Milyen telünk lesz 2026/2027-ben?

Kárpótlás a nyári aszályért? Ilyen lesz a telünk 2026/2027-ben

Ország

A meteorológiai modellek friss, hosszú távú előrejelzései egyre markánsabb körvonalat rajzolnak ki a 2026/2027-es téli szezonalitásra vonatkozóan.

Ne maradj le a debreceni és országos hírekről!
👉 Kövesd a Debreceni Napot a Facebookon >>
A legfrissebb hírekért kövess minket a Google News-on is

A Severe Weather összesítése szerint a globális időjárási rendszereket irányító trópusi Csendes-óceáni térségben egy rendkívül erős, a szuper El Niño kategóriát is jócskán meghaladó anomália van kibontakozóban. Az óceáni mélyebb rétegekben mérhető hatalmas hőmennyiség és a felszíni anomáliák azt mutatják, hogy a mostani esemény a feljegyzett történelem egyik legerősebbike lehet, ami az egész északi félteke légköri cirkulációjára rányomja a bélyegét.

Óriási hőenergia a Csendes-óceánon

Az El Niño események ciklusa önmagában nem példátlan, a ritkább “szuper” kategóriás események azonban évtizedenként legfeljebb egyszer-egyszer fordulnak elő, és drasztikusan átírják a hagyományos téli forgatókönyveket. A trópusi Csendes-óceán felszín alatti régióiban egy gigantikus méretű, úgynevezett lefelé tartó Kelvin-hullám pulzál keresztül, amelynek magjában a hőmérsékleti anomália a 9 Celsius-fokot is meghaladja a normális felett.

Ez a masszív hőforrás folyamatosan fűti a légkört, megváltoztatva a trópusi légköri áramlásokat (a Walker-cirkulációt). A folyamat nyomán hatalmas hullámvonatok indulnak el mindkét félteke irányába, amelyek átrendezik a magaslati futóáramlásokat (jet stream), valamint a globális nyomásmezőket. A legfrissebb előrejelzések szerint a tetőzés idén november és december környékére várható, tökéletes időzítést biztosítva ahhoz, hogy közvetlen hatást gyakoroljon a 2026/2027-es téli hónapokra.

Milyen telünk lesz?
Melegebbnek ígérkezik a tél az átlagosnál

Átlag fölötti csapadékot kaphat Európa

Miközben Észak-Amerikában a modellek egy rendkívül éles, kettészakadt (split-flow) áramlási rendszert és észak-déli hőmérsékleti kontrasztot jeleznek, Európában a megszokottabb El Niño-hatások érvényesülnek. A domináns szinoptikus mintát az Atlanti-óceán felől érkező, makacsul kitartó nyugati és délnyugati áramlások határozzák meg.

  • Hőmérsékleti anomáliák: s kontinens nagy részén – különösen a középső, nyugati és déli térségekben – az átlagosnál enyhébb télre kell számítani. A tartósan beáramló enyhe óceáni levegő gátat szab a sarkvidéki eredetiségű, hosszan tartó fagyoknak.

  • Csapadékviszonyok: mivel az Atlanti-óceán felől nedves tömegek érkeznek, Európa-szerte az átlagosnál több csapadék valószínű. Ez a nyugati, középső és délkeleti részeken bőséges esőzéseket jelent.

Milyen telünk lesz?
A várható csapadékanomália

Mit jelent ez a téli sportok kedvelőinek és a síelőknek?

A bőséges csapadék önmagában még nem hoz vastag hótakarót, ehhez ugyanis tartós hidegre is szükség van. A 2026/2027-es szezonban a síelők számára a magasság és a földrajzi szélesség lesz a kulcstényező:

  • A síterepek helyzete: az alacsonyabban fekvő síközpontok és a dombvidékek nehéz szezont valószínűsítenek, mivel a gyakori enyhe, esős időjárás gyorsan elolvasztja a természetes havat. Hasonlóan nehéz helyzetbe kerülhetnek a pireneusi, az apennini és a balkáni pályák.

  • A magashegységek: az Alpok legmagasabb régióiban (1800–2000 méteres tengerszint feletti magasság felett) viszont más a helyzet. Mivel a magasan fészkelő légköri zónákban a hőmérséklet továbbra is elég alacsony marad a havazáshoz, a bőségesen érkező atlanti nedvesség az átlagosnál is gazdagabb hótakarót eredményezhet a nyugati és középső alpesi csúcsokon.

Milyen telünk lesz?
A várható hómennyiség eltérése az átlagostól

A Sarki Örvény (Polar Vortex) labilitása mint bizonytalansági tényező

A szezon egészét azonban nemcsak az El Niño határozza meg, hanem a sztratoszférában örvénylő sarki örvény (Polar Vortex) viselkedése is. A legfrissebb előrejelzések (az ECMWF és a UKMO modelljei egyaránt) szokatlan gyengülési jeleket mutatnak a sarki örvény nyugati szeveiben már december végére és januárra vonatkozóan.

A szuper El Niño által a légkör magasabb rétegeibe pumpált hullámenergia destabilizálhatja a sarki örvényt. Ha ez a gyengülés a tél folyamán tovább gyűrűzik a felszíni rétegekbe, az időnként esélyt teremthet arra, hogy a tél második felében (január végén vagy februárban) északról betörjön a fagyos levegő Európa egyes részeire is. Ennek ellenére a statisztikai és modellalapú valószínűség azt mutatja, hogy a domináns európai karaktert mégiscsak az enyhe, óceáni légtömegek határozzák meg.

Összességében a 2026/2027-es tél Európában egy klasszikus, enyhébb, csapadékosabb szuper El Niño-szezont ígér, ahol a tartós téli hidegért és a vastag hóért a magashegységekbe, vagy északabbi tájakra utazni.

(Severe Weather Europe)