Megszavazta a Fidesz a felhatalmazási törvényt, nem került bele az ellenzék időkorlátos javaslata

Ország
Koronavírus

Elfogadta a parlament hétfőn a koronavírus elleni védekezésről szóló törvényt. A veszélyhelyzet idején a kormány a jogszabályoktól eltérő rendkívüli intézkedéseket hozhat az emberek egészsége, a jogbiztonság és a gazdaság stabilitása érdekében.

Varga Judit igazságügyi miniszter előterjesztésének kétharmados többséget igénylő rendelkezéseit 137 igen szavazattal 53 nem ellenében – sürgősséggel – szavazta meg az Országgyűlés.

A törvény a koronavírus miatt elrendelt veszélyhelyzettel összefüggő sajátos szabályokat állapítja meg.
A kormány a veszélyhelyzetben – a törvényben meghatározott rendkívüli intézkedéseken túl – az állampolgárok élet-, egészség-, személyi, vagyon- és jogbiztonságának, valamint a nemzetgazdaság stabilitásának garantálása érdekében rendeletével egyes törvények alkalmazását felfüggesztheti, törvényi rendelkezésektől eltérhet, és egyéb rendkívüli intézkedéseket hozhat. Ezt a jogkörét – szükséges és arányos mértékben – a humánjárvány megelőzése, kezelése, felszámolása, továbbá káros hatásainak megelőzése, elhárítása céljából gyakorolhatja – rögzíti a most elfogadott jogszabály.

Az Országgyűlés felhatalmazta a kormányt, hogy a veszélyhelyzetben az alaptörvény vonatkozó bekezdése szerinti rendeleteinek hatályát a veszélyhelyzet megszűnéséig meghosszabbítsa.

A Ház a veszélyhelyzet megszűnését megelőzően ezt a felhatalmazását visszavonhatja. A parlament továbbá megerősítette a veszélyhelyzet kihirdetéséről szóló rendelet hatálybalépése után a most megszavazott törvény hatálybalépéséig megalkotott, a veszélyhelyzettel összefüggő kormányrendeleteket.

Kimondták azt is, a kormány a veszélyhelyzet-elhárítás érdekében hozott intézkedésekről rendszeresen tájékoztatást ad az Országgyűlés ülésén, annak hiányában a házelnöknek és a frakcióvezetőknek.

A törvény rögzíti, hogy az Alkotmánybíróság (Ab) elnöke és főtitkára gondoskodik az Ab veszélyhelyzetben történő folyamatos működéséről. Az Alkotmánybíróság teljes ülése, valamint a tanács ülése a veszélyhelyzet megszűnéséig az Ab-elnök döntése alapján elektronikus kommunikációs eszköz igénybevételével is megtartható. Az Ab elnöke a veszélyhelyzetben engedélyezhet eltérést a testület ügyrendjétől.

Az ellenzék időbeli korlátozást kért

Dömötör Csaba államtitkár a veszélyhelyzet meghosszabbításával kapcsolatban elmondta, hogy az ellenzék ezt is „pártpolitikai szemüvegen” keresztül nézi. Szerinte a törvényre azért van szükség, mert biztosítani kell a gyors döntést a járványügyi helyzetben, határidőt pedig azért nem lehet mondani, mert „nincs ember, aki meg tudná mondani, hány hónapos küzdelemre kell berendezkednünk”.

A KDNP-s Hargitai János azt kérte, teremtsék meg a kormány számára az ideális feltételeket a veszélyhelyzetet kezelésére. Szerinte hiába mondja az ellenzék, hogy a kormány az elmúlt egy hétben is meg tudta oldani a törvény nélkül a helyzetet, Hargitai szerint lényeges különbség van: a kormány kért az elmúlt hétben, nem pedig rendelkezett.

A Jobbik, az MSZP, a DK, az LMP, a Párbeszéd, a Momentum, a Liberálisok, valamint Hadházy Ákos és Szél Bernadett független képviselők már egy hete nyilatkozatot adtak ki, amiben elmondták, miért nem tudják támogatni a koronavírus-törvényt.

Keresztes László Lóránt, az LMP frakcióvezetője a most hétfői parlamenti vitában azt mondta, szükség van a rendeleti kormányzásra, de ebben bizonyos garanciákat, időbeli korlátokat is be kell vezetni. Nem azért van szükség ezekre a garanciákra, mert az ellenzéki pártok ennyire érzékenyek, hanem mert a helyzet igen komoly, mondta, és hozzátette, az ellenzék módosító javaslatában szerepelt a 90 napos időkorlát, de benne van az a lehetőség is, hogy azt újabb 30 nappal meg lehetne hosszabbítani.

Tóth Bertalan, az MSZP elnöke arról beszélt a törvény kapcsán, az ellenzék hajlandó a konszenzus megteremtésére. Semmi mást nem kértek, csak hogy legyen egy határidő. „Beterjesztettük azt a módosító törvényjavaslatot, ami alapján meggondolhatják magukat, és kérem, hogy gondolják meg magukat” – mondta. Időben korlátlan felhatalmazást nem tudunk adni a kormánynak, tette hozzá.

A jobbikos Lukács László György is azt kérte, legyen a törvényben határidő: 60, 90, 120 napra kapjon a kormány felhatalmazást. „Mi azt kértük, a kormány ezt a helyzetet ne a saját hatalmának kiépítésére, de a járvány elleni harcra használja” – mondta. Lukács szerint a kormány hazudik, amikor azt állítja, hogy az ellenzék sosem mondta korábban, hogy határidőt akarnának: a politikus szerint ez már március 13-án és 18-án is elhangzott a tárgyalásokon.

Egyéb rendelkezések

Választásokkal kapcsolatos rendelkezéseket is tartalmaz a jogszabály: így például azt, hogy a helyi vagy a nemzetiségi önkormányzat képviselő-testülete feloszlásának kimondása esetén e döntés a veszélyhelyzet megszűnése utáni naptól hatályos. A veszélyhelyzet alatt időközi választás nem tűzhető ki, a már kitűzött választások pedig elmaradnak. A ki nem tűzött és az elmaradt választást a veszélyhelyzet megszűnését követő 15 napon belül kell kitűzni.
A veszélyhelyzet megszűnéséig országos és helyi népszavazás sem kezdeményezhető, a már kitűzött referendumok elmaradnak.

Kiegészül a büntető törvénykönyv (Btk.) is a járványügyi védekezés akadályozásával, valamint a rémhírterjesztésre vonatkozó szabályozással.

A Btk. kimondja ezentúl, hogy aki a zárlati kötelezettség alá tartozó fertőző betegség behurcolásának vagy terjedésének megakadályozása érdekében elrendelt, illetve a járvány idején elrendelt járványügyi elkülönítés, megfigyelés, zárlat vagy ellenőrzés végrehajtását akadályozza, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. Csoportos elkövetésnél egytől öt évig, halált okozó bűncselekmény esetén pedig kettőtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés a büntetés.

Aki járványügyi intézkedés akadályozására irányuló előkészületet követ el, az egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

Az pedig, aki különleges jogrend idején nagy nyilvánosság előtt olyan valótlan tényt vagy való tényt oly módon elferdítve állít vagy híresztel, amely alkalmas a védekezés eredményességének akadályozására, meghiúsítására, egytől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

A koronavírus elleni védekezésről szóló törvény a kihirdetése utáni napon lép hatályba. A jogszabály hatályvesztéséről pedig a veszélyhelyzet megszűnésével az Országgyűlés dönt.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.