Nem hitelesítette az LMP “zöld népszavazási” kérdéseit szerdai ülésén a Nemzeti Választási Bizottság (NVB).
A kérdéseket Kendernay János, az LMP társelnöke nyújtotta be.
Az első kérdés arra vonatkozott, hogy a jövőben az állami szervek a szén-dioxid-kibocsátásra kiható minden javaslatról csak az éghajlatváltozásra gyakorolt hatás vizsgálata alapján döntsenek.
Az NVB többsége megtagadta a hitelesítést, arra hivatkozva, hogy a kérdés érintené a kormány jogalkotási hatáskörét is, ugyanakkor országos népszavazást csak az Országgyűlés feladat- és hatáskörébe tartozó kérdésben lehet tartani. Emellett a kérdés nyomán módosítani kellene az alaptörvényt is, ráadásul az NVB többsége szerint a kérdés megtévesztő, mert azt a látszatot kelti, jelenleg nincs előírva a környezeti hatások mérlegelése a jogalkotásban.
A második kérdés azt célozta, hogy az állami vagy önkormányzati tulajdonban álló közlekedési társaságok ne szerezhessenek be fosszilis üzemanyaggal működő járműveket utasszállítási célra. Az NVB többsége szerint a kérdés nem az Országgyűlés feladat- és hatáskörébe tartozik, ráadásul azt a téves látszatot kelti, hogy jelenleg nem érvényesülnek a környezeti szempontok a közösségi közlekedés járműbeszerzésében.
A harmadik kérdés arról szólt, hogy 2022. január 1-je után Magyarországon kizárólag megújuló energiaforrásból termelt villamos energiát előállító erőművek létesítése legyen engedélyezhető, de az NVB ezt sem hitelesítette. A bizottság szerint a kérdés a paksi atomerőmű bővítéséről szóló nemzetközi egyezményt érinti, és nemzetközi szerződésből eredő kötelezettségről nem lehet népszavazást tartani. Emellett a kérdés megtévesztő is: egy érvényes és eredményes népszavazás kötőereje három év, így egy 2020-ban tartott népszavazás esetén a kötőerő 2023-ig tartana, miközben a kérdés azt a látszatot kelti, mintha 2022. január 1-je után csak ilyen megújuló energiaforrást használó erőműveket lehetne engedélyezni.
Az NVB többsége lényegében hasonló indokokkal nem hitelesítette azt a kérdést sem, amely a 2030. január 1-je utáni időszakra vonatkozva írta volna elő ezt a szabályt.
Kendernay János utolsó kérdése 2025. január 1-jei határidővel tiltotta volna meg a műanyag csomagolószerek alkalmazását, de az NVB többsége szerint a kérdés nem az Országgyűlés feladat- és hatáskörébe tartozik, ugyanis a csomagolással kapcsolatos részletes szabályokat a kormány határozta meg. Emellett a kérdés nyelvtani hibát tartalmazott, és az NVB szerint a kötőerő kérdése miatt sem lehetett hitelesíteni a kezdeményezést.
Az NVB döntött Dudás Róbert jobbikos országgyűlési képviselő népszavazási kezdeményezéséről is, ez azt kívánta elérni, hogy az állat pusztulását okozó állatkínzást végrehajtandó szabadságvesztéssel büntessék. Az NVB többsége azonban ezt a kezdeményezést sem hitelesítette, arra hivatkozva, hogy burkolt alaptörvény-módosításra irányul. Rádi Péter, az NVB elnöke a határozat vitájában elmondta, ha a népszavazás eredményeként módosítanák a büntető törvénykönyvet és az állatok életének adnának elsőbbséget az emberi élettel szemben, az súlyos aránytalanságot okozna az egyes bűncselekmények megítélése között, amit az alaptörvény módosításával kellene feloldani.
Az NVB határozatai nem jogerősek, ellenük a Kúriához lehet fordulni jogorvoslattal.
