Lesújtó képet festett a magyar közoktatás állapotáról Radó Péter oktatási szarkértő. Radó szerint a rendszer ma már rosszabb helyzetben van, mint az egészségügy, és miközben az oktatás szinte teljesen lepusztult, a társadalomban mégsem jelentkezik tömeges igény a változásra.
Az Orbán-kormány szerinte semmit nem fog tenni a javítás érdekében, de a Tisza Párt körül sem látszanak határozott oktatáspolitikai elképzelések – derül ki a 24.hu interjújából.
Radó úgy látja, a magyar oktatási rendszer „gyermekmegőrzőként” működik: a gyerekek bejárnak, a pedagógusok megtartják az órákat, de az iskolában valójában kevés érdemi tanulás történik. A PISA-mérések szerint már az alsó tagozat végére kialakulnak azok a hatalmas teljesítményszakadékok, amelyek később végigkísérik a diákok életét. A gyerekek életpályája szerinte sokszor már negyedik osztályban eldől – aki ekkor lemarad, az nagy valószínűséggel véglegesen hátrányba kerül.
A szakértő a helyzetet azzal magyarázza, hogy az oktatásban hiányzik az etikai reflexió, a pedagógiai értékelés torz, a kutatásokat pedig ellehetetlenítették. A „jó iskolák” jellemzően magánintézmények vagy elit kerületek állami iskolái, amelyek csak az értelmiségi középosztály számára elérhetők, így a rendszer a társadalmi kasztosodást erősíti.
A ranglisták semmitmondók – figyelmeztet Radó –, hiszen nem a hozzáadott értéket, hanem pusztán néhány teljesítménymutatót mérnek. Empirikus kutatás híján ma már azt sem tudni pontosan, mely iskolák működnek valóban jól, és melyek csak látszólag.
Radó szerint az oktatási reform kulcsa az alsó tagozatban lenne, ahol a tanulási alapokat kellene megerősíteni és az egyenlőtlenségeket csökkenteni. Mint mondta, a gimnáziumokat békén kellene hagyni, viszont vissza kellene adni a szabadságukat. A reform előfeltétele azonban egy oktatási rendszerváltás lenne: a politikai kontroll és a bürokratikus centralizáció felszámolása, a pedagógusok autonómiájának helyreállítása, az önkormányzatok szerepének visszaállítása, a kutathatóság biztosítása.
A jelenlegi tantárgyi struktúrát is elavultnak tartja. Radó szerint nincs szükség külön fizika-, kémia-, biológia- és földrajzórákra, helyette integrált természettudományi oktatásra lenne szükség. Mint fogalmazott: „itt az ideje, hogy túllépjünk a tantárgyfetisizmuson”, és ne lexikális tudást, hanem kompetenciákat és készségeket fejlesszünk.
A szakértő azt is kimondta, nem lenne tragédia, ha például a János vitéz kikerülne a Nemzeti Alaptantervből, hiszen az úgynevezett „általános műveltség” ma nem más, mint az értelmiségi középosztály kirekesztő kulturális kódja.
A jövőbe tekintve Radó hangsúlyozta: az oktatásnak progresszívnek kell lennie, hiszen a most iskolába lépő gyerekeket arra kell felkészíteni, amire szükségük lesz 25–30 év múlva. „Ha a magyar oktatás feladja az ambíciót, hogy képes legyen arra, amire az észt, finn vagy szingapúri rendszer, akkor le lehet húzni a rolót” – fogalmazott.
Bár a Tisza Párt részéről egyelőre nem lát konkrét reformelképzeléseket, Radó szerint az, hogy Bódis Kriszta gondolkodása megjelent Magyar Péter környezetében, némi reményre ad okot. A szakértő mindenesetre úgy véli, ha valóban jobb iskolákat akarunk, akkor a legfontosabb feladat az alsó tagozat megújítása, a tanulási alapok megerősítése és az esélykülönbségek csökkentése.
