Gyászmisén búcsúztatták Tornai Józsefet

Ország

Gyászmise keretében vettek búcsút Tornai József Kossuth-díjas költőtől, írótól, műfordítótól, a nemzet művészétől, a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) rendes tagjától csütörtökön a Budapest-Belvárosi Nagyboldogasszony Főplébánia-templomban.

Tornai József január 31-én, életének 93. évében hunyt el; az írót az MMA, az Emberi Erőforrások Minisztériuma és a Magyar Írószövetség saját halottjának tekinti.

“Mindannyian tudjuk, hogy a költők különös emberek és kiválasztottak. (…) Álmaikból épületek magasodhatnak, hatástalanítani képesek akár még a bamba aknák gombjait is” – fogalmazott búcsúbeszédében Fekete György, az MMA tiszteletbeli elnöke, hozzátéve: a versekből támad többek között a megbocsátás, a vád, a barátság és a szerelem.
Mint kiemelte, Tornai József mindennek élő megtestesítőjeként élte napjait: vérbeli költő volt, akiben a teljesség vágya csillant fel.

Fekete György hangsúlyozta: a költőre a Magyar Művészeti Akadémia huszonkét alapító művészének egyikeként is emlékeznek.

Jánosi Zoltán irodalomtörténész a Magyar Írószövetség és az íróbarátok nevében búcsúzott Tornai Józseftől.
Talán egyedül Tornai Józsefről lehetett azt hinni a magyar irodalomban, hogy örökké fog élni – méltatta a 92 évesen elhunyt alkotót.

Jánosi Zoltán kiemelte, hogy Tornai Józsefet még kilencven éves korán túl is páratlan kíváncsiság és átlátóképesség jellemezte.

Műfordítóként “belakta” és Magyarországra hozta a teljes világ lírai kultúráját – fogalmazott, hozzáfűzve: 1992 és 1995 között a Magyar Írószövetség elnökeként és élete során ezernyi más módon szolgálta a magyar írótársadalmat is.

Tornai József versei “Isten ujjlenyomatai”, bennük “a mindenségre szomjas, a teremtő ember kíváncsisága” testesült meg – mondta el az irodalomtörténész.

Nagy László, Juhász Ferenc, Csoóri Sándor, Kósa Ferenc, Sára Sándor és immár Tornai József is emblémái egy kornak – méltatta a költőt Jánosi Zoltán.

Tornai Szabolcs író, Tornai József fia személyes hangulatú versben vett búcsút édesapjától.
Tornai József földi maradványait szülővárosában, Dunaharasztiban, családjától kísérve helyezik végső nyugalomra egy későbbi időpontban.