A doni áttörés napja a honvédség fekete napjaként íródott be a magyar történelembe – hangsúlyozta a Honvédelmi Minisztérium honvédelmi államtitkára pénteken Budapesten, a doni áttörés évfordulója alkalmából tartott megemlékezésen.
Szabó István felidézte, 1943. január 12-én indított támadást a szovjet haderő a 200 ezer fős magyar hadsereg ellen. Azt mondta, lehetőségeihez mérten a legjobban felszerelték a magyar haderőt, de évtizedeken keresztül úgy tartották hiányos felszereléssel valójában meghalni küldték a magyar katonákat a Don-kanyarhoz. A szovjet haderőt a leghidegebb éjszakán azzal a céllal küldték, hogy az utolsó emberig felszámolja a magyar haderőt – hangsúlyozta.
A magyar hadsereg mintegy 120 ezer katonát vesztett – idézte fel az államtitkár. Megjegyezte: a magyar katonák vélhetően nem akartak hősi halált halni, mégis, esküjükhöz híven küzdöttek a végsőkig, s életüket adták a magyar haderő kötelekében. A doni áttöréshez kötődik a magyar hadtörténelem egyik legnagyobb embervesztesége, a magyar katonák egyik legnagyobb véráldozata – hangsúlyozta a politikus.
Az államtitkár kiemelte: ahogy a magyar történelem során sokszor, úgy a doni áttörésnél is bebizonyosodott, hogy a magyar honvéd nem futamodik meg. A korabeli dokumentumok, visszaemlékezések azt bizonyítják, hogy a magyar honvédek a Donnál a végsőkig kitartottak, még akkor is, amikor reménytelennek tűnt.
Hősök voltak a Donnál harcoló magyar katonák – jelentette ki Szabó István, a budai Várban, a Kapisztrán téren, a Hadtörténeti Intézet és Múzeum díszudvarán tartott ünnepségen.
A rendezvény előtt gyászmisén emlékeztek meg a doni hősökről.
A szovjet Vörös Hadsereg a Don-kanyarban hetvenöt éve, 1943. január 12-én indította meg támadását a 207 ezer fős 2. magyar hadsereg ellen. A veszteségekről nem állnak rendelkezésre pontos adatok. A 2. magyar hadsereg anyagi veszteségei 70 százalékosak voltak, az emberveszteséget 93 500 főre, más források 120 ezerre, illetve 148 ezerre teszik, az elesettek, megsebesültek és fogságba kerültek pontos száma sem ismert.
