Az egészségügyben elindult egy olyan folyamat, amely a minőségi betegállás érdekében nagyobb centrumok létrehozására, megerősítésére törekszik – emelte ki az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) az MTI-hez csütörtökön eljuttatott közleményében egy sajtóhírre reagálva.
A Népszava – értesülései alapján – arról írt, hogy Kásler Miklós, az emberi erőforrások minisztere elkészítette és bemutatja a kormánynak egészségügyi programját. A lap tudni véli, hogy a tárca mennyi közpénzt forgatna az egészségügybe.
Az Emmi szerint a cikk megtévesztő, hamis információkat tartalmaz. A minisztérium úgy ítéli meg: “az egészségügyben tett pozitív intézkedések, az ágazat megerősödése nem áll érdekében egyes politikai és anyagi érdekveszteségű, kormányellenes egészségügyi lobbi tagjainak, akik hamis információkkal akarják megzavarni a lakosságot. A balliberális kormányok legnagyobb bűne, hogy elűztek több ezer egészségügyi dolgozót a pályáról, nem gondoskodtak a szakemberek utánpótlásáról, megalázóan alacsony bérért dolgoztatták az orvosokat, ápolókat”.
Kiemelték: a kormány elkötelezett a helyzet javításában. Az ápoló- és orvoshiány csökkentéséért nagyon komoly kormányzati programok, ösztöndíjak, béremelések indultak, az Egészséges Budapest Program keretében a centrumokban fog koncentrálódni az érsebészeti betegellátás, ahol biztosíthatóvá válik a magas szintű technológiai háttér és a magas szakmai tudást igénylő szakembergárda.
A KSH adatai szerint 2010 óta 60 százalékkal csökkent a külföldi munkavállalásra jelentkező orvosok száma, és 2015-höz képest 30 százalékkal csökkent a távozó ápolók száma is – közölték.
A várólisták hosszánál az Emmi szerint az “ellenzék tudatosan összemossa” a tervezett és a tényleges várakozási időket. Mint írták: 2012 júliusától 2018 végéig a kormány mintegy 26 milliárd forint többletforrást biztosított a legrégebben várakozó betegek ellátására, a leghosszabb várakozási idővel rendelkező szolgáltatók számára. A program 2019-ben is folytatódik 6 milliárd forintos keret biztosításával. A rendszer indulásakor a várólistákon mintegy 70 170-en szerepeltek, ezzel szemben 2018 végén ez a szám 28 245-re csökkent.
Azt írták: a legkiemelkedőbb javulás a szürkehályog-műtétek tekintetében történt. Az OECD statisztikába adatot közlő 15 ország közül Magyarországon a második legrövidebb a várakozási idő (45 nap). A csípőprotézis műtétek esetében is jelentős a várakozási idő csökkenés (162 napról 88 napra), és ezzel Magyarország a 6. a 15 ország között. A térdprotézis műtéteknél 48 százalékkal csökkent a várakozási idő. A kormányzati intézkedéseknek köszönhetően az elmúlt években nemzetközi viszonylatban is jelentős mértékben, 60 százalékkal csökkent a műtéti várólistákon szereplő betegek száma és a várakozási idő – emelték ki.
Kitértek arra is, hogy az elmúlt hónapokban elindított népegészségügyi szűrőprogramok, az egészségmegőrzést támogató “Három generációval az egészségért” nevű praxistámogató program, a HPV-oltás tervezett kiterjesztése, a “Családbarát szülészetek” pályázati programja, mind azt a célt szolgálják, hogy növeljék a magyar emberek egészségben töltött életéveit. Ezeknek az Emmi szerint “már látható eredménye” is van: a férfiak ma már 3,2 évvel, a nők 1,6 évvel hosszabb egészséges életévekre számíthatnak 2010-hez képest.
