Végső búcsút vettek Kósa Ferenc Kossuth-díjas filmrendezőtől

Ország

Végső búcsút vettek családtagjai, barátai, kollégái és tisztelői pénteken Kósa Ferenc Kossuth- és Balázs Béla-díjas filmrendezőtől, a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) néhai tagjától, volt országgyűlési képviselőtől a Farkasréti temetőben.

A Makovecz-ravatalozóban Korzenszky Richárd, a Tihanyi apátság emeritus perjele vezetésével római katolikus szertartás szerint búcsúztak Kósa Ferenctől. A filmrendező, volt MSZP-s parlamenti képviselő életének 82. évében, 2018. december 12-én hunyt el.

Áder János köztársasági elnök búcsúbeszédében hangsúlyozta: sokan tisztelték, becsülték Kósa Ferencet kérlelhetetlen igazságszeretetéért. Ideálja volt egy világ, ahol az ellenvéleménynek helye, építő szerepe van, ahol létezik közös emberi, művészi és nemzeti cél, filmjeiben ezért kereste mindig az igazságot.

Mint elmondta, Kósa Ferenc tizennyolc évesen jegyezte le személyes életcélját: megőrizni az embert, szabaddá tenni másokat. Hitvallásához egy életen át hű maradt – tette hozzá.

Az államfő kitért arra, hogy Kósa Ferenc pályafutása rögtön első filmje, a Tízezer nap betiltásával kezdődött, majd játék- és dokumentumfilmjei másfél évtizedet töltöttek a cenzúra által lepecsételt dobozokban. Mégsem adta fel és az idő őt igazolta – emelte ki.

“Kósa Ferenc búcsúztatásához illenek a fájdalmas és vigasztaló szavak, amiket nagy gondossággal formált mozgóképre, az időnként szívszorító, vigasztaló képek, nemcsak a csontot törő szenvedés, a fájdalmas veszteség, hanem az élni tudás, az élni akarás képei” – szögezte le Áder János, aki Kósa Ferenc 1956-ban papírra vetett sorait is felidézte: “őrizd az embert, mert hitvallásod nem más, mint elkötelezettség, nem kevesebb, mint szabaddá tenni másokat”.

Az MMA és a Magyar Filmművészek Szövetsége nevében Lugossy László filmrendező kiemelte: Kósa Ferenc közösségi ember volt, aki közérdekű és filmszakmai ügyekben mindig kész volt a jobbító szándékú, cselekvő összefogásra. Hozzáfűzte: a rendező aktív szerepet vállalt a Balázs Béla és az Objektív Stúdió műhelymunkájában, a filmművész szövetség vezetőségében, majd elnöke volt a Történelmi Filmalapítványnak.

“Filmjei költői látomásokból és halk szavú hazaszeretetből születtek, akadémiai székfoglalója is a művész felelősségéről szólt” – mondta Lugossy László, aki szerint Kósa Ferenc minden egyes filmjét küldetésnek tartotta. “Istenáldotta tehetség volt, fogékony minden szépre, kivételes érzékenysége volt a képhez”.

Szató Kuni, Japán magyarországi nagykövete arról szólt, hogy Kósa Ferenc parlamenti képviselőként sokat tett a magyar-japán kapcsolatok erősítéséért. Hangsúlyozta: csodálatos életpályát járt be filmrendezőként, emellett 1990-től az Interparlamentáris Unió magyar-japán tagozatának tagjaként, majd 1994-től 2006-ig elnökeként támogatta a kétoldalú kötelékeket.

A misszióvezető hozzátette: Kósa Ferenc tagozati elnöksége idején járt Magyarországon a japán császár és császárné, Göncz Árpád pedig köztársasági elnökként Japánban tett látogatást. “A császári pár a Nemzeti Galériában megtekintette Kósa Ferencnek a japán tájakról készített fotóit bemutató kiállítását” – idézte fel.

A búcsúztatáson a liturgiában közreműködtek a nyíregyházi Cantemus kórus tagjai Szabó Dénes vezetésével, a szertartáson énekelt Sebestyén Márta és játszott ifj. Csoóri Sándor zenekara.

A ravatalnál és a sírnál ott volt mások mellett még Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára, Marosi Miklós, az MMA alelnöke, Szili Katalin, az Országgyűlés volt elnöke, Tóth Bertalan, az MSZP frakcióvezetője, Szőcs Géza volt kulturális államtitkár, jelenlegi és egykori szocialista politikusok közül Horváth Csaba, Baja Ferenc, Suchman Tamás; Szakály Sándor történész, a művészek közül Haumann Péter, Halász Judit, Rózsa János és Sára Sándor.

Kósa Ferenc a filmkészítők azon nemzedékéhez tartozott, amely a hatvanas években kezdte el pályáját, tehetsége és elhivatottsága révén meghatározó szerepet játszott a magyar filmművészet korabeli megújításában. Főiskolai diplomamunkája, az 1956-os eseményeket forradalomnak nevező, ezért évekig betiltott Tízezer nap a legjobb rendezés díját nyerte el az 1967-es cannes-i nemzetközi filmfesztiválon. Fontos filmjei közt tartják számon többek között az Ítélet, a Feldobott kő, a Nincs idő, a Hószakadás, A mérkőzés vagy a József Attila önéletírása alapján készült Öngyilkosság, és A másik ember című műveket.

Ellenzéki értelmiségiként Kósa Ferenc részt vett az 1985. évi monori és az 1987 szeptemberi lakiteleki tanácskozáson. 1990-2006 között az MSZP országgyűlési képviselője volt, nevéhez fűződött egyebek mellett a filmtörvény gondozása.