Elkaszálta a Lex CEU-t az Európai Bíróság. A Bizottság kötelezettségszegési eljárást is indított a CEU miatt Magyarország ellen, amiről hamarosan döntenek.
Mindenben helyt adott az Európai Bíróság az Európai Bizottság kifogásainak a magyarországi felsőoktatási törvény 2017-es módosítása, a lex CEU miatt indított kötelezettségszegési eljárásban – derül ki a luxemburgi székhelyű testület kedden nyilvánosságra hozott ítéletéből.
A Magyarország által bevezetett feltételek, amelyek lehetővé teszik a külföldi felsőoktatási intézmények tevékenységének Magyarország területén való gyakorlását, az uniós joggal összeegyeztethetetlenek
– olvasható az Indexhez eljuttatott közleményben.
Az Európai Bíróság kimondta, hogy sérti az uniós jogot a magyar nemzeti felsőoktatási törvény 2017-es módosítása, ezért ezeket a rendelkezéseket meg kell semmisíteni.
A döntésről elsőként beszámoló EUrológus hozzáteszi, hogy
a jogszabály-módosítás Magyarországon csak a Soros György által létrehozott Közép-Európai Egyetemet érintette, ezért nevezték el lex CEU-nak.
A bíróság ítélete szerint a lex CEU összeegyeztethetetlen az uniós joggal.
Mivel az egyetem időközben Bécsbe költözött, ezért a döntésnek valószínűleg csak jogi következményei lesznek: a vitatott részeket a magyar parlamentnek hatályon kívül kell helyeznie.
Az Európai Bíróság a következő területeken állapított meg jogsértést:
a lex CEU sérti a Világkereskedelmi Szervezet (WTO) keretében kötött, a Szolgáltatások Kereskedelméről szóló Általános Egyezményt,
sérti a letelepedés és a szolgáltatásnyújtás szabadságának az elveit, valamint a belső piaci szolgáltatásokról szóló uniós irányelvet,
a kifogásolt rend elkezések a tudományos élet szabadságára, az oktatási intézmény alapításához való jogra, továbbá a vállalkozás szabadságára vonatkozó EU-s rendelkezésekkel is ellentétesek.
Az Európai Bizottság kötelezettségszegési eljárást indított a CEU miatt Magyarország ellen, erről hamarosan hoz döntést az uniós döntéshozó testület.
Ha a magyar kormány nem teljesíti az ítéletben foglaltakat, vagyis nem hozza összhangba saját jogát az uniós joggal, akkor az Európai Bizottság újabb, pénzügyi szankciók kiszabására irányuló keresetet indíthat.
A lex CEU-t 2017-ben szavazta meg a parlament, ami után tömegtüntetések voltak Budapesten.
