A fideszes politikusok régóta próbálják átírni a katonák függelmeit szabályzó jogállási törvényt. A folyamat a hvg.hu szerint párhuzamosan zajlott azzal, hogy az év első felében szintén erőből, radikális “fiatalításba” fogtak a „veszélyhelyzet” miatt bevethető kormányrendelettel. Ennek áldozata lett sok tiszt, főtiszt és tábornok. 2023 tavaszáig folyamatosan egyeztettek a szakszervezetekkel a honvédek jogállásáról szóló törvény átfogó reformjáról. A folyamat a nyár elején megszakadt, azóta az érintetteknek semmilyen hivatalos információjuk nincs az őket érintő tervezett változtatásokról.
Az eredeti tervek szerint az új jogállási törvény szeptemberben, az őszi parlamenti ülésszak elején került volna az Országgyűlés elé, így lett volna idő az elfogadás után a szükséges jogi és szervezeti átalakítások levezénylésére, hogy jövő év január elsejétől életbe is léphessen. A törvény átfogó módosító javaslatát azóta sem nyújtották be, a hvg szerint ez már nem is terv.
A fideszes kormány ehelyett a jogállási törvényt apránként, az említett különös szolgálati rendről szóló rejtett módosításhoz hasonlóan “adagolva” hackelné meg. Javarészt nem is törvénymódosításokkal, hanem rendeleti úton, veszélyhelyzeti kormánydöntésekkel, illetve miniszteri rendeletekkel.
Ebbe a forgatókönyvbe illik a most megjelent számos törvénymódosító, illetve kormány- és miniszteri rendeletek. Honvédségi források tavaszi, nyár elejei határidőt tartanak valószínűnek az átállásra.
Megszűnne a hivatásos és a szerződéses jogviszony, helyettük egyetlen új jogviszony lesz, amit a katonával határozatlan vagy határozott időre kötnek – utóbbi lényegében megfelel a szerződésesnek. A kormányinfón elismerték, hogy az önkéntes tartalékos jogviszony megmarad.
Az állomány tagjainak egy részében elégedetlenséget szülő kiszivárgott változtatási javaslatok is vannak. Ilyen munkajogi, munkaszervezési és pénzügyi ötlet például, hogy:
· megszűnne a jelenlegi, egyértelmű kereseti szinteket tartalmazó illetménytábla és helyette sávos bérezés lenne: egy tól-ig határon belül a katona parancsnoka döntene a fizetés konkrét összegéről
· a konkrét fizetési összeg meghatározásához hasonlóan nagyobb mozgásteret terveznek a jogviszony meglétéhez kapcsolódóan is, mivel azt teljesítmény értékelés alapján is meg lehetne szüntetni
· nem lenne általános és speciális beosztás és előmenetel, hanem ehelyett minden beosztáshoz több rendfokozatot rendszeresítenének
· a jelenleg elérhetőnél kevesebb, csak háromféle bérpótlék maradna: a katonai titkosszolgálatnál dolgozóké, a tűzszerészeké és a speciális feladat végrehajtásáért járó pótlék
· a Magyar Honvédséggel kötött tanulmányi szerződés esetén, ha 6 évnél korábban távozik a seregből az illető, akkor a képzés díját vissza kellene fizetnie
· a szabadság helyett „szolgálatmentes nap” lenne, és a katonának kisebb mozgástere lenne eldönteni, mikor veszi ki ezeket a napokat, a parancsnok döntési jogköre nőne.
A tervezett változtatásokról az Országgyűlés honvédelmi és rendészeti bizottsága előtti, csütörtöki meghallgatásán nem beszélt a Fidesztől kapott kaszinókoncessziók révén milliárdossá vált honvédelmi miniszter. Szalay-Bobrovniczky Kristóf szerint „korszakváltás zajlik” a honvédségnél és mindent “a magyar emberek” biztonságot érintő “jogos elvárásának” rendelnek alá a szervezetnél
