Rendkívüli hőhullám tombol Európa nyugati részén, és napokon belül a Kárpát-medencét is elérik a 40 fok fölötti napi maximumok. Az előrejelzések szerint több országban is megdőlhetnek a júniusi melegrekordok, miközben a meteorológusok egyre gyakrabban emlegetnek egy különös kifejezést: a hőkupolát.
De mit jelent ez valójában, és miért képes napokra vagy akár hetekre beragasztani a forróságot egy térség fölé?
Egy láthatatlan fedő Európa fölött
A mostani hőhullám hátterében egy rendkívül erős, magas légnyomású rendszer áll, amely szinte mozdulatlanul vesztegel a kontinens fölött.
A meteorológusok ezt a jelenséget nevezik hőkupolának (heat dome).
Képzeljünk el egy fazekat a tűzhelyen, amelyre rátesszük a fedőt. A fedő bent tartja a gőzt és a meleget. A légkörben pontosan valami hasonló történik: a magasnyomású rendszer nem engedi felemelkedni a meleg levegőt, így az egyre csak gyűlik és gyűlik a felszín közelében.
A felhőképződés is nehezebbé válik, ezért a napsugarak akadálytalanul érik a talajt, amely napról napra tovább melegszik.
Így érkezik hazánk főlé a hőkupola:
Miért lesz egyre forróbb?
A hőkupola nemcsak bent tartja a meleget, hanem folyamatosan fokozza is azt.
A magas légnyomás miatt a levegő lassan süllyedni kezd. Ahogy lefelé halad, egyre nagyobb nyomás alá kerül, összenyomódik, és emiatt tovább melegszik. Ugyanaz a jelenség figyelhető meg, amikor egy kerékpárpumpában összesűrítjük a levegőt: a pumpa felmelegszik.
A légkörben ugyanez történik hatalmas léptékben.
A sok napsütés és a folyamatosan melegedő, süllyedő levegő együtt olyan helyzetet teremt, amelyben a hő szinte napról napra halmozódik.
Rekordok dőlhetnek meg Európa-szerte
A brit meteorológiai szolgálat szerint a mostani hőhullám sok helyen 8-10 Celsius-fokkal magasabb hőmérsékleteket okozhat az ilyenkor megszokottnál.
Nagy-Britannia déli részén a hőmérséklet akár a 40 fokot is elérheti, ami rendkívül ritka az országban. Londonban és Dél-Angliában minden idők egyik legkorábbi 40 fokos napja következhet.
Franciaországban történelmi rekordok dőltek meg. Az ország több mint fele a legmagasabb fokozatú hőségriasztás alatt áll.
Spanyolországban, Portugáliában, Németországban, Svájcban és Luxemburgban is rendkívüli melegre figyelmeztetnek, több helyen 40-45 fok közötti hőmérsékletekkel.
Egyre gyakoribbak az ilyen helyzetek
A hőkupolák önmagukban nem új jelenségek. A légkör természetes működésének részei, és mindig is előfordultak.
A klímakutatók szerint azonban a globális felmelegedés miatt egyre gyakrabban alakulnak ki, és egyre intenzívebb hőhullámokat okoznak.
A melegebb légkör ugyanis magasabb „alaphőmérsékletről” indul. Ha egy hőkupola kialakul, könnyebben és gyorsabban vezet extrém forrósághoz, mint korábban.
Ráadásul egyre több kutatás utal arra, hogy a tartós magasnyomású blokkoló helyzetek is gyakoribbá válhatnak. Ilyenkor az időjárási rendszerek egyszerűen beragadnak egy térség fölé, és a hőség hosszabb ideig fennmarad.
Nem csak az emberekre veszélyes
A hosszan tartó forróság nem csak az egészséget terheli meg.
A csapadékhiány és a magas hőmérséklet gyorsan kiszárítja a növényzetet, ami jelentősen növeli az erdő- és bozóttüzek kockázatát. Egyetlen szikra is elegendő lehet ahhoz, hogy hatalmas területeken csapjanak fel a lángok.
Ezért a meteorológusok szerint a hőkupolák nem csupán kellemetlen nyári időjárási jelenségek, hanem az éghajlatváltozás egyik leglátványosabb és legveszélyesebb következményei közé tartoznak.
