Eredeti bécsi operett-hangulat, újszerű, váratlan fordulatokban gazdag zenés színházi élmény részesei lehettek ifj. Johann Strauss A denevér című operettjének nézői a Csokonai Színházban. Az átmulatott éjszaka történetének rendezője, Kerényi Miklós Gábor KERO® szerint ez a darab egy nagyszerű zenével, kiváló színészekkel előadott olyan operett, amelyben sokan magukra vagy, ha ez kellemetlen, akkor másokra ismerhetnek.

A denevér – csakúgy, mint A víg özvegy és a Marica grófnő– október közepén vendégszerepel a Ravenna Fesztivál őszi programsorozatában. A Csokonai Színház, a Budapesti Operettszínház és a Szegedi Nemzeti Színház művészei2016. október 14. és 23. között lépnek fel az olasz városban.

Johann Strauss: A denevér

A Csokonai Színház, a Budapesti Operettszínház és az Operettissima közös produkciója.

A történet szinte minden szereplő számára egy másik élet csábítását kínálja. Alfréd Rosalinda ágyában szeretne lenni. Rosalinda, ha már a dolgok így alakultak, kicsit gátlástalanabb szeretne lenni. Feltölti a Falke hozta magyar grófnői jelmezt, s vérbő és titokzatos asszonynak reméli magát. Adél énekesnő szeretne lenni, tehát színésznőnek adja ki magát. Eisenstein, a kerület „kakasa”, mégiscsak egy pipiskedő polgár, aki talán márkiként lenne boldog, úgy is mutatkozik be. Frank, a fogházigazgató pedig mint francia lovag szerencsétlenkedik a francia nyelvvel, magasabb státusra vágyva. S itt van még a nadrágszerepek egyik leghálásabbika, Orlovszky herceg, aki a maga kozmopolita spleenjében és felületes műveltségével időnként magáról sem tudja tán, fiú avagy leány szeretne-e lenni inkább. Mindenki más álmodik egy kicsit, most van itt tehát a repülés ideje, most kezdődik a felejtés éjszakája, amikor mindenkit meglegyint valami csiklandó lehetőség.

„A denevér ma éppúgy a bosszúról szól, mint egykor, de sokkal izgalmasabb ennek a bosszúnak a lélektani hatása. Mit érez a bosszú beteljesedésekor az, aki bosszút áll? Sikert vagy keserűséget? Ez az operett azért gyönyörű, mert egymásba gabalyodó, összefonódó kapcsolatok sokasága. Mesél a partnerkapcsolataink lazulásáról, és felteszi a kérdést: Miért akarunk állandóan új és új kapcsolatokat építeni az életünkben? A házasságainknak szabad-e ilyen egyszerűen tönkre menniük? Szabad-e a pillanatnyi vágyainknak ennyire utat engedni? El lehet-e intézni mindent a pénzzel? Ezek most sokkal keményebb és izgalmasabb kérdések, mint egy vagy tíz évvel ezelőtt, amikor ezt a darabot rendeztem. A világ változik, s mi mindannyian egyre érzékenyebbek vagyunk arra, hogy ki, mit, milyen célból mond. Egyre világosabban éljük, érezzük azokat a helyzeteket, amelyekben felfedezzük, hogy a 21. század a manipuláció százada lesz. A kapcsolataink is erősen lazulnak, nincs felelősség, másik oldalról pedig iszonyúan vágyunk arra, hogy ezek a kapcsolatok ne legyenek lazák. Ez egy már-már feloldhatatlan konfliktus. Arra törekszem, hogy ez az előadás mindenkit szórakoztasson, mindenkit örömmel töltsön el Strauss zenéje, és hogy e mögött mindenki felfedezze azokat a gondolatokat, amelyek őt ebben a pillanatban személyesen foglalkoztatják. A megcsalással, a rágalmazással, a hazugsággal és a manipulációval kapcsolatban.

A Ravenna Fesztivál jelentős esemény. Az, hogy az Operettszínház és a Csokonai Színház itt egy társkapcsolatban produkciókat mutat be, gyönyörű pillanata az intézményi összefogásnak, nemzetközileg pedig újabb, nagyon jó meghívásokat hozhat, aminek ebben a tízmilliós kis országban komoly értéke van”– mondja Kerényi Miklós Gábor Kero, a darab rendezője.

Homonnay Zsolt Eisensteint játssza az operai hangokat kívánó műben. “Nagyon lendületes szerep az enyém, tulajdonképpen végig rohanom a darabot. Eisenstein börtönbe készül, de mégis bálba megy és közben saját feleségének udvarol, így teremtődik meg a helyzet komikuma és drámaisága is egyben. Zseniális hozzá Strauss zenéje. Mind a történet, mind pedig a zene nagyon mai, tele valódi érzelmekkel. Nagy kihívás zeneileg a szerep, de minden percét élvezem a munkának, hiszen ez már majdnem opera és jó dolog áttörni a magam számára állított korlátokat.”

A denevér is bemutatkozik október 19-én a Ravenna Fesztiválon. A Csokonai Színház, a Budapesti Operettszínház és a Szegedi Nemzeti Színház művészei 2016. október 14. és 23. között három operettel vendégszerepelnek az olasz város méltán híres programsorozatában.

Ravenna 1990-ben iratkozott fel a fesztiválvárosok sorába. Ekkor rendezték az első Ravenna Fesztivált, s azóta minden évben májustól júliusig hatalmas színpaddá változik az egész város. A rendezvény az eltelt évtizedek alatt az előadóművészetek több műfaja iránt is nyitottá vált, így ma már a kortárs tánc, a balett, a népzene előtt is megnyitotta kapuit. 2012-től az egyre népszerűbb fesztivál programsorát kiterjesztették az év további részére is, így született meg az Ősz Trilógia. Idén az operettnek állítanak emléket magyar művészek részvételével. A Ravennában vendégszereplő operettek:

Lehár Ferenc: A víg özvegy– a Szegedi Nemzeti Színház és a Csokonai Színház közös előadása

Johann Strauss: A denevér– a Budapesti Operettszínház és a Csokonai Színház közös előadása

Kálmán Imre: Marica grófnő– a Csokonai Színház és a Budapesti Operettszínház közös előadása

A debreceniek olyan művészek társaságában lépnek fel idén, mint a Hamburgi Filharmonikusok, a moszkvai Bolsoj Színház szólistái vagy a Peter Greenaway-filmekből is ismert világhírű zeneszerző Michael Nyman.

Szereposztás

Szöveg
Genée, Haffner, Halevy, Meilhac

Átdolgozta
Kállai István, Böhm György

Dalszövegek
Zöldi Gergely

Vezényel
Somogyi-Tóth Dániel
Makláry László

Eisenstein, bécsi polgár
Vadász Zsolt
Homonnay Zsolt

Rosalinda, a felesége
Vermes Tímea
Geszthy Veronika

Adél, Eisenstein szobalánya
Lukács Anita
Zábrádi Annamária

Dr. Falke, ügyvéd
Bátki Fazekas Zoltán
Langer Soma

Ida, Adél nővére
Oszvald Marika
Vásári Mónika

Alfred, tenor
Alessandro Codeluppi
Balczó Péter
Vadász Zsolt
Farkas Tamás

Frank, fogházigazgató
Faragó András
Langer Soma