak dolgozott titkos megbízottként.
Fenyvesi Csaba („Mészáros”): A háromszoros olimpiai bajnok vívót 1967-ben informátorként szervezték be a III/III-2-b alosztályhoz.
Novák Dezső („Nemere”): A kétszeres olimpiai bajnok labdarúgót terhelő adatok alapján szervezték be.
Kárpáti György: A háromszoros olimpiai bajnok vízilabdázó a III/III-as szervezethez tartozott, ahonnan 1987-ben zárták ki.
Jogszabályi háttér
Az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára (ÁBTL) hangsúlyozza: a kartonok vagy adatbázis-bejegyzések puszta létezése nem jelent egyet azzal, hogy az adott személy valóban tisztában volt a nyilvántartásba vételével, vagy hogy ténylegesen együttműködött és jelentéseket írt volna. Számos esetben előfordultak meghiúsult beszervezések, papíron végrehajtott vagy fiktív bejegyzések is.
A nyers adatok nyilvánosságra hozatala miatti társadalmi feszültségek kezelésére Tarr Zoltán miniszter egy független szakértői testületet állított fel. A testület célja, hogy szakmai kapaszkodót és kontextust nyújtson az iratok értelmezéséhez. Ahogy Magyar Péter miniszterelnök az indulás kapcsán kiemelte: „A magyar embereknek joguk van megismerni a saját múltjukat, még akkor is, ha az igazság nehéz és fájdalmas.”
