Június 17-én lemondott a Budapesti Corvinus Egyetemet fenntartó Maecenas Universitatis Corvini Alapítvány kuratóriumában betöltött valamennyi tisztségéről – így kuratóriumi tagságáról és elnöki pozíciójáról is – Hernádi Zsolt, a Mol Nyrt. elnök-vezérigazgatója.
Döntéséről levélben tájékoztatta a Bacsa Györgyből, Lánczi Andrásból, Palotai Dánielből és Váradi Józsefből álló kuratóriumot, valamint a Bártfai Béla, Chikán Attila és Jánoskuti Levente alkotta felügyelőbizottságot.
Lemondó levelében visszatekintett az egyetemi modellváltás időszakára, és felidézte azokat a célokat, amelyek mentén a Corvinust ismét a nemzetközi közgazdasági felsőoktatás meghatározó szereplőjévé kívánta tenni. Kiemelte, hogy bár soha nem elégedett teljesen az elért eredményekkel, jelentős büszkeséggel tekint az elmúlt évek fejlesztéseire. Példaként említette, hogy vezetése alatt az egyetem költségvetése a háromszorosára nőtt.
Mint írta, jelentősen emelkedtek a hallgatói ösztöndíjak, emellett sikerült versenyképesebb feltételeket teremteni az oktatók számára is. Az elmúlt évek során több mint kétszeresére növelték a munkatársak bérezését, miközben egy kiszámítható, teljesítményalapú karriermodellt is bevezettek.
A Corvinus az egyetemi modellváltás egyik mintaintézményének számított. Bár a folyamat több esetben sikeresnek bizonyult, akadtak erősen átpolitizált, vitákat kiváltó vagy kellemetlen visszhangot kapó átalakítások is, mint például a Színház- és Filmművészeti Egyetem (SZFE) vagy a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem (MOME) modellváltása.
Hernádi úgy véli, hogy a mintaprojekt elérte a céljait, ennek ellenére most átadja a helyét.
Meggyőződésem, hogy az alapítványi működési forma jót tett a Corvinusnak. Ugyanakkor látom, hogy a közelgő jogszabályváltozás folyamán az egyetem valamilyen más és új feltételrendszer mellett fog működni. Bízom abban, hogy az új megőrzi a mostani vívmányokat és a változtatások egy még jobb egyetem irányába indulnak el
– írja szavait a Telex. Hernádi Zsolt azt írta, úgy tartja helyesnek, hogy „új rendszer kialakításában régi elnökként én ne vállaljak szerepet – hiszen óhatatlanul elfogult lennék a saját munkámmal szemben” – írja a lap.
A leköszönő üzletember javaslata szerint a megüresedő kuratóriumi helyet Misovitz Tibor, az alapítvány jelenlegi titkára tölthetné be.
A Tisza Párt már a választási kampány idején jelezte, hogy átalakítaná a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványok (kekvák) rendszerét. Később az uniós forrásokhoz való hozzáférés érdekében kidolgozott salátatörvényben egy kétszakaszos reformtervet is ismertetett.
A tervezet szerint az egyetemekhez kapcsolódó alapítványok 2027 augusztusában szűnnének meg, míg a nem felsőoktatási célú kekvák működése már 2026 nyarán véget érne. Az átmeneti időszakban szigorú szabályok határoznák meg, hogy kik, milyen feltételek mellett tölthetnek be tagságot a kuratóriumokban vagy a felügyelőbizottságokban. A jogszabály emellett részletesen rendelkezne a megszűnő, nem egyetemi alapítványok vagyonának és jogi helyzetének rendezéséről, valamint arról, hogy milyen feltételekkel működhetnek tovább más szervezeti formában, közérdekű vagyonkezelő alapítványként már nem.
A Tisza Párt kormányra kerülésével rövid idő alatt számos feladat került napirendre. Egyes ügyek feldolgozása gyorsabban, másoké lassabban halad, azonban a kekvák kérdése láthatóan kiemelt prioritást kapott, mivel ezek az intézmények akadályt jelentettek bizonyos uniós támogatások lehívásában.
Magyar Péter több alkalommal is tárgyalt a Mol vezetésével, köztük személyesen Hernádi Zsolttal. Az egyeztetések témái között szerepelt a védett energiaárak rendszere, az energiabiztonság, valamint az ellátási problémák kezelése. Az első találkozón szó esett a Mol osztalékfizetési gyakorlatáról is, amelyből a Corvinust és az MCC-t fenntartó alapítványok szintén részesültek. Hernádi Zsolt feltehetően már nem kívánt aktív szerepet vállalni a várhatóan gyors ütemben végrehajtandó modellátalakítás folyamatában.
