NVI: kevesebb szavazó, sok érvénytelen voks volt a nemzetiségi választáson

Ország

Kevesebben vettek részt a nemzetiségi önkormányzati képviselők 2019. október 13-ai választásán, mint 2014-ben, és nagyon sok volt az érvénytelen szavazat, különösen a két legnagyobb hazai nemzetiség, a romák és a németek esetében – mondta el a Nemzeti Választási Iroda (NVI) elnöke az Országgyűlés nemzetiségi bizottsága keddi ülésén.

Pálffy Ilona a választásról beszámoló tájékoztatójában közölte, országosan 3,18 százalékkal kevesebben mentek el szavazni legutóbb, mint az azt megelőző választáson. Különösen kevesebben mentek el a bolgár, a görög, a roma és a ruszin nemzetiség esetében – tette hozzá.

Az NVI elnöke közölte azt is, hogy országos összesítésben a szavazatok 16 százaléka volt érvénytelen. Hozzátette: nem értik, hogy fordulhatott ez elő, próbálták felderíteni, de nem jártak sikerrel. A feltételezett okok közé sorolta, hogy bizonyos esetekben nem ragaszthatták le a borítékokat, nem adhatták ki az összes szavazólapot a választóknak.
Pálffy Ilona megjegyezte, a helyi szavazatszámláló bizottságok nem mindegyike tudott megfelelően felkészülni a megváltozott eljárási szabályokra.

Több nemzetiségi szószóló a borítékok leragasztásának és a szavazólapok lepecsételésének hiányát valószínűsítette az érvénytelen szavazatokra magyarázatként.

Ritter Imre német nemzetiségi képviselő, a bizottság elnöke azt mondta: a testület döntő többsége továbbra is amellett van, hogy – mint legutóbb – a nemzetiségi választás az önkormányzati választással egyidőben és ugyanazon a helyszínen legyen.

Rádi Péter, a Nemzeti Választási Bizottság elnöke azt közölte, hogy legutóbb négy nemzetiségi szervezet nyilvántartásba vételét utasították el, 2014-ben egyet sem.

A testület az ülésen egyhangúlag elfogadta a kormány beszámolóját a nemzetiségek helyzetéről.
Tircsi Richárd, a Miniszterelnökség nemzetiségi kapcsolatokért is felelős államtitkárságának főosztályvezetője elmondta, hogy a kormány kétévente áttekinti a magyarországi nemzetiségek helyzetét, és erről az Országgyűlésnek beszámol. A mostani jelentés a 2017 januárja és 2018 decembere közötti időszakra vonatkozik.

Közölte, 2017-ben 8,6 milliárd forint, 2018-ban már 10,3 milliárd forint állt rendelkezésre támogatásként a magyarországi nemzetiségeknek, és ezen időszak alatt nőtt a nemzetiségek által átvett köznevelési intézmények száma.

A bizottság Varga Szimeon bolgár szószóló javaslatára egyhangúlag döntött a Székely Nemzeti Tanács Kohéziós politika a régiók egyenlőségéért és a regionális kultúrák fenntarthatóságáért elnevezésű európai polgári kezdeményezésének támogatásáról is.

A testület egyetértett a Nemzeti alaptantervvel kapcsolatos törvénymódosításra irányuló javaslattal, és megbízta az elnököt, valamint a köznevelési albizottság elnökét, hogy soron kívül járjon el a törvénymódosítás megvalósítása érdekében.

Hollerné Racskó Erzsébet, az Országos Nemzetiségi Önkormányzatok Szövetségének elnöke kiemelte: a módosítási javaslat lényege, hogy a gyerekek terhelésének növelés nélkül legyen lehetőség a nemzetiségi tartalom elsajátítására rendelkezésre álló óraszám megtartására. Mindez a készség- és egyéb tárgyak terhére történhetne – tette hozzá.
Az ülésen bemutatkozott négy, októberben újonnan megválasztott országos nemzetiségi önkormányzati vezető is.

Hristodoulou Konstantinos, a Magyarországi Görögök Országos Önkormányzatának elnöke elmondta, hogy sürgősen lépniük kell a görög tanárok utánpótlásának biztosításában, és fontos feladatként jelölte meg a fiatalok integrálását a nemzetiségi közéletbe. Közölte, szeretnének létrehozni egy görög kulturális központot és egy nappali rendszerű iskolát Budapesten.

Agócs János, az Országos Roma Önkormányzat elnöke arról beszélt, hogy esetükben több mint 100 ezren szavaztak az októberi választáson, és ebből 13 ezer szavazat érvénytelen volt. Továbbá közölte, hogy reményeik szerint hamarosan megkezdődik két nagyon rossz állapotban lévő iskolájuk felújítása.

Holecz Károly, az Országos Szlovén Önkormányzat vezetője egyik fő feladatának a szórványban élő magyarországi szlovénok aktivizálását tekinti.

Szabó Jaroszlava, az Országos Ukrán Önkormányzat elnöke célként jelölte meg az ukrán nyelvű iskola bejegyeztetését, az ukrán nyelvű óvodáscsoport beindítását, az ösztöndíjrendszer kiszélesítését, valamint egy ukrán nyelvű fővárosi színház megalapítását.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.