Kakucs gyilkosság

Jogerősen 18 év fegyházra ítélték a kakucsi lány gyilkosát

Ország

Jogerősen 18 év fegyházbüntetésre ítélte a kakucsi lány gyilkosát a Fővárosi Ítélőtábla – közölte a táblabíróság pénteken az MTI-vel. Az első fokon eljáró Budapest Környéki Törvényszék egy évvel ezelőtt életfogytig tartó fegyházat szabott ki a vádlottra.

Az ítélőtábla közleménye szerint a fiatal férfi a középiskola elvégzését követően nagyapja gazdaságában dolgozott Kakucson. Az áldozattal az általános iskolából ismerték egymást, a vádlottnak már akkor megtetszett a lány; 2013-ban a vádlott szeretett volna közelebbi kapcsolatba kerülni vele, azonban a lány a közeledését többször is elutasította.
2016. március 5-én hajnalban a vádlott felvette a lányt gépkocsijával egy budapesti szórakozóhelynél, és elindultak hazafelé. Útközben a nagyapja tulajdonában álló földterületen lévő kőriserdőbe vitte, ahol vadászkésével 12-szer megszúrta a lányt, aki belehalt sérüléseibe.

A Budapest Környéki Törvényszék 2018. október 17-én a vádlottat előre kitervelten és különös kegyetlenséggel elkövetett emberölés bűntette miatt életfogytig tartó fegyházbüntetésre és mellékbüntetésül 10 év közügyektől eltiltásra ítélte. Megállapította, hogy a vádlott legkorábban 25 év kitöltését követő napon bocsátható feltételes szabadságra.

Az elsőfokú ítélet ellen a vádlott enyhítésért, védője a tényállás részbeni megalapozatlansága, továbbá téves minősítés miatt, valamint enyhítésért jelentett be fellebbezést. A Fővárosi Fellebbviteli Főügyészség a védelmi fellebbezéseket alaptalannak tartotta és az elsőfokú ítélet helybenhagyására tett indítványt.

A Fővárosi Ítélőtábla úgy találta, hogy “az elsőfokú bíróság által megállapított tényállás részben megalapozatlan, mert a bűncselekmény előre kiterveltségére, a vádlott indítékára és személyiségszerkezetére vonatkozóan a rendelkezésre álló bizonyítékokat nem tárta fel kellő mélységben”. A másodfokú bíróság nem találta bizonyítottnak, hogy a vádlott előre elhatározta volna a sértett megölését.

Ezzel együtt azt is megállapította – az orvosszakértői vélemények alapján -, hogy a cselekmény egyébként is kifejezetten embertelen végrehajtási módja megalapozta a különös kegyetlenséggel történő elkövetést, mint az emberölés minősített esetét.

A táblabíróság az előre kiterveltség hiányára és a vádlott fiatal felnőtt korára, valamint “acting out jellegű személyiségszerkezetére” (mely ugyan kóros elmeállapotként nem volt értékelhető, de a cselekmény elkövetését megkönnyíthette) figyelemmel úgy ítélte meg, hogy nem szükséges a törvény teljes szigora, a büntetési célok elérését az életfogytig tartó szabadságvesztés helyett határozott időtartamú szabadságvesztés is kellően biztosítja.

A kiszabható büntetés tíz évtől húsz évig terjedő szabadságvesztés volt, az ítélőtábla e kereten belül a középmértéket (15 év) meghaladóan határozta meg annak tartamát a törvényi maximumhoz közeli 18 év szabadságvesztésben, míg a közügyektől eltiltás maximális, 10 éves tartamát nem érintette.

A vádlott a szabadságvesztés büntetés kétharmad részének letöltését követő napon bocsátható legkorábban feltételes szabadságra – olvasható a közleményben.