A Nemtudomka ősbemutatója következik a Csokonai Színházban

November 25-én lesz Mikó Csaba Nemtudomka című zenés mesejátékának ősbemutatója a Csokonai Színházban.

Hol volt, hol nem volt, volt egyszer egy fiú, akinek határtalan volt a fantáziája. Világokon, földrészeken át repítette a képzelete, nem volt hely az univerzumban, amit ne ismert volna. Azonban a mostohaanyja nem szívlelte, hogy a fiú ilyen haszontalan dolgokkal tölti az idejét, míg más srácok sokkal fontosabb ügyekkel foglalatoskodnak: keményen edzenek, tanulnak. Mindig azt mondogatta: „Ők érdemes férfiakká válnak, te pedig nem tudsz semmit, semmit sem tudsz.”

A fiúnak el kellett hagynia a szülői házat. Magával vitte furulyáit, de már nem játszott rajtuk, nem paripán vagy léghajón indult útnak, ahogy korábban képzeletében tette, hanem gyalog. Elhitte mostohaanyja szavait, elhitte, hogy ő semmit nem tud. Bele akart olvadni a világba. A királyi palotához ért, ahol megkérdezték: „Ki vagy, fiam?” Erre ő: „Nem tudom”.

Mikó Csaba mesejátékának főhősét a többiek kicsúfolják, kinevetik, mert másnak, mert furcsának tartják. Mi azonban semmi furcsát nem találunk abban, ha Nemtudomka ágya egyszer csak űrhajóvá válik.

A képzelet, a fantázia erejéről mesél egy fiú történetén keresztül Mikó Csaba a Nemtudomka című zenés mesejátékban, amelyet november 25-től láthatnak a gyerekek a Víg Kamaraszínházban. Madák Zsuzsa rendező és az író izgalmas, ritkán színre kerülő témát választottak, jelentősen eltérve az adaptáció alapjául szolgáló, azonos című népmesétől. Az eredeti népmese főszereplője egy trauma következtében mindenre csak annyit tud válaszolni, hogy „nem tudom”, és zárkózott viselkedése miatt alulmarad a többiekkel szemben. „Ezeket szálakat megtartottuk, ugyanakkor tovább gondoltuk: a mi főszereplőnk a társadalom által értékesnek, hasznosnak tartott dolgokban, cselekvésekben sem kiemelkedő” − mondta a Nemtudomka debreceni adaptációjának elkészültéről Madák Zsuzsanna. „A mi hősünknek azonban van egy különleges képessége: kivételes a fantáziavilága. Nincs könnyű dolga abban a királyságban, ahol csak a hasznos dolgokat tartják értékesnek, és csak azok kapnak figyelmet, akik valamilyen hasznos tevékenységből a legjobbak. A képzelőerő nem tartozik az értékesíthető, forintosítható hasznot hozó képességek közé” − tette hozzá a rendező.

Arra a kérdésre, hogy Mikó Csaba íróval miért látták fontosnak, hogy az általános iskola alsó tagozatos diákjai is találkozzanak a témával a rendező vitathatatlan magyarázatot adott: „Mert olyan hamar kell felnőtté válni. Így volt már ez az én gyerekkoromban is, már elsőben hihetetlen sok lexikális ismerettel tömték a fejünket, alig maradt időnk játékra, mesére. Most pedig azt tapasztalom, hogy sok szülő úgy gondolja, hogy lemarad valamiről a gyereke, ha már az óvodában nem tanul idegen nyelvet. A verseny nagyon korán elkezdődik. Bízom benne, hogy azok a gyerekek, akik valamilyen oknál fogva perifériára szorulnak, kapnak egy kis megerősítést, egy kis önbizalmat, azáltal hogy, látják: a színház is foglalkozik a problémájukkal. Érezhetik, hogy másnak is lehet hasonló nehézsége, hogy nincsenek egyedül.”

Pálóczi Bence, Horváth Julianna, Hajdú Péter, Gelányi Bence, Janka Barnabás, Vékony Anna, Hajdu Imelda és Edelényi Vivien a történet szereplői. Kozett, a legfiatalabb királylány szerepét Horváth Julianna játssza. A színésznő szerint igazi felszabadító erejű mese részesei lehetnek a gyerekek: „A Nemtudomkát azért szuper látni, és játszani is azért nagyon szuper, mert önmagunk felszabadításáról szól. Felszabadulni a traumáink alól. A félelmeink alól. A gátlásaink, a megfelelési kényszerünk, vagy a neveltetésünkben előforduló görcsök alól. Ez pedig valóban egy életre szóló kaland. A mi történetünkben mindezt játékkal, tánccal, mesével és nem utolsó sorban Szirtes Edina Mókus zseniális zenéjével érjük el. Jó buli lesz!”

Ondraschek Péter díszlet- és jelmeztervező lenyűgöző mesei királyságot teremtett a színpadra; a jelmezeket nézve nehéz nem vágyakozni arra, hogy valaki ne akarjon a „legjobbak” közé tartozni. Ezt a világot a haszonelvűség és a szabálykövetés mellett alapvetően meghatározza a katonai fegyelem. A látvány mellett erre nagy hangsúlyt fektettek a mozgásban és a zenében is. A produkció koreográfusa Katona Gábor, a zenéket Szirtes Edina Mókus szerezte.

Szereposztás

zenés mesejáték a Nemtudomka című népmese nyomán

Fiú, később Nemtudomka
Pálóczi Bence e.h.

Kozett – a legfiatalabb királylány
Horváth Julianna

Kira – a középső királylány
Edelényi Vivien

Kerka – a legidősebb királylány
Hajdu Imelda

Apa / Király
Hajdú Péter m.v.

Mostoha / Szakácsnő
Vékony Anna

Kazimír lovag
Gelányi Bence

Kilián lovag
Janka Barnabás

Szolgák, komornák
Gelányi Bence, Janka Barnabás, Hajdu Imelda, Edelényi Vivien

Díszlet-és jelmeztervező
Ondraschek Péter