Jó szokásához hűen riogatáscunamival próbálta megtartai szavazóit a Fidesz a 2026. április 12-es országgyűlési választás előtt. Talán sejtették, hogy baj lesz, de az is lehet, hogy csak megszokásból tették, de ezúttal a propaganda csődöt mondott. Fél évvel a Tisza közel háromnegyedes választási győzelme és a Fidesz megszégyenülése után lássuk, mi teljesült Orbán Viktor és a hajdú-bihari fideszes politikusok riogatásaiból.
Debrecenben egy állatmenhelyet is felhasználtak a dezinformációs kampányhoz
Az egyik legviccesebb kampánytéma a Tiszának tulajdonított kutya- és macskaadó volt. Az állítólagos adóterv szerint az állattartóknak házi kedvenceik után is fizetniük kellett volna.
A sztorit Debrecenben is tolták, 2026 januárjában Barcsa Lajos, Széles Diána, Szilágyi Edina és Piros Zoltán fideszes politikusok az Együtt az Állatokért Állatvédő Közhasznú Egyesület menhelyére látogattak, ahová adományokat is vittek. A látogatásról készült videóban a Tiszának tulajdonított adóterv következményeiről is beszéltek.
A menhely vezetőjére vonatkozó számítás szerint a feltételezett adó évente 4,3 millió forintos terhet jelentett volna a szervezetnek. A képviselők a kutyák és macskák után fizetendő, állatonként 18 ezer forintos összeggel számoltak.
A történet azonban hamarosan más megvilágításba került. Az RTL Híradó 2025 decemberében arról számolt be, hogy az állítólagos adótervet alátámasztó dokumentumban hivatkozott egyiptomi egyetemi tanulmány nem létezett. A Sohag Egyetem közlése szerint ilyen tanulmány nem jelent meg a kiadványukban, és a megnevezett szerző sem publikált náluk. Más hivatkozások hitelességével kapcsolatban is kérdések merültek fel.
A Tisza tagadta, hogy a dokumentum az ő programjuk lenne, és kutya-macskaadóról egyelőre szó sincs a magyar parlamentben.
Ezerforintos benzin és háromszoros rezsi
A kampányban az üzemanyagárak és a rezsiköltségek emelkedésével is riogatott a Fidesz. Menczer Tamás például arról beszélt, hogy ha Magyarország lemond az orosz olajról és gázról, akár ezer forintba is kerülhet egy liter benzin, a lakossági rezsi pedig a háromszorosára nőhet.
Azóta az ezerforintos benzinár és a háromszoros rezsi sem vált valóra a kampányban felvázolt formában. A kijelentések tehát olyan lehetséges következményeket vetítettek előre, amelyek bekövetkezését az azóta eltelt időszak nem igazolta. Ez persze nem jelenti azt, hogy az energiaárak ne változhatnának, de a drágulás önmagában még nem bizonyítaná a kampányban megfogalmazott jóslatokat.
Egyelőre ez sem teljesült:
Más kérdés, hogy a Tisza-kormány a népszerűségvesztés réme miatt nem is nagyon mer hozzányúlni a Fidesz által bevezetett “jóléti” intézkedésekhez, így marad a “rezsicsökkentés” is.
1300 milliárdos megszorítócsomag
A Fidesz kampányában jelentős szerepet kapott az a dokumentum is, amelyet a Tisza állítólagos gazdasági terveként mutattak be. A több száz oldalas anyaghoz adóemeléseket, megszorításokat és más, a lakosságot érintő intézkedéseket kötöttek.
Az ügyben bírósági eljárás is indult. A Fővárosi Törvényszék az Index elleni perben első fokon kimondta, hogy a dokumentum nem a Tisza gazdasági terve. Az ítélet 2026 februárjában jogerőre emelkedett.
Ez azért lényeges, mert a kampányban a dokumentum tartalmát úgy mutatták be, mintha az a párt tényleges elképzeléseit tükrözné. A bírósági döntés alapján erre nem lehetett hitelesen hivatkozni.
A kamuadóval Papp László, Debrecen polgármestere is próbált riogatni, a januári közgyűlésen átnyomott egy nyilatkozatot, amely elutasítja a nem létező “Tisza-adót.” Később erre már máshogy emlékezett.
Háború, sorkatonaság és Ukrajna
A Fidesz a kampányban azt is állította, hogy a Tisza győzelme esetén Magyarországot belesodorhatják az orosz–ukrán háborúba, és akár magyar katonák is a frontra kerülhetnek. A sorkatonaság visszaállításának lehetősége szintén megjelent a kormánypárti kommunikációban.
A Tisza ezzel szemben tagadta, hogy magyar katonákat küldene a háborúba, és programjában sem szerepelt a sorkatonaság visszaállítása. A kampányban felvázolt forgatókönyv megvalósulását a rendelkezésre álló források nem igazolják.
Ukrajna támogatása és az uniós csatlakozás kérdése szintén visszatérő vitatéma volt. Ezeknél azonban különbséget kell tenni a pártok tényleges programja, a jövőbeli politikai döntések lehetősége és a kampányban megfogalmazott legsúlyosabb következmények között.
Slusszpoén: a sorkatonaság visszaállításáról néhány évvel korábban éppen Kósa Lajosék elmélkedtek.
“Egyáltalán lesz-e Debrecen”
Mi lehet félelmetesebb egy cívisvárosi polgár számára annál, ha szeretett városának pusztulását vetítik előre. Széles Diána a debreceni kampányhajrában odáig merészkedett, hogy azt fejtegette, ha kikap a Fidesz, minden odalesz:
“Azt érzem, hogy igenis ki fogunk állni a hazánkért vasárnap. Ezt kérem mindenkitől, és azt, hogy mondjátok el másoknak is, mit kockáztatunk: mi történik, ha a bizonytalanság jön a biztos helyett, és egyáltalán lesz-e Debrecen. Ott tudnak-e majd ülni a gyerekeink a nagytemplom padsoraiban? Meggyőződésem, hogy ezt garantálni tudjuk: Debrecen megmarad, fejlődik és stabil marad, és megőrizzük a békét is, amely a fejlődésünk alapja. Háborúban nincs fejlődés, csak rombolás. Ne hagyjuk, hogy a rombolás győzzön, hanem a béke, a biztonság és a fejlődés”
– mondta április 9-én az országgyűlési képviselőjelöltként Tompa Enikőtől súlyos vereséget szenvedő, de “gondoskodási alpolgármesterként” továbbra is hivatalában maradó Széles Diána.
Jelentjük, Debrecen továbbra is létezik, tiszás rombolásról egyelőre nem érkeztek hírek.
