Meglehetősen felelőtlen kijelentést tett a Facebook-oldalán Ráki Zsolt, a Tisza Párt Békés megye 3. számú választókerületének egyéni országgyűlési képviselője.
“Leállítottuk a JÉGER-t, és szerencsére tegnap az eső is megérkezett” – üzente egy mosolygós emoji kíséretében az üzemgazdász és közgazdász végzettségű Ránki.
A politikus ezzel feláldozta a populizmus oltárán azt a tényt, hogy továbbra sincs fikarcnyi bizonyíték arra, hogy a jégkármérséklő rendszer “oszlatja szét” a felhőket.
A Tisza-kormány eleve óvatosan áll a témához. Bár Bóna Szabolcs agrár- és élelmiszergazdaságért felelős miniszter leszögezte, hogy “nem tudományos döntés” alapján, de ahol a gazdák megszavazták, ott leállítják a jégkármérséklő rendszert.
Nem a felhőket oszlatja
Foglaljuk össze sokadjára, hogyan működik az jégkármérséklő rendszer.
A JÉGER-rendszer 986 talajgenerátorral éget ezüst-jodid-oldatot, hogy a felhők felső rétegébe jutva csökkentse a jégszemcsék méretét és minimalizálja a jégkárokat; a HungaroMet előrejelzései alapján, 30–60%-os jégkockázat esetén működik április és szeptember között. Hatékonyságát jelzi, hogy 2017-ről 2018-ra egymilliárd forinttal csökkentek a kárenyhítési alap kifizetései, a NAK számításai szerint pedig ötmillió hektáron közel 50 milliárd forint értéket óv meg.
A tévhitekkel ellentétben nincs tudományos bizonyíték arra, hogy az ezüst-jodid megakadályozná az esőfelhők kialakulását vagy megállítaná a nyugati frontokat, ráadásul idén a gépek ritkább működése ellenére nagyobb az aszály, a téli hónapokban pedig eleve nem üzemelnek. Európa több nyugati országában is alkalmazzák ezt a módszert anélkül, hogy az gátolná a csapadék útját. A NAK az eddigi 2,5 milliárdos éves költséget 1,9 milliárdért vállalta át, a különbözetet kamarai biztos vizsgálja, miközben a generátorok valós idejű ellenőrzése és magas hatóanyagára eleve kizárja a visszaéléseket vagy a túlüzemeltetést.
Így alakulhatott ki a makacs tévhit:
JÉGER-vita: Miért dőlünk be a konteóknak, ahelyett, hogy a szakemberekre hallgatnánk?
